Olajháború Ukrajnával - a szakértő szerint három forgatókönyv jöhet szóba 

Egy ukrán elnöki rendelet miatt június vége óta az orosz Lukoil nem használhatja az ukrán kőolajvezeték-hálózatot Magyarországra és Szlovákiába irányuló szállításaihoz. Noha az orosz olajvállalatot már 2018 óta szankcionálja Ukrajna, ezek eddig főként financiális jellegűek voltak, például a tőkekivonásra vagy a kereskedelmi műveletek korlátozására vonatkoztak, de a tranzitforgalmat nem érintették - mostanáig.

Ez miért fontos? Szijjártó Péter a napokban elmondta, hogy

Magyarország keleti irányú csővezetékes importjának felét a Lukoil bonyolítja, ami körülbelül 2 millió tonna kőolajat jelent Magyarország és Szlovákia számára Oroszországból.

A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország és Ukrajna között korrekt energetikai megállapodás volt, ami most megszűnt. Jelenleg átmeneti megoldások vannak, de ezek középtávon nem lesznek működőképesek, ezért gyorsan kell megoldást találni. Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy

a kártékony ukrán lépésre éppen nyáron került sor, amikor nagy az energiafogyasztás, és a kieső szállítások pótlása ilyenkor jelent nagy kihívást a szolgáltatóknak. Ezt jelenleg sikerült megoldani, amit az is mutat, hogy a piac nyugodtan reagált az eseményekre. Az üzemanyagárak a múlt héten csökkentek.

2022-ben már volt példa arra, hogy leállt a szállítás a Barátság vezetéken, és bár csak rövid időre, jóval nagyobb hatása volt, mint a mostani eseményeknek. Ez arra enged következtetni, hogy a szállítások továbbra is folyamatosak, valószínűleg más orosz olajcégek vették át a Lukoil helyét, hiszen a szankciók csak rájuk vonatkoznak. Az sem zárható ki, hogy ugyanaz az olaj érkezik a vezetéken, csak más cég neve alatt.

Mi jön most?

- A jelenlegi helyzetnek úgy tűnik, hogy három lehetséges kimenetele van. Az első, hogy a politikai vita a felek között megoldódik, vagy azért, mert Szlovákia és Magyarország, illetve Ukrajna megoldják ezt, vagy azért, mert az Európai Bizottság közbeavatkozik a társulási megállapodásra hivatkozva, Szlovákia és Magyarország ez ügyben eljárást indított több mint egy héttel ezelőtt Ukrajna ellen, a Bizottság így felszólítja arra Ukrajnát, hogy a meghozott intézkedést mondja fel

- mutat rá  Hortay Olivér. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője ugyanakkor siet leszögezni, jelenleg úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság beavatkozására kicsi az esély. Hivatalosan Brüsszel egy, a Reutersnek küldött levelében azt írta, hogy további adatokra és információkra van szüksége, ami alapján részletes elemzést szeretne készíteni, ami eléggé furcsa, tudniillik ez egy nagyon világos és tiszta ügy. A társulási megállapodásban feketén-fehéren szerepel, hogy Ukrajna nem tehet ilyen lépést. 

- Nehéz megbecsülni, mekkora az esélye annak, hogy Szlovákia és Magyarország, illetve Ukrajna között valamilyen megállapodás születik, de ez lenne talán a legcélravezetőbb forgatókönyv - mondja a Növekedés.hu-nak a szakértő. 

Ellenkező esetben tovább folytatódik a politikai adok-kapok. Robert Fico már belengette, hogy ha Ukrajna nem oldja meg a mostani helyzetet, akkor korlátozhatja a Szlovákiából Ukrajnába irányuló üzemanyagok, elsősorban gázolaj exportját. Ez Ukrajna igényének jelentős részét fedezi, úgyhogy súlyos kihívás elé állítaná az ukrán vezetést. 

- Magyarország még nem fenyegette meg Ukrajnát, de érdemes rögzíteni azt a tényt, hogy az üzemanyagokon felül Magyarországról az elmúlt hetekben közvetlenül Ukrajnába naponta átlagosan több mint 5 millió köbméter gáz áramlott, és hogy az elmúlt két hétben voltak olyan időszakok, amelyben a hazánkból Ukrajna irányába küldött villamosenergia aránya a teljes ukrán importon belül meghaladta a 40 százalékot.

