Az afganisztáni vereség elképesztő összegbe kerül, ez később visszaüthet

A britek a régi birodalmi időkben törekedtek rá, hogy akkora flottát alakítsanak ki, amely nagyobb, mint az őket követő két nagy katonai hatalomé együttvéve. Napjainkban Amerika még ennél is sokkal ambiciózusabb, amikor a haderő-építésről van szó.

Az az évi 730 milliárd dollár, amelyet a hadseregre fordítanak olyan óriási, hogy a következő 13 ország együttvéve se költ ennyit erre a célra.

Ám az USA így se tud mostanában látványos katonai sikerekről számot adni.

A kudarccal végződő 20 éves afganisztáni háború az amerikai Brown Egyetem számításai szerint kétezer milliárd dollárba került az USA-nak. Ez akkora pénz, hogy ha valaki minden nap 297 millió forintot ad ki a kezéből, akkor is majdnem 6000 évre lenne szükség, hogy ezt az összeget elköltse.

Ebben a kétezer milliárd dollárban már benne van az is, hogy a Pentagon alap költségvetését emelni kellett a háború miatt, illetve növelték a belbiztonsági költségvetést.

De épp így a veteránok gondozása is szerepel a tételek között.

Bár Amerika egyik célja az volt, hogy Afganisztánból egy olyan demokratikus országot faragjon, amely a jövőben szövetségese lehet az Egyesült Államoknak, az óriási háborús költségvetésből igen csak keveset láttak maguk az afgánok.

A teljes háborús büdzsének úgy az 1 százaléka, tehát mintegy 21 milliárd dollár ment el az afgán gazdaság támogatására, de ez a pénz is sokszor inkább a terrorizmus elleni küzdelmet támogatta, nem pedig az emberek megélhetését.

Az se segített nyilván, hogy az afgán kormány hírhedten korrupt volt.

Utólag nézve már szinte komikus, hogy csak az afgán katonák bérére Amerika évi 750 millió dollárt áldozott, úgy hogy aztán a milliókkal kibélelt haderő előbb összeomlott, mint hogy az amerikaiak ki tudtak volna tenni a lábukat az országból.

Ha a 2001 utáni amerikai háborúkat nézzük, vagyis az iraki háborút illetve a szíriai és a líbiai beavatkozást is beszámítjuk Afganisztán mellé, akkor az USA hadikiadásai már 6400 milliárd dollárra jönnek ki.

A pénz útját azonban nehéz nyomon követni.

Ahogy arra a Brown Egyetem felhívja a figyelmet: a nemzetbiztonsági hivatalnokok néha túlzásba esnek, ha titkolózásról van szó. Fölöslegesen rejtegetnek adatokat a nyilvánosság elől.

Hogy a háború mennyire költséges tud lenni, azt jól jelzi, hogy az afganisztáni háború kiadásai az amerikai kivonulás után is tovább fognak nőni.

Az afgán és az iraki konfliktusnak 4 millió veteránja van, akiket ezután is támogatni kell. Az állam egyebek mellett az egészségügyi kiadásaikat és a temetésüket is állja. A velük kapcsolatos kiadások az előrejelzések szerint majd 2048 után érik el a legmagasabb értéket.

A veteránok összesen kétezer milliárdba kerülhetnek majd az USA-nak.

Hogy honnan jön ez a rengeteg pénz? Régen, ha az USA háborút indított, akkor egyúttal az adókat is megemelte. Így rögtön a lakosság állta a költségeket például a koreai és a vietnámi háborúnál is.

A 2001 utáni konfliktusok ebből a szempontból is merőben másnak számítanak. George Bush amerikai elnök annak idején például, azután hogy az USA lerohanta Irakot és Afganisztánt nem hogy emelte, de inkább csökkentette a gazdagok terheit.

A háborúkat most már túlnyomórészt hitelekből finanszírozzák.

Emiatt a becslések szerint már eddig is több mint 500 milliárd dollárnyi kamatot kellett kifizetnie az országnak.

Bár egy háború a gazdaság bizonyos részeit felpezsdíti, új munkahelyeket is teremt és főleg a hadiipari cégeknek szinte elhozza a kánaánt, a másik oldalon a háború növelte a költségvetési hiányt és az államadósságot is.

Jó eséllyel még évtizedekbe telhet, amíg az Egyesült Államok az összes háborús hitelét visszafizeti.

Hogy a hitelből állt háborúknak meglehet majd a hátulütője arra Alan Viard közgazdász már korábban figyelmeztetett. Az elmondása szerint:

Amikor hitelt veszel fel a háborúért, kevésbé érzed meg a kiadásokat. De ha kölcsönt veszel fel, lehet, hogy a jövőbeli szükségleteidet áldozod fel. Mindig van áldozat.