Atomháborúra készülnek a nagyhatalmak? - Kína roppant gyorsan bővíti a nukleáris arzenálját

A kilenc atomfegyverrel rendelkező állam – az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) és Izrael – 2023-ban folytatta nukleáris arzenáljának modernizálását, és közülük többen új nukleáris fegyvereket, vagy nukleáris képességekkel rendelkező fegyverrendszereket is telepítettek.

A 2024 januárjában 12 121 robbanófejre becsült teljes globális készletből körülbelül 9 585 volt katonai készletekben potenciális felhasználásra. A becslések szerint a robbanófejek közül 3 904-et – 60-nal többet, mint 2023 januárjában – rakétákkal és repülőgépekkel telepítettek, a többi pedig központi raktárban helyezkedett el.

A telepített robbanófejek közül körülbelül 2100-at ballisztikus rakéták ellen magas szintű hadműveleti készültségben tartottak.

Ezeknek a robbanófejeknek csaknem mindegyike Oroszország vagy az Egyesült Államok birtokában volt, de most először úgy vélik, hogy Kína is rendelkezik néhány magas hadműveleti készültségben álló robbanófejjel.

„Miközben a hidegháborús fegyvereket fokozatosan leszerelik és a globális nukleáris robbanófejek száma folyamatosan csökken, sajnálatos módon továbbra is évről évre növekszik az operációs nukleáris robbanófejek száma” – mondta Dan Smith, a SIPRI igazgatója.

Ez a rendkívül aggasztó tendencia valószínűleg folytatódik, és felgyorsul az elkövetkező években.

India, Pakisztán és Észak-Korea arra törekszik, hogy több robbanófejet telepítsenek ballisztikus rakétákra, amivel Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és – újabban – Kína már rendelkezik. Ez lehetővé tenné a telepített robbanófejek potenciális gyors növekedését, valamint azt, hogy

az atomfegyverrel rendelkező országok jelentősen több célpont megsemmisítésével fenyegetőzhessenek.

Oroszország és az USA együttesen birtokolja az összes nukleáris fegyver közel 90 százalékát. A katonai készleteik (azaz a használható robbanófejek) mérete 2023-ban viszonylag stabil maradt, bár Oroszország a becslések szerint körülbelül 36-tal több hadműveleti képességgel rendelkező robbanófejet telepített a 2023 januári számhoz képest. A nukleáris erőkkel kapcsolatos átláthatóság mindkét országban csökkent.

Oroszország 2022 februári teljes körű Ukrajna inváziója nyomán a nukleáris megosztási megállapodásokról szóló viták egyre erősödtek.

Nevezetesen, 2023-ban számos nyilvános állítás hangzott el arról, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket telepített Fehéroroszország területére, bár nincs meggyőző vizuális bizonyíték arra,

hogy ez ténylegesen megtörtént.

Oroszország és az USA jelenlegi katonai készletei mellett több mint 1200, korábban katonai szolgálatból már kivont robbanófejet is nyilvántartanak, amelyeket fokozatosan leszerelnek.

A világ nukleáris erői, 2024. januárban

A SIPRI becslése szerint a kínai nukleáris arzenál a 2023. januári 410 robbanófejről 2024. januárra 500-ra nőtt, és várhatóan tovább fog növekedni. Feltételezés szerint Kína most először telepít kis számú robbanófejet rakétákra békeidőben. Attól függően, hogy hogyan strukturálja haderejét, Kína potenciálisan legalább annyi interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) rendelkezhet az évtized fordulójára, mint Oroszország vagy az USA, bár nukleáris robbanófej-készlete várhatóan még mindig jóval kisebb marad, mint e két ország bármelyikének.

„Kína gyorsabban bővíti nukleáris arzenálját, mint bármely más ország” – mondta Hans M. Kristensen, a SIPRI tömegpusztító fegyverek programjának főmunkatársa és az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) Nukleáris Információs Projektjének igazgatója. "De szinte az összes nukleáris fegyverekkel rendelkező államban tervezik a nukleáris erők növelését, vagy jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek megvalósítása érdekében."

Bár az Egyesült Királyság vélhetően nem növelte atomfegyver-arzenálját 2023-ban, robbanófej-készlete a jövőben várhatóan mégis növekedni fog, mivel a brit kormány 2021-ben bejelentette, hogy 225-ről 260 robbanófejre emeli a limitet.

A kormány azt is közölte, hogy a továbbiakban nem hozza nyilvánosságra nukleáris fegyvereinek, telepített robbanófejeinek vagy rakétáinak mennyiségét.

2023-ban Franciaország folytatta programjait egy harmadik generációs, nukleáris meghajtású ballisztikus rakéta tengeralattjáró (SSBN) és egy új légi indítású cirkálórakéta fejlesztésére, valamint a meglévő rendszerek felújítására és korszerűsítésére.

India 2023-ban kismértékben bővítette nukleáris arzenálját. India és Pakisztán 2023-ban is folytatta az új típusú nukleáris szállítórendszerek kifejlesztését. Míg India nukleáris elrettentő erejének továbbra is Pakisztánra összpontosít, India a jelek szerint egyre nagyobb hangsúlyt fektet a nagyobb hatótávolságú fegyverekre, köztük azokra, melyek Kínai célpontot tudnak elérni.

