Az innováció forrása a tudás és az intellektuális tőke - Csath Magdolna írása

Az adatok korcsoportok szerint és állampolgárok és nem állampolgárok szerinti bontásban is elérhetők.

2023-ban a magyar állampolgárok között, az úgynevezett legjobb munkavállalói, 25-34 éves korcsoportban 29,2 százaléknak volt felsőfokú végzettsége.

Ezzel az EU-ban a

26. helyen vagyunk.

Csak Romániát előzzük meg (22,4 százalék). Bulgária is jelentősen lehagyott bennünket (35,8 százalék). Az európai innovációs rangsorban élenjáró országok vezetnek a felsőfokú végzettségűek aránya tekintetében is: a dán érték 48,9, a svéd 54, a finn pedig 41,5 százalék.

A legtöbb országban a felsőfokú végzettségűek aránya a vizsgált időhorizonton nőtt, nálunk viszont csökkent.

Nézzük néhány ország adatait!

A felsőfokú végzettségűek aránya a 29-34 éves korcsoportban, 2014, 2020, 2023 (%)

                          Forrás: Eurostat 2024. április 25.

A vizsgált országokban, Magyarország kivételével nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya.

Az EU egészében még Romániában volt csökkenés 2014-ről 2023-ra, (25,4 százalékról 22,4 százalékra), és egy minimális csökkenést látunk – bár egy nagyon magas értékről – Észtországban (42,4 százalékról 42,2 százalékra).

A felsőfokú végzettségűek

legmagasabb aránya 2023-ban Svédországban (54 százalék) és Dániában (48,9 százalék) található.

A legnagyobb javulást pedig Németország (11,6 százalék) és Szlovákia (9,9 százalék) érte el. Az Európai Innovációs Teljesítménytáblán 2023-ban Dánia van az első, Svédország pedig a második helyen. Magyarország a 21. A Teljesítménytáblán elért helyezést jelentősen befolyásolja a humán erőforrások színvonala, tudásszintje.

Ezen a területen

Svédország van az első, Dánia a második helyen.

Magyarország teljesítménye ezen a területen különösen gyenge,

csupán a 25 helyen vagyunk.

Csak Bulgária és Románia van mögöttünk. Ugyanilyen gyenge  pozíciónk még egy területen, az intellektuális tőke területén van. Például az informatikai tudás az intellektuális tőke része.

A magas szintű informatikai tudással rendelkezők aránya a foglalkoztatottak között nálunk az 5. legalacsonyabb, 4,2 százalék.

(Eurostat 2024. 04. 24.) Ez arra utal, hogy ha vannak is komoly ráfordítások az innováció területén, azok nem járnak együtt jelentős tudásvagyon felhalmozással, ami a ráfordítások gyenge hatékonyságára enged következtetni.

Ezek a helyezések érzékeltetik, hogy az Innovációs Teljesítménytáblán nem lehet jelentősen előbbre lépni a tudásszint emelése nélkül. Azonban a felsőfokú végzettségűek arányának növelése mellett csökkenteni kellene az alacsony végzettségűek arányát is. 

Alacsony végzettséggel rendelkezők aránya a 25-34 éves korcsoportban: 2014, 2020, 2023 (%)

                          Forrás: Eurostat 2024. április 25.

A vizsgált országok között 2014-ről 2023-ra három esetén nőtt az alacsony végzettségűek aránya a 25-34 éves korcsoportban.

A V4-ek között mindhárom évben a magyar arány a legmagasabb.

Az EU-n belül a magyar arány a 8. legmagasabb. 2014-ben ez az arány még a 11. legmagasabb volt, vagyis 3 helynyit romlott 2023-ra a helyezésünk. A fiatalkorúak végzettségi szintje különösen fontos adat. A 15-24 éves korcsoportban 2023-ban a nyolc általános, vagy az ez alatti szinten megrekedt fiatalok aránya Magyarországon 48,4 százalék.

A legalacsonyabb értéket Máltán (20,2 százalék) találjuk. Az EU-s átlag 46,2 százalék. 

A magyar értéknél 17 országé jobb. A V4-en belül csak a lengyel érték alacsonyabb a magyarnál. Feltűnő néhány fejlett ország esetén is a magas érték, amit csak akkor lehet a bevándorlók számlájára írni, ha ezek a fiatalok már állampolgárai az adott országnak, mivel ezek az adatok csak az állampolgárok végzettségi szintjét mutatják.

Viszont ha az állampolgársággal nem rendelkező alacsony végzettségi szintű lakosság arányát is megvizsgáljuk a 15-24 éves korcsoportban, akkor drámaian magas értékeket találunk.

Az érték például Dániában 57,4, Németországban 67,4, Olaszországban 64,1, Svédországban 63,9 és Finnországban 67,1 százalék. A magyar érték 33,4 százalék.

Visszatérve Magyarország helyzetére, megállapíthatjuk, hogy

nagyon alacsony a felsőfokú végzettségűek, és magas a nyolc általános vagy az alatti szinten végzettek aránya.

Részben ez magyarázza az Innovációs Teljesítménytáblán a humán tőke minőségére elért 25. helyünk.

Ezért az összesített elemzéssel elért 21. helyünkről történő előrelépésünk

elsősorban nem  a pénzügyi források megnövelésétől várható,

hiszen ezen a területen most sem állunk rosszul: a 14. helyen vagyunk a 27 EU ország között és a cégek innovációs beruházásaira is a 13. hely a mienk.

Ahol kiemelkedően rosszul teljesítünk az a

humán területen és az ehhez kapcsolódó intellektuális tőke területen elért 25. hely.

Ez arra figyelmeztet, hogy a probléma a befektetések szerkezetével van: nem olyan helyre kerülnek, ahol azoktól a legmagasabb innovációs hozadékot biztosító tudásteremtés történik.

Innoválni viszont csak az intellektuális értékek létrehozására képes,  gondolkodó, folyamatosan tanuló emberek, azaz a humán tőke képes.

Ezért, ha a 21. helyről előbbre szeretnénk lépni az Innovációs Teljesítménytáblán, akkor a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a legnagyobb arányban a humán vagyonunk és az intellektuális tőkénk erősítésére kellene fordítanunk, különben hiába növeljük a ráfordításokat, azok nem hasznosulhatnak hatékonyan, vagyis az eredmények tekintetében nem fogjuk érdemben előbbrelépni és elérni a kívánt innovációs pozíciót.