Aszály, erdőtüzek, rekordalacsony vízszint: váratlanul felgyorsult a klímaváltozás?
ElemzésekA légkörbe bocsátható maradék széndioxid kvóta mennyisége szinte teljesen kimerült. A tíz évvel ezelőtt elfogadott Párizsi Egyezményben tett nemzeti vállalások teljesítése már nem elegendő, mert váratlanul felerősödtek a klímakockázatok, egyre több az aszályos év - írja friss elemzésében az Európai Központi Bank.
A nemzeti vállalások jelenlegi teljesülése mellett a század végére 2,1–2,8 °C közötti felmelegedés valószínűsíthető, ami lényegesen meghaladja a Párizsi Egyezményben kitűzött határértékeket – írja Dirk Broeders és Francesco Paolo Mongelli, az Európai Központi Bank (EKB) szakértői friss tanulmányukban, amely a tíz évvel ezelőtt elfogadott Párizsi Klímaegyezmény teljesülését elemzik.
Bár az egyezmény történelmi mérföldkő volt, a globális üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is emelkedik, a megvalósítás elmarad a céloktól (a felmelegedés 1,5 °C és 2 °C alatti tartásától).A klímakockázatok pedig a vártnál gyorsabban felerősödtek, amit most a hőség miatti riasztás, a rekordalacsony Duna vízszint, a franciaországi és spanyolországi erdőtüzek, a kisebb ivóvíz-készlet, és az egyre sűrűbb aszályos évek is mutatnak. A jelenlegi széndioxid-kibocsátási ütem mellett a kvóta-keret néhány éven belül végleg elfogy.
Az üvegházhatású gáz-kibocsátás mennyisége 1850-2024-ig (forrás: EKB)
Az üvegházhatású gázok a légkörbe jutva megkötik a hőt, és nem engedik azt visszasugárzódni a világűrbe – hasonlóan ahhoz, ahogyan az üvegház üvegtetője bent tartja a meleget. Ez a jelenség okozza a globális felmelegedést és a klímaváltozást.
- A legfontosabb üvegházhatású gáz a széndioxid, amely főként a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) elégetésekor, ipari termelés során és az erdőirtások következtében szabadul fel.
- A metánból kevesebb van belőle a légkörben, mint a szén-dioxidból, de sokkal hatékonyabban köti le a hőt. Fő forrásai a mezőgazdaság (különösen az állattenyésztés), a hulladéklerakók és a fosszilis energiahordozók kitermelése.
- A dinitrogén-oxid leginkább a mezőgazdasági műtrágyázásból és az ipari folyamatokból származik.
- Végül a fluorozott szénhidrogének olyan mesterségesen előállított gázok, amelyeket főként hűtőgépekben, klímaberendezésekben és ipari szigetelésekben használnak.
A földfelszín hőmérsékletének változása (1995-2025, Celsius-fok/évtized, forrás: EKB)
A tanulmány aláhúzza, hogy a döntéshozók és a társadalom gyakran alulértékelik az előre nem kiszámítható, hirtelen klímaváltozási kockázatokat.
Váratlanul felgyorsuló klímaváltozás
A klímaváltozás fizikai hatásai nem egyenletesen és fokozatosan jelennek meg, hanem váratlan gyorsulásokkal.
A környezeti rendszerek úgynevezett billenőpontjainak átlépése (például a sarki jégtakarók felolvadása) visszafordíthatatlan károkat okozhat a globális gazdaságban és a pénzügyi rendszerben.
A földfelszín hőmérsékletének változása
A szerzők szerint a klímakockázatok hirtelensége és bizonytalansága miatt az elővigyázatossági elv mentén minél hamarabb egy kiszámítható és érdemi szén-dioxid-árazási rendszerre van szükség.
A földfelszín hőmérsékletének átlagos változása 1850-2024 (forrás: climate.copernicus.eu)
A megújuló energiaforrások, az intelligens hálózatok és az energiatárolás gyorsított telepítése elengedhetetlen. Ehhez a magántőke bevonása és a kiszolgáltatottabb országok támogatása szükséges.
A tíz évvel ezelőtt hatályba lépett Párizsi Megállapodás továbbra is a globális klímaváltozás elleni kormányzati teendők legfontosabb kiinduló pontja maradt, de az időközben is beszűkülő mozgástér miatt a már meglévő eszközöket (szén-dioxid-árazás, szabályozás, állami beruházások, innováció) új logika mentén érdemes használni.A klímapolitikát már nem szabad csak kibocsátáscsökkentésként kezelni, az új kiindulópont a bizonytalanság, amelyben a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.
Az új szemléletben a klímapolitika többé nem a gazdaságpolitika egy környezetvédelmi kiegészítője, hanem a makrogazdasági, pénzügyi, ipari, energia-, kereskedelmi és biztonságpolitika központi szervezőelvévé válik.
A Párizsi Egyezmény három fő tanulsága:
- A 1,5 °C-os és jól 2 °C alatti cél elengedhetetlen közös referenciapontnak bizonyult.
- Bár a globális kibocsátás még nem érte el a csúcsát, a növekedési üteme az előző évtized töredékére (évi 0,3%-ra) lassult. Ez igazolja, hogy a kötelezettségvállalások és a zöldtechnológiák terjedése érdemben megelőzte a legrosszabb kibocsátási forgatókönyveket.
- A tartós haladáshoz hazai szintű, átlátható és folyamatosan szigorodó szakpolitikai intézkedésekre van szükség az országok nemzeti vállalásai szerint.
