A történelem egyik legnagyobb növekedése: a nyugatnémet gazdasági csoda

Elemzések2018. ápr 26.Növekedés.hu

Időről időre előfordulnak olyan nagy gazdasági növekedési időszakok egy-egy ország vagy régió életében, amikor éveken át rendkívül magas a GDP növekedése, akár a 10 százalékot is meghaladja. Volt ezeken belül is egy egész különleges eset: a második világháború utáni nyugatnémet gazdasági csoda.

Reménytelen indulás

A hitleri Németország 1945-ben úgy szenvedett háborús veszteséget, hogy szinte az utolsó négyzetméterig harcolt, vagyis a háború saját földjén is végigsöpört, óriási rombolást okozva, ráadásul előtte már légitámadások során infrastruktúrája és ipara jelentős része elpusztult. Már a háború alatt limitálták az egy fő által megvásárolható élelmiszert, és több más gazdasági korlátozást is hoztak a háborús szükségállapotnak megfelelően, ezeket az intézkedéseket azonban nem oldották fel a megszálló erők, mivel nem döntötték még el, mi legyen Németország-politikájuk, sőt kezdetben félelemből akadályozni akarták a fejlődést. A keleti részeket a Szovjetunió szállta meg, itt gyorsan meg is kezdődött a szovjet mintájú, kollektív gazdaság kialakítása. A nyugati országrészt amerikai, brit és francia zónákra osztották, külön közigazgatással, a brit és amerikai zónákat azonban egy idő után összevonták. A Szovjetunió által elfoglalt Kelet-Poroszország és az Odera-Neisse határtól keletre fekvő területek német lakosságát elűzték, ők legnagyobbrészt a nyugati zónákba menekültek, ez több mint 10 millió embert jelentett.

Feketepiac

A háború után a mezőgazdasági termelés a felét teljesítette az 1936-os szintnek, a megmaradt ipar a harmadát. A nyugati zónákban a fejenként limitált élelmiszer-adag rendkívül kicsi volt, a lakosság éhezett, fűtés hiányában télen fázott. A még kapható termékek árát korlátozták, így széleskörű áruhiány is kialakult, ami kiterjedt, virágzó feketepiacot eredményezett. A feketepiacon az elértéktelenedett birodalmi márka használata szóba sem került, lényegében árucsere folyt, a legfőbb fizetőeszköz a megszálló haderőktől szerzett cigaretta lett, a leggyümölcsözőbb tevékenység pedig a megszálló haderők ellátása a fellelhető árukkal és szolgáltatásokkal, persze főleg az amerikaiaké, mivel a britek és franciák nem voltak bővében az ellátmánynak, mivel országok ugyancsak kivérzett a háborúban.

Hidegháborús váltás

A németek nem igyekeztek sok időt munkahelyükön tölteni: teljesen fölöslegesnek érezték, hogy az értéktelen fizetésért dolgozzanak, helyette élelmiszer után jártak, vagy a feketepiacon csereberéltek. A gazdaság így persze nem növekedett, egy helyben állt igen alacsony szinten. A 15-35 közti férfilakosság a háborúban megfogyatkozott, sok volt a rokkant, sokan pedig Szibériában töltötték hadifogságukat.
Teljesen reménytelennek tűnt a helyzet, aztán 1989-ben, a német egyesülés előtt, Nyugat-Németország mégis a világ harmadik legnagyobb gazdasága lett az Egyesült Államok és Japán után. Hogy lehetséges ez?
1947-48 folyamán a megszálló erők, mindenekelőtt az amerikaiak úgy döntöttek, hogy mégsem kellene megakadályozni a Németország talpra állását, mivel kezdett kialakulni a hidegháború. A nyugati német zónákra kezdtek szövetségesként tekinteni, akik hatékony társak lehetnek majd a Szovjetunió és szövetségesei elleni szembenállás során, ráadásul felismerték, hogy ha tartós lesz Németország megosztottsága, akkor versengeni fog két felében az adott gazdasági modell. Nem engedhették, hogy a kommunista keleti fél vonzóbb legyen, mint a kapitalista nyugat.

Pénzcsere

Az intézkedéseket Ludwig Erhardra bízták, aki már a háború alatt azzal foglalkozott, hogy az óhatatlan vereség után mit lehetne kezdeni a gazdasággal. Az amerikaiak már ekkor felfigyeltek rá, a háború után kinevezték bajor pénzügyminiszternek, majd pedig a megszállt zónák gazdasági tanácsának vezetője lett. Annyira jó szakembernek tartották, hogy rábízták: belátása szerint indítsa el a nyugatnémet gazdaságot a növekedés útján. Erhard úgy döntött, hogy az első, elkerülhetetlen lépés egy olyan stabil valuta bevezetése, amely bizalmat élvez a lakosság és a vállalkozók körében, ezért serkenti a gazdasági aktivitást. Az új valuta, a német márka nyomtatását, kibocsátását a szövetségesek bonyolították, de Erhard szervezte. A műveletre 1948. június 21-én került sor: a régi pénz megszűnt, mindenki kapott 40 márkát az újból, hogy a fizetésig vagy nyugdíjig legyen valamennyi pénze, majd az első fizetést már az új valutában kapták a dolgozók.

