Az élemiszeriparban nagyobb a lemaradásunk, mint a mezőgazdaságban
Elemzések2022 nyarától kezdődően több, mint egy éven keresztül Magyarországon mérték a legmagasabb élelmiszerinflációt az EU-s tagállamok körében. Az élelmiszerinfláció robbanásszerű emelkedése a teljes magyar infláció alakulását is meghatározta. A szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya egy online rendezvényén beszélgettek az élelmiszerinflációt befolyásló tényezőkről és a jövőbeni kilátásokról.
Az élelmiszerárak emelkedése két szakaszban zajlott le. A globális terményárak 2022 tavaszáig tartó emelkedése még nem okozott kiugró drágulást hazánkban. A második szakaszban azonban az energiaárak növekedése felszínre hozta a hazai gazdaság strukturális gyengeségeit. Az alacsony termelékenység és a magas energiaintenzitás következtében a hazai élelmiszerinfláció 2022 közepétől jelentősen elszakadt a régiótól.
Az élelmiszerárak jelenleg sem Magyarországon, sem Romániában nem bírják el a távoli szállítmányozás díjait. Az energiaválság és az üzemanyagok drágulása még inkább előtérbe hozták a hatékony termelés fontosságát.
-számolt be a magas energiaintenzitás hátrányairól Szakács Hedvig, a ZIMBO Perbál Kft. és a ZIMBO Románia korábbi ügyvezető igazgatója.
2022 nyarától kezdődően több, mint egy éven keresztül hazánkban mérték a legmagasabb élelmiszerinflációt az Európai Unió tagországainak körében. Ahogy azt korábban is megírtuk, ebben az időszakban Magyarországnak a V3 országokhoz képest jelentős inflációs többlete volt, ami 2022 decemberében elérte a 22,9 százalékpontot.
Az inflációs időszak végére a hazai élelmiszerárak elérték az EU-s átlagot. A hazai élelmiszeripar inflációs hajlama azonban továbbra is megmaradt, mert a strukturális okok, mint az alacsony termelékenység és a magas energiaintenzitás, nem változtak az elmúlt években.
-nyilatkozott Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzéséért és elemzéséért felelős igazgatója, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnökségi tagja a hazai élelmiszeripar gyengeségeiről.
2023 során az élelmiszerárak dezinflációja a világpiaci árak csökkenésének, a stabil árfolyamnak, a kormányzat versenyt elősegítő lépéseinek és sajnos a csökkenő keresletnek is köszönhető volt.
A tavalyi évben, az inflációs hullám tetőzésekor, a lakossági bizalmi index mélyebbre süllyedt, mint 2020 áprilisában, a Covid első hulláma miatt bekövetkező lezárások idején.
-hívta fel a figyelmet Balatoni András az infláció romboló hatásaira.
Az elmúlt két évben az infláció alakulásában egyre meghatározóbb szereppel bírt a profit-vezérelt infláció, azaz a vállalatok indokoltnál nagyobb áremelése.
A profit-vezérelt inflációhoz az élelmiszeripar mellett a beszállító ágazatok is hozzájárultak.
Így az élelmiszerárak felfutásának egyik oka az volt, hogy a termelési lánc több elemében is emelkedtek az árrések.
Az ársapkák sem segítették az élelmiszerinfláció visszafogását. Az árstop érvényessége alatt csupán a piactorzító hatásai kerültek előtérbe, és tovább nőtt a hazai és a régiós élelmiszerinfláció különbsége.
A vállalatok közötti verseny erősítését szolgáló kormányzati intézkedések, mint például az árfigyelő rendszer bevezetése, azonban már elősegítették a hazai élelmiszerinfláció enyhülését.
Az előttünk álló vidékfejlesztési program az élelmiszeripart prioritásként kezeli. A magyar mezőgazdaság az uniós fejlettség 90 százalékán van már, tehát ebban nincsen akkora versenyképességi hátrányunk, mint az élelmiszeriparban. Most országos szinten az élelmiszeripar fejlesztési stratégiájára kell fókuszálnunk.
-nyilatkozott az élelmiszeripari jövőbeli felzárkóztatásáról Héjja Csaba, az MBH Bank Nyrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának vezető elemzője.
Az élelmiszerinfláció alakulásáról szóló teljes beszélgetést ezen a linken tekintheti meg.
