Megállítható a tehetséges szakemberek elvándorlása Magyarországról?

A tanulmány (IMD World Talent Ranking 2022) alapgondolata, hogy tartósan sikeres csak az a nemzet lehet, amely versenyképességét humán vagyona minőségére, tehetségére, a humán vagyon állandó fejlesztésére és a megtartását biztosító környezet megteremtésére alapozza.

Ennek megfelelően 3 területet vizsgál:

• a humán vagyonba való beruházást,
• az ország szakembervonzó és megőrző képességét és
• a humán vagyon képességeit, tudásszintjét.

A humán vagyonba és tudásba való befektetés és a már elért humán vagyon szint mellett a tanulmány hangsúlyozza, hogy az országok tehetségvonzó- és megőrző képessége egyre inkább nemcsak a bérektől függ.

A jó munkavállalók megőrizhetősége szempontjából erősödik a szervezeti kultúra, a vezetői stílus és képességek, a tanulási lehetőségek szerepe.

Országos szinten pedig nő az életminőség, a tiszta és egészséges környezet, a biztonságos egészségügyi ellátás, a jó minőségű oktatási rendszer és a kulturális adottságok fontossága. Ez utóbbi elemek befolyásolják az országok vonzerejét.

Magyarország a V4-ek közül a második

A 2022. évi általános rangsort Svájc vezeti. Követi Svédország, Izland, Norvégia, Dánia és Finnország, Ausztria 2 helynyit lecsúszva a 8.

A V4-ek között a cseh pozíció a legjobb a 29., ami 8 helynyi előrelépést jelent. Magyarország a 44., ami 2 helynyi lecsúszást jelent a 2021 évi helyezéshez képest. Szlovákia a 48. helyen van, ami tavalyhoz viszonyítva 4 helynyi előrelépés.

Lengyelország, 50-dik helyével, 5 helynyi lecsúszással az utolsó a V4-ek között.

A nem európai országok között Kanada pozíciója a legjobb, a 11., Szingapúr a 12. Az USA csak a 16. helyen van. Érdekes Nagy-Britannia 28., Kína 40 és Japán 41. helye. Az IMD összesen 63 ország helyzetét vizsgálja. Nézzük meg a V4-ek és néhány fejlett ország általános, és a 3 vizsgált terület szerinti helyezését!

  Néhány ország pozíciója a IMD Tehetség index rangsorokban

  Forrás: IMD Tehetségversenyképesség tanulmány 2022

A táblázatban azt látjuk, hogy egyrészt jelentősek a különbségek minden területén a V4-ek és a vizsgált fejlett országok között, amelyek közül humán vagyona fejlesztésére legtöbbet Dánia és legkevesebbet Németország költ. Vonzerő vonatkozásában Svédország, a meglévő képesség- és tudásszint tekintetében pedig Finnország vezet.

A V4-ek között Magyarország a humán beruházás és fejlesztés tekintetében a második, a másik két területen pedig a harmadik helyen van, csak Lengyelországot előzi meg.

Meg kell említeni, hogy Magyarország általános versenyképessége az IMD 2022 évi rangsorában jobb, mint a tehetség versenyképesség szerinti rangsorban. Az előbbi szerint a 39, az utóbbi alapján pedig a 44. helyen vagyunk.

Az 5 helynyi különbség azt bizonyítja, hogy Magyarország nem képességekkel, tudással, hanem olcsósággal, alacsony adókkal és bőkezű állami támogatásokkal versenyez.

Az országban a környezet inkább a betelepülő cégek és nem a jó szakemberek számára vonzó. Ezt mutatja az is, hogy humán beruházás pozíciónk 2019 óta romlik: a 2019 évi 33. helyről 2022-ben a 36.-ra csúsztunk vissza. A tudás, képességek rendelkezésre állása tekintetében pedig csak az 51. hely a mienk. A három területen mért mutatók között azokat, amelyekben a helyezésünk a legrosszabb a 2. táblázatban látjuk.

2.táblázat. Legrosszabb pozíciónk a három vizsgált területen a 63 ország között

  Forrás: IMD Tehetségversenyképesség Tanulmány 2022

A humán vagyonba való befektetésekkel és a humán vagyon tudás-és képesség szintjével kapcsolatos magyar problémák más tanulmányokban is megjelennek. Az ENSZ legutóbbi, 2021/2022 évi Emberi Fejlődés Index (HDI) rangsorában is azok az országok vannak jó pozícióban, amelyek az IMD Tehetség listáján.

Az összehasonlítást persze nehezíti, hogy az IMD 63, az ENSZ pedig 191 országot elemez. Minden esetre az ENSZ listáján Dánia a 6., Svédország a 7., Németország a 10., Finnország pedig a 11. helyen van.

