A világ 20 legjobb egyetemének tanárai egy magyar egyetemen tanácskoztak 

A regionális tudományok szakértőit tömörítő nemzetközi szervezet, a története során először tartja kongresszusát Magyarországon. Az európai résztvevők mellett nagy számban találhatók a Kínából érkezett szakemberek, de az Egyesült Államokból, Brazíliából, Japánból, Törökországból, Ausztráliából, és a Csendes-óceáni szigetvilágból, illetve az arab államokból is regisztráltak szakértők.Az előadók köre nagyon illusztris volt, hiszen a világ 20 legjobb egyeteméből 11 képviseltette magát a kongresszuson.A regionális tudományok nemzetközi szervezete legutóbb 2012-ben tartotta Európában, akkor Temesvárott a világkongresszusát. Amint azt a szervezet elnöke, Hans Westlund, a konferencia kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta, már a rendezvény első napján beigazolódott, hogy jó döntés volt visszahozni Európába a kongresszust, amint helyszínként Magyarország, és a kecskeméti Neumann János Egyetem is jó választásnak bizonyult.

A globális, interdiszciplináris kihívásokkal foglalkozó tudományág jelentősége folyamatosan növekszik, amelyet az is bizonyit, hogy az innovációs kutatóintézetek, valamint a regionális tudományágak szakértői mind szorosabbra fonják az együttműködést a kutatás és a fejlesztés terén egyaránt.

Amint Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora fogalmazott:

Az emberiség előtt álló kihívások összetettsége a tudományok képviselőit is arra késztetik, hogy új módszerek, új együttműködések és kutatások révén járuljanak hozzá a lokális és globális kérdések megválaszolásához. Az RSAI világkongresszus egyik legfontosabb üzenete, hogy a kutatók által feltárt eredményeket, a felhalmozott tudást, minél gyorsabban és hatékonyabban kell széles társadalmi csoportokhoz eljuttatni és az emberiség mindennapjainak részévé tenni.

Nem véletlen, hogy helyszinként Kecskemét lett kiválasztva, mivel annak infrastrukturális fejlődése, a térségben betöltött inkubátor szerepe, tipikus modell lehet a vidéki térségek sikeres fejlesztésének sorában. Fülöp Tamás szerint ennek a fejlődésnek további lendületet adhat a világkongresszus, hiszen 

a regionális tudományok területén bekapcsolja a Neumann János Egyetemet és Kecskemét városát is a nemzetközi tudományos közéletbe, és egyedülálló lehetőséget biztost oktatók, kutatók, illetve hallgatók számára a nemzetközi tudományos környezetben való megjelenésre.

Annak a ténye, hogy Kecskemét, mint egyetemi- és kutatóváros is megjelenik a nemzetközi porondon újabb beruházások sorát nyithatja meg a város számára, amely a Kecskeméten, valamint a régióban élők számára is komoly lehetőségeket, és akár jelentős életminőség növekedést is eredményezhet.

A régiós lehetőségek kapcsán, Kárpáti József, a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi karának dékánja, a helyi szervező bizottság társelnökeként kiemelte, hogy a tudományterület feladata a különböző földrajzi régiók között a politikai, társadalmi és gazdasági különbözőségek csökkentése.

Az egyes térségek különbségének csökkentése, az általános gazdasági és társadalmi fellendülés elsősorban az adott regionális sajátosságok szoros figyelembevétele mellett megvalósuló innovációk segítségével érhető el. Magyarország innovtiv képessége pedig kiváló, amelyet az RSAI világkongresszus hazánkban történő megrendezési lehetősége is bizonyit.

A 77 szekcióban megtartott mintegy 300 előadás bebizonyította, hogy a regionális tudományok szerepe megkérdőjelezhetetlenné vált egy olyan világban, amelyben az egyik legjelentősebb, általános érvényű kihívást, az elmaradott és szegény régiók felzárkóztatása, az ott élők életminőségének javtása jelenti.

A feladat pedig rendkvül összetett, amely fejlesztési munka interdiszciplinaritását jól mutatja az is, hogy az RSAI  kongresszus szervezőinek nagyszámú szekcióba kellett sorolniuk a különböző, rendkívül színes tudományterületekről érkező szakértői prezentációkat.

Az előadások, bár széttartó tudományos irányokból érkeztek, mégis, következtetéseikben azonosságot mutattak, hiszen megegyeztek abban, hogy a sikeres regionális munkához, az elmaradott térségek lehetőségeinek javításához, a felzárkóztatáshoz elengedhetetlen a tudományos és a gyakorlati munka összehangolása, illetve az egyedi kihvások egyedi kezelése, az innovatív gondolkodás további kitágítása.

Az egyes regiókban jelentkező különböző típusú problémák, legyenek azok társadalmi, vagy természeti alapúak, legyenek kriminológiai, vízügyi, szemétkezelési, élelmezési, vagy bármely más szakterületen megjelenők is sikeresen csak a helyben megvalósuló innovatív alapó, tudománytámogatott gondolkodással kezelhetők.

Az előadások rávilágítottak arra is, hogy Magyarország élen jár az innovatív megoldások keresésében, és sikeresen csatlakozik a globális tudományos és kutatásközi hálózatba.

Amint azt Fülöp Tamás rektor is hangsúlyozta, a települési problémakezelésben “nagy jelentősége van annak, hogy a települések, régiók döntéshozóinak, lakóinak, gazdálkodóinak bevonásával, a közösségekkel együttműködve találjuk meg a valós világ mindennapi problémáira a válaszokat.

A közösségekkel való együttműködés révén a tudósok jobban megérthetik a lokális problémákat, ami előmozdíthatja a hatékonyabb és hosszabb távú megoldások megtalálását.

A Neumann János Egyetem vezetőjének gondolatait megerőstették a kongresszuson elhangzott előadások is , amelyek egyértelművé tették, hogy a tudomány bevonása a helyi problémakezelésbe lehetővé teheti az olyan fejlesztési és innovációs modellek megalkotását, amelyek segtségével globális szinten válik könyebbé a komplex kihívások kezelése.

Az európai szinten is kiemelkedő jelentőségű esemény kecskeméti megrendezése kétségtelenné tette Magyarország, és a magyar gazdaság versenyképességét, a magyar régiók vonzerejét, a hazai tudományos és innovációs tevékenység széleskörű elismertségét.

A szerző a Neumann János Egyetem GTK egyetemi docens