Magyarország előzi Szlovákiát egy fontos rangsorban, mégsincs sok ok az örömre

Az IMD legfrissebb, 2024. évi versenyképességi rangsorában a vizsgált 67 ország között az 54. helyen vagyunk, ami 8 helynyi lecsúszás a 2023 évi pozícióhoz képest.

Az EU-s országok között ez a 25. helyet jelenti.

Csak Bulgária és Szlovákia van mögöttünk.

Meg kell említeni, hogy a 2024-es rangsorban 67 ország szerepel, míg 2023-ban csak 64 volt.

Lecsúszásunk azonban nincs ezzel összefüggésben, mivel mindhárom, a mintába újonnan bekerült ország mögénk került a versenyképességi sorrendben.

A versenyképességi listát Szingapúr, Svájc és Dánia vezeti.

Sereghajtók Ghána, Argentína és Venezuela.

Fontos megemlíteni Magyarországgal kapcsolatban, hogy a 20 ezer dollárnál magasabb egy főre jutó GDP-jű országok között,

Magyarország az utolsó előtti helyen van versenyképességben.

Ez azt igazolja, hogy a GDP növelés egymagában nem elég a versenyképesség javításához, mivel a versenyképesség egy többtényezős társadalmi-gazdasági jellemző.

Nézzük, mi okozta Magyarország esetén a jelentős pozícióromlást.

Az IMD négy fő területen elemzi az országok teljesítményét.

Ezek a gazdasági teljesítmény, a kormányzati és a céges hatékonyság és az infrastruktúra fejlettsége.

A táblázatban a V4-ek és Ausztria helyezéseit látjuk ezeken a területeken 2023-ban és 2024-ben.

Országhelyezések, IMD 2024

Forrás: IMD 2024

Nézzük a pozícióváltozásokat! A „pozitív” érték a pozíciójavulást, a  „ negatív”  érték a pozícióromlást mutatja.

Pozícióváltozás 2023-ról 2024-re, IMD 2024

  Forrás: IMD 2024

Mit mutatnak az adatok?

• az általános pozícióját Csehország rontotta a legnagyobb mértékben, de még így is a 29. helyen van
• az általános helyezését csak Lengyelország tudta javítani
• a V4-ek között a magyar pozíció a második leggyengébb
• Magyarország a 4 terület közül a gazdasági teljesítménye tekintetében veszített a legtöbb pozíciót, legkevésbé pedig az infrastruktúra-fejlettségi helyezése romlott
• a magyar gazdasági teljesítmény és kormányzati hatékonyság, a V4-ek között a második leggyengébb
• gazdasági teljesítmény vonatkozásában a V4-ek között Lengyelország, kormányzati teljesítményre pedig Csehország vezet
• a cégek hatékonysága Magyarországon a legalacsonyabb és Csehországban a legmagasabb
• Infrastruktúra fejlettség tekintetében 2023-ban Magyarország még a második volt, 2024-re viszont már csak a harmadik.
• pozícióváltozás tekintetében a legnagyobb lecsúszás Magyarországon a Gazdasági teljesítmény és a Kormányzati hatékonyság területén következett be. Ez a két pozícióromlás a vizsgált országok között is a legnagyobb.

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy általában is jellemző az EU-s országokban a versenyképességi pozícióromlás: csak 8 ország javította, 18 viszont rontotta versenyképességi pozícióját. (A 27.-dik ország, Málta nem szerepel az elemzésben). Ugyanakkor a mintában lévő ázsiai országok szinte mind javították versenyképességüket:

például Dél-Korea 8, Kína 7, Tájföld 5, Szingapúr 3, Hong-Kong 2 pozícióval.

Vizsgáljuk meg végül, melyek azok a konkrét mutatók, amelyek a leginkább hozzájárultak a magyar versenyképességi pozíció romlásához, illetve hol vannak erősségeink!

Magyarország erős és gyenge pontjai és pozíciói (a számok jelzik a versenyképességi helyezést az adott mutatóra. IMD, 2024)

A táblázatból kitűnik, hogy az IMD elemzésben fontos szerepet játszik a vállalkozások vezetőinek véleménye. Ezt látjuk akkor, amikor nagyon jónak értékelik az alacsony társasági adót és a beruházások erőteljes ösztönzését. Amire azonban különösen érdemes odafigyelni az a versenyképesség javíthatósága szempontjából különösen gyenge tudáspozíció (felkészült felsővezetés, magasan képzett szakemberek rendelkezésre állása- és a digitális, technológiai képességek, illetve a jövőre való felkészültség olyan jellemzői,

mint például a gazdasági ellenállóképesség, a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség.

A tanulmány a következőkben foglalja össze Magyarország legfontosabb teendőit a versenyképesség javítása területén:

• magas deficit csökkentése
• előrelépés az ellenállóképesség javításában és a körforgásos gazdaság megvalósításában
• a digitalizáció és az AI alkalmazások gyorsabb terjedése

az átképzés, továbbképzés felgyorsítása.

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora.