Magyarország előzi Szlovákiát egy fontos rangsorban, mégsincs sok ok az örömre
ElemzésekJelentősen visszaestünk az IMD legfrissebb versenyképességi rangsorában. A gazdasági teljesítmény vonatkozásában a V4-ek között Lengyelország, kormányzati teljesítményre pedig Csehország vezet. A cégek hatékonysága Magyarországon a legalacsonyabb és Csehországban a legmagasabb.
Az IMD legfrissebb, 2024. évi versenyképességi rangsorában a vizsgált 67 ország között az 54. helyen vagyunk, ami 8 helynyi lecsúszás a 2023 évi pozícióhoz képest.
Az EU-s országok között ez a 25. helyet jelenti.
Csak Bulgária és Szlovákia van mögöttünk.
Meg kell említeni, hogy a 2024-es rangsorban 67 ország szerepel, míg 2023-ban csak 64 volt.
Lecsúszásunk azonban nincs ezzel összefüggésben, mivel mindhárom, a mintába újonnan bekerült ország mögénk került a versenyképességi sorrendben.
A versenyképességi listát Szingapúr, Svájc és Dánia vezeti.
Sereghajtók Ghána, Argentína és Venezuela.
Fontos megemlíteni Magyarországgal kapcsolatban, hogy a 20 ezer dollárnál magasabb egy főre jutó GDP-jű országok között,
Magyarország az utolsó előtti helyen van versenyképességben.
Ez azt igazolja, hogy a GDP növelés egymagában nem elég a versenyképesség javításához, mivel a versenyképesség egy többtényezős társadalmi-gazdasági jellemző.
Nézzük, mi okozta Magyarország esetén a jelentős pozícióromlást.
Az IMD négy fő területen elemzi az országok teljesítményét.
Ezek a gazdasági teljesítmény, a kormányzati és a céges hatékonyság és az infrastruktúra fejlettsége.
A táblázatban a V4-ek és Ausztria helyezéseit látjuk ezeken a területeken 2023-ban és 2024-ben.
Országhelyezések, IMD 2024
|
Ország |
Általános pozíció |
Gazdasági teljesítmény |
Kormányzati hatékonyság |
Céges hatékonyság |
Infrastrukturális fejlettség |
|||||
|
2023 |
2024 |
2023 |
2024 |
2023 |
2024 |
2023 |
2024 |
2023 |
2024 |
|
|
Magyarország |
46 |
54 |
21 |
36 |
40 |
51 |
58 |
67 |
38 |
41 |
|
Csehország |
18 |
29 |
27 |
35 |
17 |
25 |
15 |
30 |
24 |
28 |
|
Lengyelország |
43 |
41 |
25 |
19 |
54 |
44 |
43 |
46 |
39 |
38 |
|
Szlovákia |
53 |
59 |
56 |
56 |
48 |
62 |
52 |
64 |
44 |
50 |
|
Ausztria |
24 |
26 |
22 |
33 |
36 |
40 |
26 |
29 |
15 |
14 |
Forrás: IMD 2024
Nézzük a pozícióváltozásokat! A „pozitív” érték a pozíciójavulást, a „ negatív” érték a pozícióromlást mutatja.
Pozícióváltozás 2023-ról 2024-re, IMD 2024
|
Ország |
Általános pozíció |
Gazdasági teljesítmény |
Kormányzati hatékonyság |
Céges hatékonyság |
Infrastrukturális fejlettség |
|
Magyarország |
-8 |
-15 |
-11 |
-9 |
-3 |
|
Csehország |
-11 |
-8 |
-8 |
-15 |
-4 |
|
Lengyelország |
+2 |
+6 |
+10 |
-3 |
+1 |
|
Szlovákia |
-6 |
- |
-4 |
-12 |
-6 |
|
Ausztria |
-2 |
-11 |
-4 |
-3 |
+1 |
Forrás: IMD 2024
Mit mutatnak az adatok?
