Alig húz az európai lokomotív: gyűlnek a felhők a német gazdaság felett
ElemzésekAz energiaárak drágulása miatt olyan komoly gondokkal küszködik a német gazdaság, melyet az 1970-es évekhez hasonlítanak. Több kutatóintézet recessziót jósol az év második felére. Az infláció a német újraegyesítés óta nem volt ilyen magas, a reálbérek csökkennek. A német növekedés lenullázódott, ennél rosszabb adat csak Lengyelországban, Portugáliában és a Balti államokban volt.
Az euróövezet átlagánál kisebb mértékű a német gazdaság idei növekedése, mert egyelőre megoldhatatlan gondot jelent a német ipar számára a hatalmas mértékű energiaáremelkedés, amely most már teljes szektorokat lehetetlenít el.
Már júliusban minden hatodik ipari vállalat vélte úgy, hogy még idén csökkentenie kell a termelését, és minden harmadik cég gyártósorokat állít le a magas energiaárak miatt.
Az ipari megrendelések összege zsinórban a hatodik hónapja csökken a drágulás és az ellátási bizonytalanságok miatt.Németországban augusztusban 7,9 százalék volt az infláció, ami az újraegyesítés óta a legmagasabb érték.
Az infláció Németországban (2012-2022 augusztus)
A vásárlóerő azonban csökken: a idén átlagosan 4 százalékkal emelkedhetnek, ami gyakorlatilag reálbér csökkenést jelent. Ugyanakkor a minimál órabér ennél nagyobb arányban növekedett: júliusban 10 euró 45 centre (9,82-ről), és idén még lesz egy emelés 12 euróra.
A német energiaárak egy év alatt 35 százalékkal emelkedtek, ezen belül 111 százalékkal ment fel a fűtőolaj, 83 százalékkal a földgáz, 16,6 százalékkal az elektromos áram, 16,5 százalékkal pedig az üzemanyagokára.
A német ipari termelés alakulása (hónap/hónap, %)
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a 2023-as költségvetés vitájában egyenesen arról beszélt, hogy amennyiben uniós szinten nem sikerül kidolgozni hatékony árcsökkentő mechanizmusokat az elektromos energia és a fölgáz esetében, úgy azt nemzeti szinten kell megtenni.
A nehézségek nagyságát jól mutatja, hogy több gazdasági elemző intézet is borúlátó, az idei év második felében és jövőre is recessziótól tart.
A német GDP változása (negyedév/negyedév, %)
A müncheni egyetem intézete (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) legfrissebb negyedéves prognózisa szerint a német gazdaság a harmadik negyedéves stagnálás után a negyedik negyedévben 0,2, a jövő év első negyedévében 0,4 százalékkal zsugorodik. Így a korábban várt 2,6 százalékos növekedés helyett már csak 1,6 százalékkal számolnak, jövőre pedig már 0,3 százalékos visszaesést prognosztizál az intézet.
Az ifo Institut üzleti hangulatindexe
A normális működés pedig csak 2024-ben áll majd vissza, amikor 1,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak a müncheni közgazdászok.
A Kielben működő világgazdasági kutatóintézetnél (Kiel Institut für Weltwirtschaft - IfW) úgy számolnak, hogy a hazai össztermék (GDP) az idén még ugyan 1,4 százalékkal nő, jövőre viszont jó eséllyel az eddig várt 3,3 százalékos növekedés helyett 0,7 százalékos visszaesés várható.
A hallei Leibniz gazdaságkutató intézet is (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung Halle - IWH) elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a földgáz árának megötszöröződése azt jelenti, hogy amíg tavaly a földgázimport költsége a GDP 0,75 százalékát tette ki, jövőre várhatóan nagyobb terhet jelent majd, mint az 1970-es években, amikor a GDP nagyjából 2 százalékát emésztette fel.A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet – által készített felmérés azt mutatja, a feldolgozóipari középvállalatok 58 százaléka erős, 34 százaléka pedig egzisztenciális, a fennmaradást fenyegető veszélynek tartja az energia és a nyersanyagok drágulását.
Gazdasági növekedés 2022. második negyedévében az EU-ban (negyedév/negyedév,%)
A német hazai össztermék (GDP) nagyjából egyharmadát biztosító iparvállalatokat tömörítő érdekképviselet felmérése rámutat, a szektor közepes méretű cégeinek csaknem 10 százaléka már csak a termelés visszafogásával vagy teljes felfüggesztésével tud védekezni a drágulás ellen. Nagyjából 25 százalékuk pedig már azt mérlegeli, hogy külföldre telepíti termelő kapacitásait.
Veszélyben az acél- és alumíniumtermelés
A legnagyobb bajban az energiaintenzív iparágak képviselői vannak.
A világ egyik legnagyobb acélipari vállalata, a német Arcelormittal már bejelentette, hogy bezárja a Bremenben található acélművének egy részét, mert nem tudnak ilyen magas energiaárak mellett termelni.
A német termelői árak alakulása (2015=100%)
A német gazdasági szaklap, a Handelsblatt cikke szerint egy tonna alumínium előállításához mintegy 15 megawattóra (MWh) villamos energiára van szükség, ami az augusztusi ár mellett tonnánként 9000 eurós áramköltséget jelent, miközben az alumínium világpiaci ára tonnánként mindössze 2400 euró körül alakul.
A WVM fémipari érdekképviselet (Wirtschaftsvereinigung Metalle) szerint a kormánynak azonnali pénzügyi segélyt kell nyújtania az energiaintenzív ágazatokban termelő cégeknek. Állásfoglalásuk szerint a kormány támogatásával az ipari áram árszínvonalát az utóbbi tíz év átlagához kell igazítani. Ez MWh-nként 41,74 euró, amely az augusztusi árnak alig tizede.A BDI vezetője, Siegfried Russwurm eközben a kormányt ostorozza, mondván nem elegendő, amit a kabinet tesz.
Szerinte egyáltalán nem kielégítő, hogy a tartalékba helyezett széntüzelésű erőművek közül még csak kettőben indították újra a termelést, illetve hogy a még működő három atomerőmű közül csak kettőnek hosszabbították meg az üzemidejét, és azt is csupán néhány hónapra.
Ezen kívül hiányol egy külön az ipar helyzetére, gondjaira szabott programot is, amelynek részeként a kormánynak be kell szállnia a villamosenergia-hálózati díjak finanszírozásába, hogy tompítsa az áremelkedést.
