Az "olajháborúnak" Magyarország és Ukrajna között még koránt sincs vége
ElemzésekA jelek szerint nem egyhamar kerül pont a Lukoil-ügy végére. Miközben leállt az orosz társaság olajszállítása Ukrajnán keresztül Magyarország és Szlovákia felé, az Európai Bizottság jelezte: ahhoz, hogy felmérjék, szükség van-e konkrét lépésekre, további elemzésekre van szükség. Azok az információk, amiket a magyar fél a múlt héten küldött nem elegendőek.
Koránt sem világos még, miként fog megoldódni Kijev és Budapest vitája. Ahogy korábban írtunk is róla: egy ukrán elnöki rendelet miatt június vége óta az orosz Lukoil nem használhatja az ukrán kőolajvezeték-hálózatot Magyarországba és Szlovákiába irányuló szállításaihoz.
Noha az orosz olajvállalatot már 2018 óta szankcionálja Ukrajna, ezek eddig főként financiális jellegűek voltak, például a tőkekivonásra vagy a kereskedelmi műveletek korlátozására vonatkoztak, de a tranzitforgalmat nem érintették - mostanáig.
Magyarország keleti irányú csővezetékes importjának felét eddig a Lukoil bonyolította, ami körülbelül 2 millió tonna kőolajat jelent Magyarországnak és Szlovákianak Oroszországból.
Első körben Budapest és Pozsony is azt várja, hogy az EU lépjen fel az ügyben, emiatt úgy két hete eljárást indítottak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már múlt héten jelezte, hogy elégedetlen az Uniós ügymenet gyorsaságával. Pedig a jelek szerint még várni kell mire az EU dönteni fog a kérdésben.
Európai Bizottság sajtószolgálata a növekedés.hu-nak elmondta: Valdis Dombrovskis az Európai Bizottság alelnöke két levelet is küldött Magyarországnak és Szlovákiának, hogy beszerezze az értékeléshez szükséges információkat. A válaszok múlt pénteken, vagyis augusztus 2-án érkeztek meg.
A tájékoztatásuk szerint azonban az elemzések lezárásához még részletesebb válaszokra van szükség.
Jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján úgy tűnik, hogy az Ukrajna által a Lukoil ellen bevezetett szankciók nem befolyásolják a kereskedelmi társaságok által a Barátság vezetéken keresztül végzett, folyamatban lévő olajszállítási műveleteket, amennyiben a Lukoil nem a kőolaj hivatalos tulajdonosa. Augusztus 1-jén Valdis Dombrovskis részletesen megvitatta ezt a kérdést Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel is.
A sajtószolgálat tájékoztatása szerint: Magyarország vállalta, hogy dokumentációkat és további részletes magyarázatokat nyújt be a nyersolajszállítási szerződésekről, valamint arról, hogy miért nem tartja életképesnek az Adria-vezetékre való átállást, illetve más olyan lehetőségeket, amelyek csökkentenék az orosz olajtól való függőséget.
Ami az Adria-vezetéket illeti: lapunknak ennek kapcsán Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője azt mondta, hogy a háború kirobbanása óta az asztalon van az a terv, hogy az Adria kőolajvezeték kapacitását meg kellene növelni. Az ehhez kapcsolódó magyar házi feladat már elvégzésre került, csakhogy a szűk keresztmetszet nem Magyarországon van.
Ráadásul a szakértő szerint az ilyen típusú infrastruktúrafejlesztések nagyon nehézkesek, részben azért, mert az Európai Unió klímapolitikájával ütköznek.
Az EU klímapolitikája azt a célt tűzte ki, hogy minél előbb kivezesse a fosszilis tüzelőanyagokat az energiamixéből, ezért nem, vagy csak korlátozottan ad finanszírozást a fosszilis tüzelőanyagokra épülő infrastruktúra fejlesztésekhez.
A szlovák miniszterelnök Robert Fico egyébként már belengette, hogy ha Ukrajna nem oldja meg a mostani helyzetet, akkor korlátozhatja a Szlovákiából Ukrajnába irányuló üzemanyagok, elsősorban gázolaj exportját. Ez Ukrajna igényének jelentős részét fedezi, úgyhogy súlyos kihívás elé állítaná az ukrán vezetést.
