Arcátlan végkielégítések a cégvilágban

Elemzések2019. nov 18.D.J.

A WeWork volt vezérigazgatója 1,7 milliárd dollárt kapott azért, hogy elhagyja a vállalatát. Az egyik volt alkalmazottat annyira felháborította az eset, hogy beperelte a cégvezért. De több hasonló sztori is történt a közelmúltbn.

Pár hónap alatt nagyot fordult a világ a WeWork körül. Az alapító Adam Neumann befektetők sorával hitette el, hogy a cégével be fogja hálózni a világot, miközben dollármilliárdokat fog besöpörni.

Az esetében a merész álmokhoz különc viselkedés is dukált. Ahogy mi is írtunk róla korábban, gyakran előfordult, hogy egy tárgyaláson az asztalon ugrálva ordított, máskor pedig dühkitöréseket kapott, ha nem volt nála a kedvenc tequilája.

A társai mindezt elnézték neki, mert úgy tűnt, remek üzleti vénával bír. A cég értéke elérte a 47 milliárd dollárt is, pedig az üzleti terv nem állt erős lábakon (a WeWork lényegében hosszútávon bérelt irodák átalakításával és rövidtávú kiadásával foglalkozik). Részben a terjeszkedés túl gyors üteme miatt évek óta veszteséges volt a társaság. Hogy a vállalattal komoly problémák vannak, az ősz elejére lett világos, amikor a fennmaradáshoz már mentőcsomagra volt szükségük.

Az volt a szerencséjük, hogy a legnagyobb befektetőjük, a SoftBank végül megmentette a céget azzal, hogy 80 százalékos részesedést vásárolt a WeWorkben. A pénzügyi háttér rendezése után azonban a japán tulajdonos úgy látta, hogy a vállalat jobban jár, ha a különc alapító távozik a vezetői székből.

A 40 éves Adam Neumann 1,7 milliárd dollárért cserébe át is adta a stafétát. Ez az összeg majdnem ötször annyi, mint Szeged teljes éves költségvetése. Neumann ebből 1 milliárdot a vállalatban lévő részvényekért kapott. Emellé jutott egy 500 milliós hitelkeret, 185 millió dollárt pedig azért adtak neki, hogy tanácsadóként segítse a társaság munkáját.

Egy volt WeWork dolgozónál, Natalie Sojkánál annyira kicsapta a biztosítékot az összeg nagysága, hogy beperelte a volt vezetőt, a WeWorköt és a Softbankot is. A vád szerint Neumann a kisebbségi tulajdonosok kárára nyerészkedett. Sojka külön kiemelte: az alapító útmutatásai teljesen tönkretették a céget. Az, hogy ezek után 185 millióért tanácsadóként akarják foglalkoztatni, teljesen érthetetlen.

Korábbi rekorderek

Bár a nagyvállalatoknál gyakran előfordul, hogy a cégvezető kisebb pénzheggyel távozik – pláne ha az elküldéséhez a tulajdonosi részét is ki kell vásárolni –, ám a „végkielégítések” összege így is ritkán tesz ki többet pár millió dollárnál.

Korábban Al Walker esete már kirívónak számított. Ő hét éven át vezette a Mexikói-öböl egyik legnagyobb olajtársaságát, az Anadarko Petroleumot. Miután a céget kivásárolta az Occidental, Walker 98 millió dollárral a zsebében hagyhatta el a vállalatot.

A búsás végkielégítés egyébként néha akkor is jár, ha a vezető komoly vétséget követ el. A New York Times beszámolója szerint az Android operációs rendszer atyjáról, Andy Rubinról 2013 környékén derült ki, hogy egy hotel szobában orális szexre kényszerítette az egyik alkalmazottat.

A Google vezetése akkor úgy érezte, az lesz a legjobb, ha botrány nélkül elvállnak az útjaik, ezért 2 milliós havi törlesztésekkel 90 millió dollárt fizettek a távozó szoftverfejlesztőnek.

Nem ő volt az egyetlen, aki a Google-nél egy botrány után dollármilliókat kapott. A keresési részleg vezetője, Amit Singhal még 2015-ben alkoholos befolyásoltság alatt állítólag zaklatta az egyik munkatársát. Emiatt mennie kellett, de vihetett magával 15 millió dollárt is. Az eredeti végkielégítés ennek a háromszorosa lett volna. A teljes összegről azért kellett lemondania, mert felrúgta a Google-al kötött megállapodását azzal, hogy csatlakozott az Uberhez. Sokáig egyébként ott se maradhatott: miután napvilágra került, hogy zaklatott egy dolgozót, az Ubertől is mennie kellett.