Észak-Korea továbbra is nemzetbiztonsági stratégiája központi elemeként kiemelten kezeli katonai nukleáris programját. A SIPRI becslése szerint az ország mára körülbelül 50 robbanófejet szerelt össze, és elegendő hasadóanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy ez a szám akár 90-et is elérjen. Mindkét érték jelentős növekedést jelent a 2023. januári becslésekhez képest. Bár Észak-Korea nem hajtott végre nukleáris kísérleti robbantásokat 2023-ban, úgy tűnik, hogy első alkalommal elvégezte egy kezdetleges silóból indított kis hatótávolságú ballisztikus rakéta tesztelését.

Ezenkívül befejezte legalább két nukleáris fegyverek célba juttatására tervezett szárazföldi támadó cirkáló rakéta (LACM) kifejlesztését.

Sok más atomfegyverrel rendelkező államhoz hasonlóan Észak-Korea is nagyobb hangsúlyt helyez taktikai nukleáris fegyvereinek arzenáljának fejlesztésére, mely egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Észak-Korea esetleg a konfliktus korai szakaszában szándékozik használni ezeket a fegyvereket

- mondta Matt Korda, a SIPRI tömegpusztító fegyverek programjának munkatársa, és Amerikai Tudósok Szövetség nukleáris információs projektjének tudományos főmunkatársa.

Izrael – mely ország nyilvánosan nem ismeri el nukleáris fegyverek birtoklását – vélhetően szintén modernizálja nukleáris arzenálját, és feltételezés szerint korszerűsíti a dimonai plutóniumgyártó reaktortelepét.

Az ukrajnai és a gázai háborúval kapcsolatos feszültség tovább gyengíti a nukleáris diplomáciát

A nukleáris fegyverzet-ellenőrzés és a leszerelési diplomácia 2023-ban további jelentős visszaesést szenvedett el. 2023 februárjában Oroszország bejelentette, hogy felfüggeszti a 2010-es, a stratégiai támadófegyverek további csökkentését és korlátozó intézkedéseket célzó szerződés elfogadását (Új START) – mely az utolsó érvényes, az orosz és az amerikai stratégiai nukleáris erők korlátozásáról szóló szerződés.

Ellenintézkedésként az USA felfüggesztette a szerződéses adatok megosztását és közzétételét.

Novemberben Oroszország visszavonta az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) ratifikációját, „egyensúlyhiányra” hivatkozva mivel az Egyesült Államokkal 1996 óta nem ratifikálta a szerződést.

Oroszország azonban megerősítette, hogy továbbra is szándékában áll aláírni a szerződést, és továbbra is részt vesz az Átfogó Nukleáris Teszttilalmi Szerződés Szervezetének (CTBTO) munkájában. Mindeközben Oroszország továbbra is fenyegetőzik nukleáris fegyverek használatával az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatással összefüggésben.

2024 májusában Oroszország taktikai atomfegyver-gyakorlatot hajtott végre az ukrán határ közelében.

" Az atomfegyverek a hidegháború óta nem játszottak ilyen kiemelkedő szerepet a nemzetközi kapcsolatokban" - mondta Wilfred Wan, a SIPRI tömegpusztító fegyverek programjának igazgatója. „Nehéz elhinni, hogy alig két év telt el azóta, hogy az öt legnagyobb atomfegyverrel rendelkező állam vezetői közösen megerősítették, hogy „… nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni”.

Az Irán és az Egyesült Államok között 2023 júniusában kötött informális megállapodás átmenetileg enyhíteni látszott a két ország közötti feszültséget, amely az ukrajnai orosz erőknek nyújtott Irán katonai támogatása miatt fokozódott.

Az Izrael–Hamasz háború októberi kezdete azonban felborította a megállapodást, és az Iráni támogatással rendelkező csoportok által Irakban és Szíriában végrehajtott amerikai erők elleni támadások nyilvánvalóan véget vetnek az iráni–amerikai diplomáciai erőfeszítéseknek. A háború aláásta azt az erőfeszítést is, hogy Izraelt bevonják az atomfegyverektől

és egyéb tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló konferenciába.

Reményteli azonban, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter 2023. júniusi pekingi látogatása úgy tűnik, hogy növelte a párbeszéd terét Kína és az USA között számos kérdésben, beleértve a fegyverzetellenőrzést is. Az év végén a két fél megállapodott abban, hogy újraindítják a katonai kommunikációt.

Globális biztonság és stabilitás növekvő veszélyben

A SIPRI Évkönyv 55. kiadása elemzi a globális biztonság elmúlt év során tapasztalt folyamatos romlását. Az ukrajnai és a gázai háború hatásai az Évkönyvben vizsgált fegyverkezéssel, leszereléssel és nemzetközi biztonsággal kapcsolatos kérdések szinte minden aspektusában megmutatkoznak.

E két háborún túl – amely központi szerepet játszott a globális híradásokban, a diplomáciai tevékenyégekben és

a nemzetközi politikáról szóló vitákban egyaránt – 2023-ban további 50 államban voltak fegyveres konfliktusok.

Mianmarban pedig 2023 utolsó hónapjaiban ismét fellángoltak a konfliktusok. A fegyveres bűnbandák komoly biztonsági kockázatot jelentettek egyes közép- és dél-amerikai államban, ami Haitin az állam tényleges összeomlásához vezetett 2023-ban és 2024-ben.