Az összeomlás szélére került Afganisztán: lesz új ENSZ misszió?

Két robbanás történt és lövöldözés tört ki Kabulban egy katonai kórháznál kedden. A tálibok hatalomátvétele után az Iszlám Állam támadások sorozatát hajtja végre különböző célonzok ellen. Az országban a biztonsági helyzet egyre több területen kaotikus, az Iszlám Állam augusztus közepe óta 54 merényletet követett el több nagyvárosban.

Eközben a gazdaság a csőd szélén áll: a GDP idén 30 százalékkal eshet vissza az IMF előrejelzése szerint, de a gazdaság 80 százaléka informális. 

A súlyos likviditási gondokkal küszködő országban betiltották a külföldi fizetőeszközöket, és csak az afgánit kell használni.

Az állami kiadások legalább 75 százalékát eddig segélyekből fedezték, ezek elapadásával gyakorlatilag csőd fenyeget. 

Az ENSZ-nek egyetlen missziója maradt Afganisztánban, amely a menekültek elhelyezésében segít.

Sok szakértő újabb nemzetközi beavatkozást sürgetne, azonban erre kevés az esély. A Stockholmi Békekutató Intézet elemzése megvizsgálta, milyen békeműveletek zajlottak Afganisztánban az elmúlt 20 évben, és miért torkollt a hadművelet kudarcba.

Lehet-e ENSZ közbeavatkozás?

Jelenleg sok szakértő kéri az ENSZ-től újabb béke művelet indítását erre azonban egyenlőre elég kevés realitás van. Ennek többek közt az is az oka, hogy Kína és Oroszország miatt nem valószínű, hogy az ENSZ BT jóváhagyna ilyesmit, másrészről pedig a tálib kormány sem működne szívesen együtt európai vagy amerikai katonákkal. Jelenleg egyébként Törökország és Pakisztán is gondolkozik valamilyen afganisztáni misszió szervezésén, hogy javítsanak a térség stabilitásán. Ennek számunkra érdekes vonulata, hogy Törökország oldalán szóba került, hogy hazánk is részt vehetne a műveletben. A török és a pakisztáni jelenlétet egyébként van esély, hogy elfogadják a tálibok, hiszen két muzulmán vallású országról van szó. Egyelőre azonban semmilyen konkrét tény nem áll rendelkezésünkre a fentiekkel kapcsolatban. Annyi bizonyos, hogy Afganisztán most nagyon instabil, és jelenleg a nők, a helyi kisebbségek, az értelmiségiek, a volt állami alkalmazottak helyzete aggodalomra ad okot, kérdés, hogy ezen a téren van-e esély a közeljövőben változásra. Egy viszont bizonyos, egységes NATO beavatkozás semmiképpen sem lesz Afganisztánban.

Sokan a nyugati országok helyi jelenlétére egyetlen nagy programként gondolnak Afganisztán 2001-től 2021-ig tartó NATO hadművelete kapcsán, azonban ez nem így van. Összességében 4 különböző békemisszió különíthető el egymástól Afganisztánban, ezek voltak az International Security Assistance Force (ISAF), a Resolute Support Mission (RSM), az ENSZ féle United Nations Assistance Mission in Afghanistan és az Európai Unió rendőri missziója az EUPOL Afghanistan – olvasható a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) átfogó tanulmányában.

Nemzetközi konszenzus volt

A fentiek közül a legfontosabb afganisztáni békeművelet az ISAF 2001 decemberében indult, három hónappal az egész világot megrázó ikertornyok elleni terrortámadás után. A misszió zöld utat kapott az ENSZ BT-től, ami azt jelzi, hogy a korszakban egyértelmű konszenzus volt annak szükségességéről. A többnemzeti rotációs parancsnoksággal működő művelet kezdeti célja az akkor a Bonnban tartott megbeszélések nyomán megalakult ideiglenes afgán hatóságok segítése volt Kabulban, ám rövid idő alatt 5000 főre nőtt az Afganisztánban állomásozó erők száma.