Tehát azt lehet mondani, hogy Szlovákia és Magyarország nemcsak humanitárius és gazdasági értelemben nyújt nagy segítséget az elmúlt több mint két évben Ukrajna számára, de most már energetikai értelemben is - húzza alá Hortay Olivér, aki úgy látja, egy elmélyülő adok-kapoknak mind Ukrajna, mind a magyar-szlovák fél szempontjából negatív következményei lehetnek.

A harmadik forgatókönyv szerint valamilyen köztes technikai megoldást találnak a felek. Jelenleg úgy tűnik, hogy átmenetileg Magyarországnak és Szlovákiának sikerült a kieső lukoil mennyiséget pótolnia más szállítókkal, ugyanakkor, ahogy azt jelezték is, ez nem tekinthető tartós megoldásnak. Viszont Robert Fico az elmúlt napokban utalt rá, hogy dolgoznak olyan jogi lehetőséget, amellyel a jelenlegi helyzet feloldhatóvá válna.

Mi lesz, ha teljesen elzárják a vezetéket?

Felmerül a kérdés, mi történne akkor, ha nemcsak a Lukoil az olaját, hanem minden Oroszország felől érkező kőolajszállítmányt leállítanak a Barátság kőolajvezetéken. 

- Természetesen ez a forgatókönyv nem zárható ki. Az elmúlt napokban több sajtócikkben is felvetették - mutat rá Hortay Olivér, ám arra is felhívja a figyelmet, hogy a hivatalos csatornákon ilyen irányú szándék még nem látszik. Egy ilyen lépésnek ugyanakkor nagyon súlyos következményei lennének a régió ellátására. 

- Fontos tisztázni, hogy Magyarország rendelkezik az egyes energiahordozók tekintetében három hónapra elegendő tartalékkal. Ezen felül a finomítóknak, a szállítóknak is vannak tartalékai, tehát egy ilyen lépést követően rendelkezésre állna néhány hónap arra, hogy a dolgot rendezni lehessen - nyugtat meg a szakértő,

ám azt sem rejti véka alá, hogy amennyiben tartósan kiesne a szállításból a Barátság kőolajvezeték, akkor a magyar, a szlovák és részben a cseh fél is arra kényszerülne, hogy az Adria vezetéken keresztül szerezze be a szükséges nyersolaj mennyiségét, csakhogy a vezeték kapacitása nem elég nagy a százhalombattai, a pozsonyi és a cseh igények fedezésére.

Ebben az esetben ráadásul adódna egy másik probléma is, hogy mindegyik finomító egy adott bekeverési arányra van optimalizálva, és elképzelhető, hogy egy ilyen helyzetben ezt nem lehetne tartani, ami tovább csökkentené a kinyerési arányt ezekben a finomítókban.

Tehát általánosságban kijelenthető, hogy a Barátság kőolajvezeték teljes leállítása, akár az azon szállító szereplők szankcionálásával komoly következményekkel járna közép-hosszútávon az egész közép-európai régió olaj és üzemanyag ellátására nézve.

Az Adria vezeték kapacitását kellene növelni, de nem rajtunk múlik

Arra a kérdésünkre, hogy a gáztranzithoz hasonlóan miért nem sikerült a kőolaj esetében is a diverzifikáció, Hortay Olivér azt mondja, ezeknek az infrastruktúra elemeknek a kiépítése rendkívül költséges és hosszas feladat.

A háború kirobbanása óta az asztalon van az a terv, hogy az Adria kőolajvezeték kapacitását meg kellene növelni. Az ehhez kapcsolódó magyar házi feladat már elvégzésre került, csakhogy a szűk keresztmetszet nem Magyarországon van.

Ráadásul a szakértő szerint az ilyen típusú infrastruktúrafejlesztések nagyon nehézkesek, részben azért, mert az Európai Unió klímapolitikájával ütköznek. Az EU klímapolitikája azt a célt tűzte ki, hogy minél előbb kivezesse a fosszilis tüzelőanyagokat az energiamixéből, ezért nem, vagy csak korlátozottan ad finanszírozást a fosszilis tüzelőanyagokra épülő infrastruktúra fejlesztésekhez.