Atomenergia nélkül nem megoldható a klímasemlegesség

Atomenergia nélkül nincs karbonsemlegesség

Ha áram nincs, semmi nincs. Napjainkban nem vagyunk hozzászokva azokhoz a helyzetekhez, amikor nincs áram. Épp ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az ellátásbiztonságra – fogalmazott Aszódi Attila, a BME TTK Nukleáris Technikai Intézetének dékánja, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének és a Reaktor Alapítványnak a vitaestjén.

A fenntarthatóságot manapság leegyszerűsítik – húzta alá. Többnyire csak a klímavédelemre vonatkoztatják, a klímavédelem pedig a megújuló energiaforrások használatát takarja csupán. A megújuló energiaforrásokról eközben elterjedt, hogy azok teljesen karbon semleges technológiák, így kialakult az a nézet, hogy ezek az energiaforrások zöldek. Napjainkban pedig már arról zajlik a politikai vita, hogy valami megkapja ezt a zöld pecsétet. De ez túlzóan leegyszerűsítő bináris rendszer, amiben van zöld és nem zöld technológia, ennél azonban ez a kérdés sokkal bonyolultabb. Ha teljesen átállnánk megújuló energiaforrásokra a fenntarthatóság megszűnne, hiszen összeomlana az energiaellátás – hangsúlyozta.

A fenntarthatóság ugyanis nemcsak klímavédelemből áll, az csupán az egyik pillére a fenntarthatóságnak. Hasonlóan fontos az ellátásbiztonság és a gazdaságosság is. Összességében egy szinten, azonos súllyal kéne ezeket a kérdéseket kezelni – vélekedett Aszódi Attila.

A klímavédelem ráadásul csak egy a természeti szempontok közül, figyelembe kell venni többek közt a területfoglalást, illetve az áramtermelés munkaerő igényét is. Emellett az életciklust is számításba kell venni az energiatermelő eszközöknél. A teljes életciklusra vonatkozó elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy az atomenergia kifejezetten kedvező. Vannak externáliák a fosszilis energiahordozóknál, például a bányászat, de ehhez hasonlóan a napelemeket is le kell gyártani, fel kell szerelni, területet foglal, és az élettartama végén csinálni kell vele valamit, viszont ezt gyakran figyelmen kívül hagyják a viták során – tette hozzá.

Az import függőséggel kapcsolatban kiemelte, hogy az komoly kockázatokat hordozhat ellátásbiztonsági szempontból, így nem megoldás, ha a megújulókra való teljes átállás esetén egy esetleges energia hiány kezelésében az importra szeretne egy ország támaszkodni.

Aszódi Attila kiemelte, hogy a 100 százalékos karbonsemlegességet pillanatnyilag nem tartja megoldhatónak. Hiába képes néhány órára a villamosenergia rendszer csak megújulókból működni, az év 365 napjában kell biztosítani a villamosenergia ellátást, amire a jelenlegi technológiák mellett nem alkalmasak kizárólag a megújuló energiaforrások – mondta.

Ráadásul mindeközben a villamos energia elképesztő módon felértékelődött – tette hozzá. Ha a kitűzött klímacélokat, a teljes karbonsemlegességet el akarjuk érni, akkor nemcsak a villamosenergia termelést kell mentesíteni a fosszilis tüzelőanyagoktól, de a cementipartól a vegyiparon keresztül számos iparágat át kell állítani fosszilis bázisról villamos energiára. Ehhez hasonlóan a közlekedésben is terjednek a villamos áramot használó technológiák, sőt az új házak fűtésrendszerében is egyre gyakoribb hogy hőszivattyúkat telepítenek és azzal biztosítják a fűtést, így nagyon sok, folyamatosan rendelkezésre álló elektromos áramra van szükségünk, épp ezért fontos a környezeti-gazdasági és társadalmi fenntarthatóság – húzta alá.

A jövőben ennek fényében az atomenergia és a megújulók+energiatárolók együttesen jelenthetik a klímasemlegességhez vezető utat. A tárolási technológiák egyébként nagyon fejlődnek, ám itt szezonális tárolásra lenne szükség, amire most még nem vagyunk képesek. Ezért kikerülhetetlen az atomerőművek használata. Az nukleáris energia mellett egyébként egyenlőre a földgázra is szükség van Európában. Ezek nélkül a következő 20 évben biztosan nem megoldható a biztonságos energiaellátás – vélekedett.

Épp emiatt szükségszerű volt belenyúlni a taxonómiarendeletbe és fenntarthatónak minősíteni a földgázt és az atomenergiát, mert különben működésképtelen lenne az EU energiaellátása. A taxonómia rendelet Magyarország számára egyébként nem Paks 2-ről szól, hiszen annak már biztosított a finanszírozása. Hosszútávon azonban hazánknak is nagyon fontos, hogy mi kap zöld minősítést és mi nem – ismertette a taxonómia rendelet módosításáról alkotott véleményét a szakértő.