Nem NATO műveletnek indult

Az ISAF-ra egyébként rendszerint NATO misszióként gondolunk, azonban eredetileg nem az volt, hanem az ENSZ égisze alatt indult el, az Észak-Atlanti Szerződés szervezete csak 2003-ban vette át felette az irányítást, méghozzá az ideiglenes afgán vezetés kérésére. Ekkor az ISAF feladatkörét is bővítette az ENSZ BT, így már nemcsak a fővárosra korlátozódott a nyugati katonai jelenlét, hanem fokozatosan 2006-ra az egész országra kiterjedt. Ekkorra 30 ezer főre nőtt az Afganisztánban állomásozó békefenntartó erők létszáma.

A csúcson hagyták abba

Ahogy a vidéki területeken is megjelentek a szövetséges erők, úgy ütköztek egyre gyakrabban az ellenálló csoportok, elsősorban a tálibok ellenállásába. A fokozódó konfliktusok miatt Barack Obama az Egyesült Államok akkori elnöke újabb 30 ezer amerikai katonát vezényelt az országba. 2010-re az ISAF csapat száma elérte a 130 ezret. Ez a létszám egyébként óriási. Viszonyításképpen érdemes kiemelni, hogy több közép-európai országnak van együttesen ekkora hadereje.

Maga az ISAF végül 2014-ig tartott. 2012-től a NATO elkezdte átadni a különböző feladatokat az afgán biztonsági erőknek, majd két évre rá befejezte ezt a nagyszabású missziót. Ekkor ez csupán létszám csökkentéssel járt és közel sem jelentette, hogy teljesen kivonultak volna az országból. Mint láthatjuk, ez utóbbi csak most történt meg.

Csak a támogatás volt a cél

A következő misszió a szintén a NATO kötelékében működő RSM volt, ez azonban elsősorban nem harcoló művelet volt, hanem az afgán biztonsági erők kiképzését, segítését, a nekik való tanácsadást célozta. Az RSM keretén belül általában 15 – 17 ezer katona volt jelen. Ezt a programot 2020-ban szüntették meg, a csapatok teljes kivonása pedig nemrég zajlott le, viharos körülmények között.

Nem katonai művelet az UNAMA

A most következő, felsorolásunkban harmadik helyet elfoglaló, időrendben azonban másodikként 2002-ben elinduló békemisszió az ENSZ féle UNAMA. Az UNAMA egyébként nem klasszikus katonai misszió, mivel elsősorban polgári személyzetet alkalmaznak, és csak nagyon kis létszámban foglalkoztattak rendőröket, katonákat. A művelet célja a megfelelő kormányzás elősegítése, a civilek és az emberi jogok védelme, a helyi hivatalok működésének a támogatása, a regionális együttműködés előmozdítása.

Bármily meglepő, de az UNAMA még nem ért véget, most is működik, sőt ez az egyetlen olyan békemisszió ami jelenleg Afganisztánban zajlik, a mostani állapotokat látva azonban erősen kérdéses, hogy a fentebb deklarált célokat mennyire képesek megvalósítani.

Afgán rendőrségért dolgozott az EU

Meglepő, de Afganisztánban az Európai Uniónak is volt saját művelete, ráadásul teljesen önjogon. Ez volt ez EUPOL Afghanistan. A 2007-ben alapított misszió célja az afgán kormány abbéli támogatása volt, hogy egy az egész országra kiterjedő rendőrséget hozzon létre. Az EU tagállamok kezdetben 200 fő bevetését engedélyezték, később 400-at, ám ezt a létszámot soha nem érte el az EUPOL. A legtöbben 2012-ben dolgoztak a műveletben, ez 353 főt jelentett. A missziót 2016-ben fejezték be, részben azért mert az ISAF megszűnte után sokat romlott Afganisztánban a biztonsági helyzet, és már nem feltétlen tudták az ott állomásozó személyzet védelmét szavatolni.

Négyből három misszió már megszűnt

A négy misszióból mára három megszűnt. Amelyik még ma is működik, az UNAMA pedig valójában nem is katonai jellegű művelet. A mostani végső kivonulás egyébként érzékelhető, hogy nem volt teljesen előzmény nélküli. Látható, hogy a nyugati erők teljes intenzitással főképp 2010 környékén voltak jelen az országban, majd később fokozatosan csökkentették a jelenlétüket, mígnem a legfontosabb missziójukat az ISAF-ot már hosszú évekkel a mostani kivonulás előtt megszüntették.