Az orosz oligarcháknak Svájcban mindent szabad?

A kedvező adózási lehetőségek a világ minden tájáról cégek ezreit csábítják Svájcba. Ezek közé tartozik a Nord Strem AG, amely az Északi Áramlat 2 gázvezetéket üzemelteti. Az orosz illetőségű cégek közel 30 milliárd svájci frank adót fizetnek, az ukrán háború azonban véget vethet ennek.

Svájc egyrészt csatlakozott az Oroszországot érintő szankciókhoz, ám a mai napig körülbelül 20 orosz cég továbbra is élvezi az alacsony adókat, ami növeli az elégedetlenséget a lakosság körében.

Svájcban csupán az oligarchák értéktárgyait és pénzügyi tartalékait zárolják, de autóikat, villáikat továbbra is használhatják, csak értékesítési tilalom van rajtuk.

A lakosságot felháborítja, hogy a szankciók nem teljeskörűek, úgy, mint például Franciaországban, vagy Nagy-Britanniában.

Tüntetés egy kisvárosban

A svájci kisváros, Zug tüntetői követeleik, hogy a kormány foglaljon egyértelmű állást a Putyin közeli cégeket illetően, ugyanis - véleményük szerint - elfogadhatatlan, hogy ezekkel a pénzekkel támogatják a háborút.

A kanton álláspontja szerint azonban, ezeket a vállalatokat nem lehet egyik napról a másikra bezárni.

Zug kanton Ukrajnát támogatja a háborúban, de továbbra is meg szeretné tartani az alacsony adókon alapuló, sikeres gazdasági modelljét – itt az egyik legalacsonyabb a nyereségadó Európában.

Az orosz nyersanyag-kereskedelmet, melynek 80 százaléka Svájcban bonyolódik, egyelőre nem érintik a szankciók.

Mintegy 100 milliárd frank orosz vagyon van Svájcban, jóval több, mint Londonban.

De nézhetjük a számokat másképp is: 40 olyan céget tart számon Zug, amely orosz illetőségű, miközben 37 000 vállalatnak van itt a székhelye. Nyilván, elvileg mindenki nyithat itt vállalatot, aki betartja a szabályokat.

- Svájc lett az orosz oligarchák paradicsoma? Ha igen, hogy vált azzá? És mi változott az elmúlt napokban, amikor is Svájc több mint 650 orosz ellen szankciókat vetett ki? - teszi fel a kérdést a Neue Zürcher Zeitung, amely a Svájcban, elsősorban Zug tartományban élő orosz oligarchákról közölt elemzést.

Zug, a pénzügyi paradicsom

Minden 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásával kezdődött. Felszakadtak a gazdasági határok, és az új Oroszországban mérhetetlen szegénység és határtalan gazdagság volt egyszerre megfigyelhető.

Az állami cégek romjain, kihasználva a gazdasági rést, néhányan nyersanyaggal kezdtek kereskedni, és villámgyorsan kialakult egy újgazdag réteg, az oligarchák. Svájcban találták meg, amit kerestek: előnyös adózási feltételeket és megfelelő know-how-t.

Zugban az 1920-as években egy bizonyos Eugen Keller-Huguenin teremtett kedvező feltételeket az ügyfeleinek alapítva itt számos nagyvállalatot, és mind a mai napig ebben a svájci kantonban rekord alacsonyak a céges adók.

Genf a másik olyan fontos hely, ahol az oroszok megtalálták a számításaikat. A 70-es évek olajválsága és az azt követő olajüzleti liberalizálás alakította Genfet, és vonzotta az addig csak a tervgazdaságot ismerő, olajjal kereskedő üzletembereket az itt kialakult tapasztalat a Szovjetunió felbomlása után.

Egy példa: Gennagyi Timcsenko

Kezdetben a 90-es évek oligarchái szivárogtak Svájcba, de aztán követték őket olyanok is, akik az orosz elnök szövetségesei voltak. Egyik közülük Gennadi Timcsenko, Putyin régi barátja, aki 2001-ben vetette még lábát Genfben. Ismeretségük azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a mostani orosz elnök Szentpétervár közigazgatásában dolgozott. Ekkor alapította Timcsenko a Gunvor vállalatot Genfben, melynek felvirágzása, hogy véletlen vagy sem, de épp 2000-től, Putyin elnökségének kezdetekor lendült fel.

Timcsenkonak aranyélete volt Genfben, 18 millió frankos villát vásárolt magának, amihez többek között földalatti teniszpálya is tartozott. Nagyvonalúan támogatta az operaházat és a genfi jégkorong klubot.

A 2014-es krími megszállást követően az USA szankciókkal sújtotta az orosz üzletembert, aki nem sokkal azelőtt adta el részvényeit a Gunvorból és visszavonult Oroszországba, azonban családjának egy része még ma is Genfben él. A Gunvor vállalat időközben elhatárolódott alapítójától, és a cég csak egy kis része rendelkezik kisebbségi tulajdonnal egy kőolajtározóban.

A héten az EU szankciókat vetett ki a finn-orosz kettős állampolgárságú Timcsenkóra, amihez Svájc is csatlakozott. A Bilanz gazdasági magazin a mágnás vagyonát 20,5 milliárd svájci frankra becsüli, melyből nem lehet tudni, mennyi van még Svájcban.

Miután Svájc bejelentette, hogy zárolják bizonyos személyek vagyonát, azokét is, akikre a szankciókat már korábban kivetették, megnőtt a légi forgalom, magánrepülők sora hagyta el a genfi repteret.

Egy Zürichben élő orosz nő szerint a korlátozások nem csak a szankciós listán szereplőket érintik, hanem ez egy hidegháború, melyben érintettek ugyanúgy az orosz cégek, mint a magánszemélyek, ugyanis sok svájci bank szeretne szabadulni orosz ügyfeleitől.

Sokak számára véget ér a féktelen életmód 

A korábbi német nagykövetnek, Thomas Bohrernek, aki ma vállalati tanácsadó, számos orosz ügyfele volt. Azt tanácsolná azoknak, akik a szankciós listán szerepelnek, hogy markoljanak fel annyi aranyat és készpénzt, amennyit csak tudnak, a bankkártyáikkal, amíg az lehetséges,  vásároljanak műkincseket és drága órákat, a készpénzüket pedig mentsék át olyan országokba, ahová nem érnek el a szankciók.”

Nem hiszi, hogy a szankcióknak, melyeket amúgy jogosnak tart, nem lesz hosszú távú hatása a gazdag mágnásokra. „Tudomásul kell venniük az érintetteknek, ha Putyint és Oroszországot támogatják, akkor páriáknak számítanak a világközösségben.”