Az oroszok átverik a világot – így kerülik meg a szankciókat

Mostanra több mint 15 ezer szankciót vetett ki Moszkvára a nyugati világ. Egyik oldalról az orosz gazdaság meggyengült és az energiaipar is elkezdett lejtőre kerülni. A korábbi 11 millió hordó/napról egyes becslések alapján 2030-ra az orosz olajtermelés a felére is visszaeshet. A korlátozások miatt már a tankgyártással is vannak gondjaik.

Viszont így is elmondható, hogy a szankciók nem tudták bedönteni Oroszországot. Ahogy a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő is kiemelte: az orosz gazdaság teljesítménye lényegesen jobb a vártnál. 

Sejthetően részben épp azért, mert korlátozások egy részét meg tudják kerülni, amire sok esetben a fegyvergyártás miatt is szükség van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még a nyáron figyelmeztette a világot, hogy a frontról érkező jelentések alapján egyértelmű, hogy Oroszország egy olyan beszállítói hálózatot épített ki, amellyel a nemzetközi szankciók árnyékában is képes beszerezni azokat a nyugati technológiákat,

amelyek a rakéták és más fegyverek gyártásához kellenek.

Mindebben a szomszédos országok is segítenek. Jó példa erre Kazahsztán. A nyilatkozatok szintjén a közép-ázsiai ország gyakran kritikát is megfogalmaz Moszkva kapcsán. A kazah elnök Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev a napokban elmondta, hogy támogatják a nyugati szankciókat. A tettek azonban másra utalnak.

Legalábbis egyes jelentések alapján Kazahsztán vált az Oroszországba irányuló technológiai export egyik fő csatornájává. Az elmúlt évben Kazahsztán importja az EU-ból 89 százalékkal nőtt, és elérte a 10,4 milliárd eurót.

Csak a technológiai és gépbeszerzések 4 milliárd euróra rúgtak. Ehhez vegyük hozzá, hogy mintegy 2,6 milliárd euró értékű áru tűnt el, és vált "szellemáruvá" - olyan termékekké,

amelyeket Kazahsztán hivatalosan vásárolt az EU-tól, ám soha nem jutottak el a közép-ázsiai fogyasztókhoz.

Ezek legalább részben Oroszországba kerülhettek. Ugyanis az ide érkező kazah export 2022-ben 25 százalékkal nőtt, az értéke elérte a 8 milliárd eurót. Ebből közel 1 milliárdot a technológiai és gépipari termékek tettek ki.

Serik Zhumangarin kazah miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi és integrációs miniszter a nyáron mindenesetre azt mondta, hogy dolgoznak azon, hogy az orosz exportot leverjék, a kivitelben résztvevő vállalatok ellenőrzését pedig megerősítik.

Arról, hogy miként kerüli ki Moszkva a szankciókat egy brit védelmi és biztonsági agytröszt a Royal United Services Institute is írt egy tanulmányt. Az egyik szerző Tom Keatinge szerint a Kreml egyre inkább Iránról vesz példát, hisz Teheránnak nagy múltja van a szankciók terén, mivel a nyugati országok 1979 óta sújtják különféle korlátozó intézkedésekkel.

Emiatt kénytelenek voltak különféle trükkökhöz nyúlni. Az egyik ilyen, hogy a tartályhajóik kilétét igyekeznek elrejteni. A kereskedelem eredetét például úgy rejtik el, hogy olyan helyeken,

mint Törökország vagy az Egyesült Arab Emírségek, fedőcégeket használnak.

Egy amerikai hírszerzési jelentés arra is rámutatott: a kínai állami tulajdonú védelmi vállalatok egyebek mellett navigációs berendezéseket, és vadászgép alkatrészeket is szállítottak az orosz védelmi cégeknek. Márciusig Kína több mint 12 millió dollár értékben szállított drónokat és drónalkatrészeket Oroszországba - áll a jelentésben, amely részben a hivatalos orosz vámadatok elemzésére hivatkozik.

A kínai cégek ráadásul állítólag hajlandóak biztosítást nyújtani az orosz energiaszállítmányokra, bár rosszabb kondíciókkal, mint korábban a nyugati biztosítótársaságok.