- az általános pozícióját Csehország rontotta a legnagyobb mértékben, de még így is a 29. helyen van
- az általános helyezését csak Lengyelország tudta javítani
- a V4-ek között a magyar pozíció a második leggyengébb
- Magyarország a 4 terület közül a gazdasági teljesítménye tekintetében veszített a legtöbb pozíciót, legkevésbé pedig az infrastruktúra-fejlettségi helyezése romlott
- a magyar gazdasági teljesítmény és kormányzati hatékonyság, a V4-ek között a második leggyengébb
- gazdasági teljesítmény vonatkozásában a V4-ek között Lengyelország, kormányzati teljesítményre pedig Csehország vezet
- a cégek hatékonysága Magyarországon a legalacsonyabb és Csehországban a legmagasabb
- Infrastruktúra fejlettség tekintetében 2023-ban Magyarország még a második volt, 2024-re viszont már csak a harmadik.
- pozícióváltozás tekintetében a legnagyobb lecsúszás Magyarországon a Gazdasági teljesítmény és a Kormányzati hatékonyság területén következett be. Ez a két pozícióromlás a vizsgált országok között is a legnagyobb.
Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy általában is jellemző az EU-s országokban a versenyképességi pozícióromlás: csak 8 ország javította, 18 viszont rontotta versenyképességi pozícióját. (A 27.-dik ország, Málta nem szerepel az elemzésben). Ugyanakkor a mintában lévő ázsiai országok szinte mind javították versenyképességüket:
például Dél-Korea 8, Kína 7, Tájföld 5, Szingapúr 3, Hong-Kong 2 pozícióval.
Vizsgáljuk meg végül, melyek azok a konkrét mutatók, amelyek a leginkább hozzájárultak a magyar versenyképességi pozíció romlásához, illetve hol vannak erősségeink!
Magyarország erős és gyenge pontjai és pozíciói (a számok jelzik a versenyképességi helyezést az adott mutatóra. IMD, 2024)
|
Erős pontok és pozíciók |
Gyenge pontok és pozíciók |
|
Gazdasági teljesítmény |
|
|
Foglalkoztatás 7 Kereskedelem és GDP arány 9 GDP arányos tőkebefektetés 10 |
Infláció 62 Tőkebefektetés 62 A gazdaság ellenállóképessége 61 |
|
Kormányzati hatékonyság |
|
|
Társasági adó 2 Beruházásösztönzés 10 Kereskedelmet korlátozó vámok 10 |
Fogyasztási adó 66 Versenyszabályozás 63 Államháztartási hiány 60 |
|
Céges hatékonyság |
|
|
Rendelkezésre álló munkaerő hosszútávú bővülése 4 Vállalkozószellem 7 Menedzsment bérek 8 |
Rugalmasság és alkalmazkodóképesség 67 Felkészült felsővezetés 67 Magasan képzett szakemberek rendelkezésre állása 67 |
|
Infrastruktúra-fejlettség |
|
|
Tanár/diák arány az általános iskolában 7 Internet gyorsaság 17 Vízhez való hozzáférés 23 |
Digitális - műszaki képességek 65 Egészségügyi infrastruktúra 64 Nyelvtudás 63 |
A táblázatból kitűnik, hogy az IMD elemzésben fontos szerepet játszik a vállalkozások vezetőinek véleménye. Ezt látjuk akkor, amikor nagyon jónak értékelik az alacsony társasági adót és a beruházások erőteljes ösztönzését. Amire azonban különösen érdemes odafigyelni az a versenyképesség javíthatósága szempontjából különösen gyenge tudáspozíció (felkészült felsővezetés, magasan képzett szakemberek rendelkezésre állása- és a digitális, technológiai képességek, illetve a jövőre való felkészültség olyan jellemzői,
mint például a gazdasági ellenállóképesség, a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség.
A tanulmány a következőkben foglalja össze Magyarország legfontosabb teendőit a versenyképesség javítása területén:
- magas deficit csökkentése
- előrelépés az ellenállóképesség javításában és a körforgásos gazdaság megvalósításában
- a digitalizáció és az AI alkalmazások gyorsabb terjedése
az átképzés, továbbképzés felgyorsítása.
A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora.
