Az orosz turisták hiányát mi is megérezzük

Ez év elején még sok ukrán és orosz turista töltötte a szabadidejét és költötte a pénzét Magyarországon, sokan ünnepelték nálunk az ortodox karácsonyt. A januári összesen 1,6 millió vendégéjszaka 45 százaléka külföldi vendégekhez köthető, és a legjelentősebb küldőpiacok Ukrajna és Oroszország voltak, Románia és Németország mellett – derül ki a Magyar Turisztikai Ügynökség adataiból. 

Az orosz turisták csak idén januárban 75 és félezer vendégéjszakát töltöttek hazánkban, összesen 1253 millió forintot költve el. A legtöbben Budapesten szálltak meg, de népszerű volt még körükben Hévíz, Sárvár és Debrecen, illetve a Balaton környéke.A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének 2021 végi trendriportja szerint

az Oroszországból érkező turisták 2021-ben összesen 176 ezer vendégéjszakát töltöttek Magyarországon. Ez a 2020-as 135 ezerhez képest mindenképpen javuló tendencia, de még jelentősen elmarad a koronavírus-járvány előtti 652 ezer vendégéjszakától.A Magyar Turisztikai Ügynökség összeállítása valamelyest más adatokat mutat, e szerint 2019-ben, a Covid előtti utolsó békeévben 188 ezernél is több turista érkezett Oroszországból, ők több mint 704 ezer vendégéjszakát töltöttek hazánkban a kereskedelmi szálláshelyeken. Budapesten majdnem 130 ezer orosz turista járt 2019-ben, összesen több mint 380 ezer vendégéjszakát töltve a magyar fővárosban. A második legfelkapottabb hely Hévíz, itt hivatalosan meghaladta a 20 ezret az orosz turisták száma, emellett két másik fürdőváros, Hajdúszoboszló és Debrecen is 3,5-3,5 ezer látogatót vonzott Oroszországból 2019-ben. 

Sok orosz, ukrán foglalt üdülést Hévízen márciusra, áprilisra, ám a február 24-én kitört orosz-ukrán háború, illetve az emiatt Oroszország ellen meghozott szankciók nyomán nezeket a foglalásokat sorra visszamondták – mondta a Növekedés.hu érdeklődésére a Hévízi Nonprofit Turisztikai Kft. ügyvezetője. Pálffy Tamás közölte: folyamatosan növekvő foglalási kedv volt jellemző  a háború kirobbanása előtti időszakban, bíztatóak voltak a számok és a tendenciák egész évre vonatkozóan, különösen a pandémia időszakához képest. Az elmúlt napok/hetek eseményei viszont erőteljesen rontottak a forgalmi kilátásokon, lemondások nem csupán az orosz és ukrán piacról érkeztek, de természetesen ezek nagyjából 98 százaléka ehhez a két országhoz köthető.

A járvány előtti néhány évben Hévízen a teljes kereskedelmi vendégéjszakáknak nagyjából a 17 százaléka volt az orosz turistákhoz köthető, 2020-ra és 2021-re hivatalos adatok nem elérhetőek, de 2021-ben kft. belső adatai alapján ez mintegy a felére, 8 százalékra esett vissza a nem magán szálláshelyeken.

Pálffy Tamás szerint a turizmus multiplikátor hatása miatt megbecsülni sem lehet, hogy milyen kiesést jelent a hévízi idegenforgalomból élőknek, ha az orosz vendégek hosszabb időre elmaradnak. Egy biztos:

a Magyarországra látogató orosz turisták, akik jellemzően a felső középosztály tagjai közül kerülnek ki, a magas árkategóriájú szállásokat részesítik előnyben, szívesen költekeznek és veszik igénybe a fürdőkúra-szolgáltatásokat, azok közül is kifejezetten a magas árfekvésűeket keresik. Így elenyészőnek biztosan nem lehet majd nevezni azt a bevételkiesést, amit a hosszabb távú elmaradásuk jelentene. Papp Gábor hévízi polgármester korábban azt nyilatkozta, hogy az orosz vendégek mindenki másnál hosszabb időt töltenek a településen, keresik az egészség- és a gyógyturisztikai szolgáltatásokat, télen is kedvelik a tófürdőt. Mindemellett Oroszországból főként 60 év alattiak érkeznek, többet költenek a német ajkú vendégeknél, és a téli időszakban is nagy számban jönnek, amikor más országokból alig.

Az orosz turisták általában egészségturisztikai céllal érkeznek hozzánk. Az 2020 nyarán készült nemzetközi turisztikai keresleti felmérés, amely hazánk 10 kiemelt jelentőségű küldőpiacának turistáira – köztük az oroszokéra – fókuszál, megállapítja:

az összes náció közül az oroszok rendelkeznek a legmagasabb költéssel a gyógyfürdő látogatásaik során. Az összes költésüket (beleértve az utazást, a szállást, a turisztikai és gyógyászati szolgáltatásokat) az oroszok 2020-ban 2765 euróra becsülték magyarországi tartózkodásuk során, míg a németeknél ez átlagosan 2229 euró volt. Összehasonlításként a magyarok mindössze 458 eurót szántak egészség célú belföldi utazásukra.

Az Oroszország felől érkező turizmus elbizonytalanodását, a vendégek elmaradását a vidéki fürdőhelyeknél is jobban megéreznék a fővárosi szállodák, gyógyfürdők és turisztikai szolgáltatók. Különösen a két szűk koronavírusos esztendő után, amikor – a Szputnyik oltás itteni elfogadásának köszönhetően is – nagy számban kezdtek el újra érkezni az orosz turisták. 2021 utolsó negyedévében pedig már a pandémia előtti vendégszámok köszöntek vissza, az omikron-járvány lecsengésével pedig ez a tendencia várhatóan tovább javult volna.

A budapesti gyógyfürdőkben is érezhető már a visszaesés, de meglepő módon még most is vannak orosz és ukrán vendégek is, bár azt nem lehet tudni, hogy ők hol élnek. Mint Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója a Növekedés.hu-nak elmondta: a történelmi fürdőben – a Széchenyiben, a Gellértben, a Rudasban és a Lukácsban – tavaly november-decemberben a forgalom a 12-13 százalékát adták együttesen az orosz és az ukrán vendégek. Ez az arány még picit emelkedett januárban, februárban viszont már csak 10 százalék körül volt, és március 1-6. között a 21 ezer vendégből 1.500 jött ezekből az országokból, ami a tavaly év véginek a fele.

A vezérigazgató szerint a forgalom alakulására náluk is rányomja a bélyegét a háború alakulása, de mindenképpen visszaeséssel számolnak ebből a két országból. A máshonnan érkező vendégszám is teljesen kiszámíthatatlan ugyanakkor, a háború miatt még Nyugat-Európából is mondtak le online jegyet.