Francia-német csörte az atomenergia körül

– A bizottság a földgáz mellett az atomenergiát is zöld energiaforrásként fogja elismeri – mondta még tavaly év végén Frans Timmermans, az unió zöldmegállapodásának kivitelezéséért felelős biztos. Habár a december 22-re ígért javaslat akkor meghiúsult az ellenző országok nyomása miatt, az év utolsó napján mégis a tagállamok elé terjesztették azt.

A felemás fogadtatásban részesülő tervezet elismeri, hogy mind az atomenergia, mind a földgáz hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, így végső soron elősegítik az integráció által kitűzött klímacélok elérését.

Ellentmondásos német álláspont

A szocialistákból, zöldekből és liberálisokból álló új német kormánytól várható volt, hogy erősen támadni fog bármilyen olyan javaslatot, amely az atomenergia támogatásáról szól, tekintve, hogy a külügyminiszteri és környezetvédelmi miniszteri pozíciót is a Zöld párt képviselői töltik be. Németország idén zárta be még működő atomerőműveinek felét – hármat a hatból – valamint az új kormánykoalíció kemény vállalásokat tett a klímasemlegesség elérésének érdekében:

2030-ig el akarják hagyni a szén, mint energiaforrás használatát és az ország energiafelhasználását nyolcvan százalékban megújuló forrásokból szeretnék fedezni.

Helytelen, hogy a bizottság az atomenergiát fenntarthatónak címkézi – nyilatkozta Steffi Lemke, német környezetvédelmi miniszter, aki szerint a fennmaradó nukleáris hulladék miatt nem szabadna ilyen jelzővel illetni az energiaforrást.

Ezzel szemben a földgázzal kapcsolatos aggályokról keveset lehetett hallani német oldalról, ami nem meglepő, hiszen az ország nem akarja veszni hagyni a nem rég megépült Északi Áramlat 2 gázvezeték beruházásába fektetett mintegy 16 milliárd eurót.

Németország energiafelhasználásban 24,4 százalékot tesz ki a földgáz, ennek körülbelül 80 százaléka érkezne a két Északi Áramlat vezetéken keresztül Oroszországból.

A kormány a földgázra, mint átmeneti energiaforrásra tekint, melynek segítségével ki tudják szorítani a szén használatát az energiaigények fedezésekor.

Ausztria perelné az Európai Bizottságot

Németország mellett Spanyolország, Portugália, Dánia, Luxemburg és Ausztria is ellenzi a javaslatot, utóbbi olyannyira, hogy az Európai Bíróságra vinné az ügyet, amennyiben az előterjesztést a tagállamok megszavazzák.

Az ország környezetvédelmi minisztere, Leonore Gewessler szerint azzal, hogy az unió fenntarthatóként ismeri el a nukleáris energiát aláássa az uniós taxonómia hitelességét, valamint annak egyik cikkelyét is megsérti, így jogi útra lehet terelni az ügyet.

Attól még, hogy valami kevésbé káros, mint a szén, nem lesz sem jobb, sem fenntarthatóbb

– mondta még novemberben a miniszter, aki Csernobil és Fukusima példáját hozta fel a nukleáris energia veszélyei kapcsán.

Sokan örülnek a javaslatnak

2021 tavaszán, amikor a bizottság ismertette azon energiaforrások listáját, melyeket a zöld átmenet kapcsán fenntarthatóként ismernek el, még nem szerepelt köztük az atomenergia. Ez sok olyan tagállam felháborodását váltotta ki, kiknek a nukleáris energia ellátásuk jelentős részét teszi ki. Az atompárti koalíció élére Franciaország állt, nem meglepő, hiszen az ország áramellátásának körülbelül 70 százalékát innen nyeri, területén pedig mintegy 58 atomerőmű üzemel.

A szövetség októberre tíz fősre bővült, tagjai – Franciaország mellett – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, Bulgária, Szlovénia, Románia, Finnország és Lengyelország. Ezen országok az atomenergia kizárásával nem tudnák megoldani a szén használat kiszorítását, ezáltal számukra elérhetetlenné válna a klímacélok teljesítése.

Franciaország számára a bizottság javaslata szimbolikus sikernek is elkönyvelhető:

az idén januárban kezdődő francia uniós tanács elnökség első győzelme lehet, amennyiben a tagállamok rábólintanak az előterjesztésre.

Ez pedig valószínűleg meg fog történni, hiszen ahhoz, hogy elutasítsák a huszonhét országból húsz olyan országnak, akik az uniós állampolgárok 65 százalékát képviselik ellene kellene szavaznia.

A javaslat elfogadásával Franciaország politikai előnyt is szerezhet az új német kormánnyal szemben.

Angela Merkel visszavonulásával várható volt, hogy Párizsnak sokkal nagyobb tere lesz, betöltheti az eddig Németország által őrzött vezető pozíciót az unión belül. Ennek az energiaügyeken kívül például a fiskális politikában is nagy szerepe lehet.

Magyarország is nyer

Számos közép-kelet-európai ország mellett Magyarország számára is kiemelt fontossággal bír az atomenergia.

Jelenleg a paksi blokkok biztosítják hazánk áramigényének kb. egyharmadát. Ez a hazai villamos energia termelés kb. 50 százaléka.

Az Európai Unió tagországai közül ugyanis Magyarország az áramimportnak leginkább kitett országok egyike, a szükséglet kb. 30 százalékát külföldről szerezzük be.

Ez a Paks II beruházás 2030-as üzembe helyezésével még több lehet. A nukleáris energia nélkül sokkal kiszolgáltatottabb lenne az ország az olyan válságokra, mint amit az elmúlt hónapokban is tapasztalhattunk, emellett az átmenet sem tudna megvalósulni, hiszen a szó szoros értelmébe vett megújuló energiaforrások önmagukban még nem elegendőek az amúgy is megnövekedett energiaigények ellátására.

Mennyire zöld valójában a nukleáris energia?

Az atomenergia ellenzői elsősorban a nukleáris hulladék keletkezését, a potenciális katasztrófák bekövetkezését, valamint az urán bányászattal járó környezetszennyezést hozzák fel érvként vele szemben.

Az atomerőművek működése során keletkező veszélyes hulladék tényét kár volna tagadni, ugyanakkor a mennyiség – az előállított energia vonatkozásában – viszonylag kevés, valamint a technológia fejlődésével olyan elosztókat és tárolókat vagyunk képesek létrehozni, melyek megakadályozzák, hogy a szemét kárt tegyen a környezetben, ez a jövőben csak még biztonságosabb lehet, akárcsak a potenciális katasztrófák elhárítása.

Emellett a megújuló energiaforrások használata során is keletkezik rengeteg le nem bomló hulladék, például a napelem panelek, melyek az évek során elhasználódnak. Ezek tárolásával Japánnak már most problémái akadnak.

Közvetlen (piros) és a teljes előállítási folyamat során történő kibocsátás (kék). (Forrás: physicsworld.com)

Ezenfelül az atomenergia a teljes folyamat során – nem csak a termelést figyelembe véve – kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a geotermikus-, nap-, vagy vízenergia.

Nem szabad elfelednünk azt sem, hogy ezek kitermelésének lehetővé tételéhez is szükség van bizonyos szerkezetekre, melyek előállításához végső soron bányászatra is szükség van, akárcsak az urán esetében.

Összességében egyetlen energiaforrás sem 100 százalékig fenntartható és zöld, azonban ameddig a megújuló erőforrások nem elegendőek az energiaigények kielégítésére, addig átmeneti energiaként elengedhetetlen az atomenergia használata.