Egy hatékony szabadpiaci elme

Erhard rábeszélte a megszálló hatóságokat, hogy egyúttal minden árkorlátozást is töröljenek el, hisz azok csak torzítják a piacot, az új valutából pedig úgyis csak olyan kevés lesz a kibocsátott mennyiség, aminek az árufedezete megvan, csak addig a feketepiacon cserélt gazdát. A szövetségesek féltek ettől az ötlettől, de nem akadályozták meg, Erhardnak pedig bejött a számítása: a D-Mark bevezetése után a boltok megteltek, a kereskedelem visszatért a legális útra, az emberek pedig hirtelen elfelejtették a betegszabadságot és rendesen bejártak munkahelyükre, hisz volt miért dolgozni: a jó pénzből kapott fizetés biztosította a kezdetben szerény megélhetést.
A gyártulajdonosok, vállalkozók is immár érdemesnek látták, hogy üzemeiket, vállalkozásaikat rendbe hozzák, fejlesszék, amennyire lehetséges volt az adott körülmények között, hisz visszatért a normális piac, volt miért termelni, akár belföldre, de első körben az alacsony vásárlóerő miatt exportra.
Júniustól év végégig már meg is történt, amit csodának lehet nevezni: az ipari termelés az 1936-os szint feléről annak 80 százalékára szaladt fel. A folyamatban kétségkívül közrejátszott a Marsall-terv is, igaz, hogy közben jóvátételt is kellett fizetnie a németnek.

Új állam, új intézkedések

1949-ben a három zónából létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot, immár volt állam, önálló kormányfővel (Konrad Adenauer), a gazdasági miniszter pedig Ludwig Erhard lett. Az ország innentől kezdve már önállóan működött, a még meglévő gazdasági korlátozásokat feloldották, jelentős adócsökkentést vezettek be, csak az átlagnál lényegesen nagyobb jövedelmekre maradtak rendkívül magas adókulcsok még egy darabig.

Amire építhettek

Kétségtelen, hogy az ország nem teljesen a 0-ról indult: le volt rombolva ugyan, de a tudás, a technológia megvolt már korábban: a háború előtt Németország az egyik legiparosodottabb ország volt, amely a háború alatt technikai bravúrokat hajtott végre (sajnos a hadiiparban és rossz ügy érdekében): létrehozta az első, világűrön át célba jutó rakétákat és megalkották a sugárhajtású repülőgép kezdetleges változatát. A háború után ugyan a legjobb szakembereket elvittek Amerikába illetve a Szovjetunióba, de azért a tapasztalatból, szakértelemből bőven maradt, a háborús korosztályok kiesését pedig pótolta a keletről érkezett 10 millió ember, nem is beszélve a további milliókról, akik a keletnémet zónát hagyták el, hogy átjöjjenek a szabaddá váló és prosperálni kezdő NSZK-ba. A lehetőségek így adottak voltak a gyors növekedéshez: 1948-től 10 éven át tartott a rendkívül gyors növekedési időszak, 1958-ra a négyszeresére nőtt az ipari termelés.

A csoda

1960-ra az NSZK-ban már a jólét első jelei mutatkoztak, az ország utolérte és lehagyta Nagy-Britanniát, sőt a legnagyobb gazdaság lett Európában.
A 60-as évek elején ugyan valamelyest lassult a növekedés, de még mindig viszonylag magas maradt, és az évtized második felében újra gyorsult.
1970-re az ország teljesen újjáépült, gazdaságát már az egész kontinens irigyelte, valutáját a dollárral egyenrangúan kezelték, sőt Kelet-Európa feketepiacain a nyugatnémet márka lett a sztár.
Kétségkívül nem csak az NSZK növekedett nagy ütemben, hanem Nyugat-Európa több gazdasága is, leginkább a francia és az olasz (az olaszoknál is emlegettek csodát, a franciák pedig csodálatos 3 évként emlegették az 1945-75-ös időszakot), valamint Ausztria és a Benelux-államok, de a német eredmény kiemelkedő: a háborús veszteség miatt ez az ország indult a legmélyebbről, és jutott a legmagasabbra Európában a 70-es évekre. A világban is csak egy ehhez hasonló folyamat zajlott, mégpedig a másik, baráttá vált korábbi háborús ellenség, Japán esetében. Fellegi Tamás

SIKERSZTORIK
Ezeket az órákat hordják a legnagyobb cégek vezetői
A legsikeresebb vezetők számára egy óra a presztízs és az imázs fontos része. Mutatjuk, milyen órákat hord néhány meghatározó nagyvállalat vezetője.
Hírek2019. márc 10.
Így osztja be idejét a világ leggazdagabb embere
Jeff Bezos szerint szükség van nagy ívű, hosszú távú víziókra, azonban időnk, energiánk túlnyomó részét rövid távú, 2-3 évre vonatkozó célkitűzésekre kell összpontosítani.
Siker2019. márc 17.
Ő volt a történelem leggazdagabb embere
A világ aranykészletének a felével rendelkezett. Legendás utazása során annyi aranyat szórt el, hogy azzal az egész régióban évekre tönkretette a nemesfém értékét. Egy hihetetlen történet.
Siker2019. márc 16.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Erős lista a Microsoft egykori alapítójától. Reméljük, hogy nem téved és ezek az újdonságok hamarosan megkönnyítik majd az életünket. Az egészségügyi pontok különösen figyelemreméltók.
Tech2019. márc 15.
100 éve nem volt ekkora vagyonuk az amerikai ultragazdagoknak
Ijesztő: ilyen arányokra utoljára az 1920-as évek végén, még a nagy gazdasági világválság kitörése előtt volt példa.
Pénzügyek2019. feb 26.
Ezek a legkedveltebb nászutas célpontok
A rangsor első helyére a görögországi Santorini került, nem véletlenül, hiszen a lenyűgöző kék-fehér épületeiről híres vulkanikus sziget Görögország egyik legszebb turisztikai célpontja. Mutatjuk a többit is.
Hírek2019. márc 15.