A vámháború ellenére a németek ragaszkodnak Kínához - az okok meglepőek

Láthatóan kezd vége lenni annak a korszaknak, amelyben majdnem minden nagy nemzetközi óriásvállalat Kínában akart üzemet építeni. Beszédes, hogy az elmúlt 30 évben tavaly érkezett a legkevesebb új külföldi tőkeberuházás Kínába.Ez nem azt jelenti, hogy Kínának mondjuk Nyugat-Európában mindenki hátat akarna mutatni. Például a német autó- és vegyipari vállalatok, minden geopolitikai feszültség ellenére rendületlenül bővítik a kínai tevékenységüket.

Már csak az ottani technológiai háttér és a helyi szakembergárda miatt sem tehetik meg, hogy kivonuljanak.

A Kínában lévő német kereskedelmi kamara volt elnöke mondta, hogy nekik az ázsiai óriás olyan, mint egy edzőterem.Kína ugyanis már messze nem csak egy „összeszerelő üzem”.

Hogy versenyképesebbé váljanak sok technológiai szegmensben már a nyugat-európaiak tanulnak a kínaiaktól és nem fordítva – hangzott el a Magyar Külügyi Intézet (MKI) rendezvényén, ahol Goreczky Péter, az MKI vezető elemzője és Endrődi-Kovács Viktória, a Budapesti Corvinus Egyetem docense beszéltek arról, hogy a közvetlen külföldi tőkeberuházások miként alakultak át az elmúlt időszakban a válságok miatt.

Mint a szakemberek elmondták: Kínára főleg a 2010-es évek közepe óta tekintenek másképp a nyugati vállalatok, vagyis azóta, hogy az USA a zászlajára tűzte a „kereskedelmi háborút”.Sokan a Kína Plusz Egy stratégiát követik: vagyis igyekeznek több lábon állni és ugyan maradnak Kínában, de mondjuk a soron következő gyáregységet már más országban, mondjuk Vietnámban, Indonéziában, Malajziában vagy Indiában húzzák fel.

Gyári munkások egy indiai mobil alkatrészgyárban (Forrás: Shutterstock)

Az ukrán háború miatt újra divatba jöttek az olajipari beruházások

Amikor 2022-ben a tankok megindultak a keleti szomszédunkban nem csak Oroszországból vonultak ki vállalatok. Mivel az ország hadszíntérré vált, néhány Ukrajnában működő cég kényszerűségből új gyártási helyszín után kellett nézzen.A háború után bizonytalanná vált, hogy az Európai Unió mennyi orosz olajhoz és földgázhoz tud hozzáférni, ezért a konfliktus kitörése után látványosan megnőtt a tőkebeáramlás az olyan projektekbe, amelyek a fosszilis energiahordozók kitermelésével és felhasználásával foglalkoznak.

Hisz az országok keresték a lehetőséget, hogy miként tudnak új forrásból olajhoz jutni.Ezzel párhuzamosan még inkább felgyorsultak a „zöld váltást” segítő projektek. Itt is látszik, hogy a válságok sokszor nem új irányba terelik a világgazdaságot, inkább csak felerősítik a korábbi trendeket.

Ami egyértelmű, hogy az utóbbi években a nemzetbiztonság kulcskérdéssé vált a beáramló FDI tekintetében. Az Európai Unió ezen a téren 2019-ben hozta meg a saját szabályozását.

Nyílt titok, hogy egy konkrét ügy miatt lépett az EU. Miután egy kínai cég felvásárolt egy német robottechnikai vállalatot, az Unióban voltak, akik megijedtek, hogy Európa jövőbeli versenyképessége veszélybe kerülhet.

Kérdés mit tud kezdeni az EU azzal, hogy a kínai tőke beáramlását nem minden tagállam látja ugyanúgy.

Ami az Egyesült Államokat illeti: az USA még az Uniónál is szigorúbban lépett fel. Nem csak a beáramló külföldi tőkét, hanem az amerikai vállalatok befektetéseit is korlátok közé szorítják.Bár egyelőre ez még csak kevés céget érint, de a jövőben ez könnyen változhat.

Magyarország miként fog jól járni?

Az MKI eseményén a szakértők hangsúlyozták: fontos, hogy a nagy multicégek ne csak gyártási helyszínként gondoljanak Magyarországra. A mi érdekünket az szolgálná, ha minél magasabb hozzáadott értékű termékeket állítanánk elő és exportálnánk.

Ezért is fontos, hogy egy olyan beruházási és fogadó környezet jöjjön létre, amely az ehhez szükséges igényeket kiszolgálja.Cél kell legyen, hogy a nagyvállalatok beszállítói közé minél több magyar KKV kerüljön be.

Ami azért sem annyira egyszerű, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben maguk a KKV vezetők úgy érzik: túl nehéz munka megfelelni a gyakran változó nagyvállalati igényeknek.

Az Indiába és Kínába irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetés (milliárd dollár)

Ahogy arra az Oeconomus elemzése is rávilágít: Kína sok befektető számára az elmúlt évek gazdasági problémái miatt már nem olyan vonzó, mint korábban, a Kínába irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések csökkenő szintjének pedig India az egyik haszonélvezője.