Az élelmiszert sem lehet már úgy előállítani, mint régen - a változások az ajtónkon kopogtatnak

Elemzések2024. okt. 17.Tóth Attila

Anélkül, hogy minden nap szembesülnénk vele, az élelmiszeripari terméklánc az egyik legalapvetőbb rendszere az életünknek. Fogyasztóként gyakran csak akkor fogjuk fel a jelentőségét, amikor az üzletek polcain valamelyik általunk megvásárolni kívánt termék nem, esetleg korlátozottan elérhető, vagy a korábban megszokottól jóval magasabb áron vásárolható meg.

A hosszú termékpálya miatt az egyes paraméterek változása a termék elérhetőségére és árára jelentős hatással lehetnek. Elég, ha a COVID időszakára gondolunk vissza, ahol egyes termékek nehezebben voltak elérhetők, mert a termékpálya szakaszain hiány lépett föl (szállítás, csomagolóanyag stb.).

A hosszú értéklánc minden szakasza kritikus lehet, ha nem találunk alternatív megoldást a kieső folyamat pótlására.  

A termékpálya egyik legérzékenyebb része a mezőgazdaságialapanyag-termelés. Ebben a szakaszban a termelők számos kihívással néznek szembe:

  • a biológiai adottságok miatt hosszú termelési ciklusok,
  • a klímaváltozás miatt megváltozott termelési feltételek,
  • a piacok gyors, a termék előállításánál gyorsabb változásai,
  • energia- és inputanyagárak volatilitása.

Sokszor egymásnak ellentmondó feltételekkel kell szembenéznie az agrártermelésnek, egyszerre kell környezeti szempontból fenntarthatónak, hatékonynak és versenyképesnek lennie.  A látszólag feloldhatatlan ellentétre a digitalizáció és általában a modern technológiák jelentik a megoldást. Ezek elterjedésére nem csupán a gazdálkodóknak, de

a finanszírozói intézményrendszernek is készen kell állnia.

Számos kihívással néz szembe a mezőgazdaság, az ezeknek való megfelelés lényegesen komplexebbé tette az ágazatot az elmúlt években, évtizedekben. A gyorsuló ütemben változó éghajlati feltételek, a fogyasztók mind mennyiségi, mind minőségi elvárásainak növekedése, a nemritkán hirtelen jelentkező világpiaci változások, az energia drágulása, valamint a környezetterhelésre irányuló társadalmi és politikai nyomás mind-mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni a termelésben – akkor is, ha nem egyszer ezek a kihívások ellentétes hatásúak.

Ezeket a gazdálkodási környezet feltételeiként el kell fogadni, és a rövidtávú érdekeket alárendelni a hosszútávú elvárásoknak.

Az agrárium az egyik legmagasabb tárgyi eszközzel gazdálkodó ágazat. Az egységnyi árbevételre jutó tárgyieszköz-állomány és az egységnyi árbevételre jutó hitelállomány is meghaladja a nemzetgazdasági átlagot. A működés gyakran külső forrás bevonását igényli, így ezek az elvárások, kihívások nemcsak az ágazat résztvevői számára jelentenek feladatot, hanem a finanszírozók számára is.

 A digitalizáció a megoldás

Az agrárium modern kihívásaira azonban a technológiai fejlesztés adhat választ, mivel ez az az innovációs megoldásokat biztosító terület, amely egyaránt képes növelni a hatékonyságot, és megfelelni a mind szigorúbb zöld elvárásoknak is.  

A digitalizáció során begyűjtött adatok elemzését követően döntést kell hozni a gazdálkodónak.

A döntés főbb költségelemek csökkenését eredményezheti, amely a gazdálkodás hatékonyságát javítja.

Az új uniós agrárpolitika a fenntartható gazdálkodást, élelmiszerbiztonságot, minőségi élelmiszer előállítását helyezi a középpontba, amelyhez az agrárdigitalizáció aktívan és hatékonyan hozzájárulhat, éppen ezért a precíziós gazdálkodás kiemelt szerepet kap a támogatások között.

A gyűjthető és elemezhető adatmennyiség megnőtt, amely pontosabbá teszi az elemzéseket. Az agrárdigitalizáció robbanásszerűen alakítja át a mezőgazdasági termelést, és pontosan a gyors alkalmazkodóképesség jelenti a túlélés kulcsát.

A digitalizációval kapcsolatban az előttünk álló legnagyobb kihívások az adatminőség, az adatok hozzáférhetősége és azok felhasználásának hatékonysága.

A pénzintézetek ma még a múlt adatainak elemzése és a gazdálkodó pénzügyi tervei alapján hoznak döntést a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatban. Azok a vállalkozások, amelyek adatalapon, a leghatékonyabb termelés irányába hozzák meg döntéseiket, alacsonyabb költséggel érik el az eredményeiket, ennek következtében a pénzügyi mutatóik jobbak lesznek, ezért a hitelezők megítélése kedvezőbb, könnyebben és gyorsabban jutnak majd forráshoz.

A finanszírozónak értenie kell az ügyfél céljait, tudnia kell értékelni a rendelkezésre álló adatokat, és ismernie kell az ágazatot. Számolni kell a várható következményekkel: a finanszírozónak is figyelembe kell vennie a kockázati döntéseknél nem csak a megtérülés valószínűségét, hanem a hitelcél környezetre gyakorolt hatását is.

A gazdák többsége fogékony

Az agrárium szereplői felismerték azt, hogy csak a fejlesztések révén lehet megfelelni napjaink komplex elvárásrendszerének, és a változásokra a finanszírozói intézményrendszer, a bankszektor is nyitott. A digitalizáció elterjedésében nagyon fontos az adatminőség, és megoldandó kérdés, hogy a rendelkezésre álló adattömeget megfelelően értelmezni tudjuk, és ebből hasznos következtetéseket vonjunk le.

A szerző a CIB Bank Kereskedelemfinanszírozás és EU Szolgáltatások vezetője.