A nukleáris energia hordozta kockázatok kapcsán kihangsúlyozta, hogy az atomerőművek összehasonlításánál mindig elfelejtik, hogy az atomenergia alternatívái összességében nagyobb társadalmi szintű kockázatokat hordoznak, mint az atomenergia, ami alapvetően biztonságos.

Voltak persze nukleáris balesetek de véleménye szerint nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni. Úgy véli, hibát vétett a német politika, amikor a fukushimai baleset után néhány héten belül úgy döntöttek, hogy kivezetik az atomenergiát a német energiatermelésből. Így 70 terrawatt karbon semleges villamosenergiától szabadultak meg a németek és ezt most földgázzal pótolják. Ráadásul az a rengeteg földgáz ami ehhez szükséges Oroszországból fog érkezni.  Ez növeli Németország kitettségét. Nyilván lesznek napok, amikor a megújulók el tudják látni a német államot villamos energiával, de lesznek olyan napok is, amikor egyáltalán nem termelnek majd a megújulókat hasznosító erőművek. A németek egy nagy kísérletet hajtanak végre, még nem tudjuk, hogy ennek negatív, vagy pozitív vége lesz. Jelenleg rengeteg problémával küzdenek, és nem látható, mi lesz ennek a megoldása. Ráadásul a zöldek minden ipari beruházást megakadályoznak, így például szükség lenne több száz kilométer új távvezetékre, hogy az északi tengeri szélerőművektől a déli iparvidékekre eljusson elektromos áram. Ezt jelenleg nem tudják megvalósítani, így például Lengyelországon keresztül kell szállítaniuk az áramot Dél-Németországba. A franciák ezzel szemben az olajválság után átálltak az atomenergia alapú energiatermelésre, ráadásul nagyon fejlett atomiparuk van és hosszú távon is így tervezik biztosítani a villamosenergia ellátást. A francia villamosenergia rendszer üvegházhatású gáz kibocsátása pedig töredéke a németének. Magyarországnak a francia oldalon van a helye. A fosszilis energiahordozókat ki kell vezetni, de a nukleáris energiát meg kell tartani – húzta alá.

Végül kiemelte, hogy az európai villamosenergia rendszer jellemzően a 80-as években épült ki. Az erőművek 50-60 évre lettek tervezve, nemsokára elérik az élettartamuk végét. Amikor ez bekövetkezik óriási kérdés elé fogja állítani az európai országokat és dönteniük kell, hogy hogyan alakítják ki az energiamixüket.

Tegnap még biztonságos volt

A vitaest másik vendége Perger András, a Greenpeace Magyarország Klíma- és energiakampány-felelőse ezzel szemben úgy véli, hogy a jövőben a technológiák fejlődésének köszönhetően biztosan lehetséges lesz a teljes karbonsemlegesség elérése.

Néhány éve még az is elképzelhetetlennek látszott, hogy akár csak rövidebb időszakokra karbon semleges legyen a villamos energia termelés, ma pedig vannak olyan országok, például Dánia, ahol az év egyes napjain képesek tisztán megújuló energiaforrásokból megoldani az energia ellátást – fogalmazott. Németország is ezen az úton jár, ráadásul a megújulókra való átállás óta csökkent a német villamosenergia termelés üvegházhatású gáz kibocsátása – tette hozzá.

Franciaország kapcsán Perger András kiemelte, hogy ott sincs minden rendben. 56 reaktor van az országban, de ezeknek az egyharmada jelenleg nem üzemel. Ez azt eredményezi, hogy voltak napok decemberben, amikor Franciaország energiát importált - ismertette. A francia erőművek kezdenek kiöregedni, és ennek a megoldására rengeteg pénzhez lesz szükség – húzta alá.

Az atomenergia ráadásul komoly kockázatokat hordoz – vélekedett. Voltak már kisebb nagyobb balesetek szerte a világban. Azt mondják biztonságos egy erőmű, de ha bekövetkezik a baj, akkor teljesen mindegy, hogy tegnap még biztonságos volt. A Szovjetunióban sem gondolták, hogy bekövetkezhet a csernobili katasztrófa és Fukushima esetében is egyértelmű hogy biztonságosnak hitték a japán döntéshozók az atomerőművet, azonban mégis megtörtént a baleset. Bármennyit is dolgoznak a szakemberek a nukleáris technológia biztonságossá tételének érdekében hosszú távon időről időre bekövetkezhet egy–egy nukleáris baleset. Ebből a szempontból egyáltalán nem megnyugtató a kép – hangsúlyozta.

A taxonómia rendelettel kapcsolatban kiemelte, hogy számára sokkolóan hatott, hogy fenntarthatónak minősítették az atomenergiát és a földgázt, mert az előbbi nukleáris hulladékot termel, míg utóbbi elégetése üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. Hozzátette, sokáig úgy tűnt, hogy a németek vezette kisebbség érdeke fog érvényesülni a viták során. Azonban Franciaország 10 tagállammal együtt nyílt levélben kérte a Bizottságot, hogy módosítsák a taxonómia rendeletet és minősítsék fenntarthatónak az atomenergiát. A földgáz sokak szerint azért került be a taxonómia listába, hogy cserébe a németeknek kedvezzenek – fogalmazott.