Magyarország az ENSZ rangsorban a 46., és 2019 óta romlott HDI indexének értéke: 2019-ben még 0,853 volt, 2020-ban már csak 0,849 és 2021-ben 0,846. Csehország a 32., 0,889-es, Lengyelország a 34., 0,876 és Szlovákia a 45., 0,848-as index értékkel. 1990 és 2021 között Csehország 0,58, Lengyelország 0,65, Szlovákia 0,66 és Magyarország 0,52 százalékkal javította HDI-je értékét.

Az index értéke 2021-ben és az 1990 és 2021 közötti javulási tendencia is tehát Magyarországon a legalacsonyabb a V4-ek között.

Hasonló következtetésre jut a 2005 óta működő „Solability” svájci-koreai versenyképesség és fenntarthatóság elemző kutatócsoport is, amely a nemzeti siker fő feltételének az intellektuális tőke felhalmozást és az innovációt tekinti, amelyek közös feltétele a színvonalas humán vagyon és az abba történő folyamatos beruházás.

Az ez év novemberében megjelent kutatási tanulmányuk (The Global Sustainable Competitiveness Index 2022) szerint a vizsgált 180 ország között az intellektuális tőke szempontjából Magyarország 40. helyen van, Csehország a 21., Lengyelország a 26., Szlovákia a 33.

Az index számításánál az oktatás helyzetét, a felsőfokú végzettségűek arányát, a high-tech ágazatok arányát és a saját védjegyek számát vizsgálták. A kutatás többségében statisztikai adatokra támaszkodik.

Végül említsünk meg még egy szintén érdekes és frissen megjelent elemzést, amelynek szerzője az amerikai „The Fund for Peace” (Békealap), és amely 179 ország több szempont szerinti sérülékenységét elemzi immár 60 éve.

2022. évi tanulmányuk szerint Magyarország a stabil országok csoportjában, a 46. helyen van 50,8-as sérülékenységi értékkel. Minél nagyobb ez az érték, annál sérülékenyebbnek tekinthető egy ország. A legnagyobb érték a 120 lehet. A legkevéssé sérülékeny ország Finnország (15,1) és a leginkább sérülékeny Jemen (111,7).

A cseh érték 39,9, a szlovák 37,1 és a lengyel 42,2.

Az EU-ban három ország sérülékenységi indexe magasabb a magyarnál: Romániáé, Bulgáriáé és Ciprusé.

A tanulmány szerint a sérülékenységet csökkentik a jó minőségű állami szolgáltatások, például a színvonalas oktatás. Növeli viszont, ha jellemző az országra a szakemberek elvándorlása (Brain Drain), illetve ha romlanak demográfiai adatai, azaz magas a fogyás és alacsony a várható élettartam. Magyarország esetén a népességfogyás, az oktatási színvonal romlása és a szakember elvándorlás növeli a sérülékenységi index értékét.

Ezzel a tanulmánnyal kapcsolatban meg kell azonban jegyezni, hogy a kutatás eredményei nagymértékben függnek attól, hogy kik végezték a felméréseket, illetve hogy hogyan állt össze és mekkora volt a vizsgált minta. A tanulmányból pedig ezek a módszertani részletek nem derülnek ki.

Visszatérve az IMD tanulmányára azt kell hangsúlyoznunk, hogy a korunkat jellemző gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezetben már nem biztosítják a sikert a korábbi, megszokott módszerek: a gépi és infrastrukturális beruházások erőteljes ösztönzése és az olcsó munkaerőre települő külföldi tőke növekvő támogatása.

A társadalmi-gazdasági siker feltétele a felkészült és motivált szakember, akinek tudását állandóan bővíteni kell, környezetét pedig  vonzóvá, ösztönzővé szükséges tenni ahhoz, hogy a szakemberek megtarthatók legyenek. Magyarország pedig, a vizsgált nemzetközi elemzések szerint, ezeken a területeken nem áll jól.

A pandémia elindította a szakember vándorlást, amely nem fog megállni a jövőben sem. Az egyes országok mindent megtesznek azért, hogy a jó szakembereket megszerezzék.

A módszerek között, ahogyan arra az IMD figyelmeztet, a béreken kívül ott találjuk az állandó tanulási-fejlődési lehetőségeket, a vonzó, egészséges, tiszta környezetet és az elérhető jó minőségű oktatást és egészségügyet.

Amelyik ország erre időben nem ébred rá, az legyengíti legfontosabb nemzeti vagyonelemét, a humán vagyont, és nem lesz esélye arra, hogy tudásalapú, a tehetségével és képességeivel versenyző fejlett gazdaságú és társadalmú országgá váljék.

Bennragad az összeszerelő, olcsósággal versenyző, az újabb- és újabb befektetők kedvéért akár környezete minőségét is feláldozó, lemaradó országok csoportjában.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár.