Bajban vannak a gazdák, hiába méregdrága az élelmiszer
ElemzésekIlyen drága élelmiszerek mellett most biztosan degeszre tömik a zsebüket a gazdák - gondolhatja a laikus vásárló. Csakhogy a helyzet egészen más, nem hogy pezsgőt nem bontanak a termelők, hanem egy részük éppen arra készül, hogy jövőre felszámolja gazdaságát. Utánanéztünk, hogy ha nem náluk, akkor mégis hol csapódik le a 40 százalékos élelmiszer infláció?
Méregdrágák ezek a zöldségek, biztos jól keres rajtuk a termelő - alighanem mindenkinek a fején átfutott mostanában ez a gondolat bevásárlás közben. Csakhogy ez korántsem igaz, hívja fel a Növekedés.hu figyelmét Becsey Zoltán. A több mint húsz hektáron gazdálkodó zöldségtermesztő elmondja,
a termelők közül nem sokan mondhatják el, hogy hasznot realizálnak az áremelkedésből, és az sem kimagasló.
Ahogy azt egy két évvel ezelőtti közvéleménykutatás megmutatta, a fogyasztók hajlamosak jelentősen túlbecsülni, hogy a boltban kifizetett összegekből mennyi kerül végül a gazdák zsebébe. A holland Agrifirm által szervezett, a közösségi médiában zajló felmérés szerint életkortól és lakóhelytől függetlenül a megkérdezettek nem voltak tisztában az élelmiszerek árával és értékével.
Főleg nehéz objektíven tekinteni a kérdésre most, hogy az élelmiszer-infláció elérte a 40 százalékot, ugyanakkor Becsey Zoltán szerint ezt nem a gazdák nyerészkedése okozza, és szívesen pénztárcát cserél a kétkedőkkel.
Sokéves trend tört meg
- Évek óta kihegyezett helyzet uralkodott a zöldségfélék piacán. Többnyire kínálati piac volt, azaz a termelők képtelenek voltak elkérni a valós árakat - mutat rá Becsey Zoltán. Hogy nem alaptalan panaszkodásról van szó, azt jól mutatja, hogy csak a tavalyi évben
a termelők 20 százaléka nem tudott ebben a helyzetben boldogulni, és felhagyott a földműveléssel.
Ehhez jött hozzá az idei csapnivaló időjárás.
- Extrém szárazságot és tartós forróságot ilyen mértékben együtt még nem tapasztaltunk, főleg nem ilyen hosszú ideig. A zöldségtermesztők egy részének teljesen tönkrementek a növényei, így ez a mennyiség is hiányzott idén a piacról, arról nem is beszélve, hogy, legalább is ami a káposztát illeti, ilyen erős kártevő-nyomásra sem volt példa már évek óta, csak a legmagasabb szinten termelők, akik be tudtak fektetni a megfelelő növényvédő szerekbe, azok tudtak talpon maradni.
Ez is kivett nagyjából húsz százaléknyi terményt a kínálatból, azaz a gazdálkodást felhagyókkal együtt már 40 százalék hiányzott idén a piacról, amely így markánsan keresletivé vált, és addig mennek felfelé az árak, míg ki nem alakul az egyensúly.
Az agrárszakember szerint még ez sem okozott volna ekkora áremelkedést, ha csak Magyarországon tapasztalhatók ezek a problémák. Ebben az esetben az Európai Unió más tagállamaiból behozott áruval meg lehetett volna szüntetni a hiányt. Ám idén mindenhol nagy a baj, Nyugaton is történt termelői leállás, de sok zöldségtermelő váltott át a gabonára, mert ilyen árak mellett megérte.
A hagymával, répával, krumplival, káposztafélékkel bajok vannak Nyugat-Európában is a szélsőséges időjárás miatt. Ezért csak annyit tudtak a honi termelők betakarítani, ami az adott ország piacain el is fogyott, exportra már nem futotta. Becsey Zoltán szerint ez a hiány annyira meghatározza az árakat, hogy jelenleg semmi nem tudja leverni. Még az sem, hogy
a termelők európa-szerte nem akarják betárolni a terményeket a magas energiaárak miatt, ehelyett próbálják a földekről értékesíteni.
De ez a dömping is csak minimálisan, 10-15 százalékkal tudta megmozgatni az árakat, és a káposzta esetében már látszik, hogy hamarosan visszatér a nyár eleji állapot.
Kincs, ami nincs
Ha csak annyi változott volna, hogy a kínálatiból keresletibe fordul a piac, a talpon maradt gazdák akár pezsgőt is bonthatnának. Csakhogy nem ez a helyzet - hangsúlyozza Becsey Zoltán. Ugyan nem rejti véka alá, hogy
azoknál a termelőknél, akik képesek hatékonyan gazdálkodni, 5-10 százalék megragadt ebből a 40 százalékos többletből, de ez egy viszonylag szűk réteg, és a bevétel többségét már adják is tovább input anyagokra.
A növényvédőszerekre, műtrágyára, azaz csupa olyan termékre, amelyek már tavaly is brutálisan, öt-hatszorosára drágultak, de az idén tavasszal mért árakhoz képest is volt egy három-négyszeres áremelkedés, amely a haszon jelentős részét le is fölözi. Ráadásul az input anyagok jelentős része importból érkezik, így még egyet dob az árakon a forint-euró árfolyam is.
- Az energiaárakról még nem is beszéltünk, de az a növekedés, amely a gáz és villamosenergia árak terén tapasztalunk, jövőre biztosan további problémákhoz vezet majd, én úgy becsülöm, hogy
a kertészetek további 20 százaléka hagyja abba emiatt a termelést, mert egyszerűen nem jön ki a matek. Így arra sem lehet apellálni, hogy a magas árak miatt az emberek vásárlóereje elfogy, visszaesik a fogyasztás, és csökkenni kezdenek az árak,
hiszen ha le is zajlik ez a folyamat, a kínálat is szűkülni fog - mutat rá a termelő hozzátéve, itt is nyolc-tízszeres drágulásról beszélhetünk.
- Nekem nagyjából tízmillió forintos többletterhet jelent majd az idei évhez képest az áramfogyasztás, kétséges, hogy tudom-e ennyivel többért eladni a termékeimet, az is lehet, hogy veszteséges lesz a következő év - aggályoskodik Becsey Zoltán, hozzátéve, a zöldség-gyümölcs piacon nincsenek szabályzók, kizárólag a kereslet-kínálat határozza meg az értékesítési árat.
A kereskedők is elvisznek 10 százalékot
- Amikor magasan vannak az árak, erre általában a kereskedelem is rámozdul, és megpróbál magasabb árréssel dolgozni. A 40 százalékos inflációnak egy jól látható része, legalább 10 százalék a kereskedőknél csapódik le. Persze nem biztos, hogy ettől nőtt nekik a nyereségük, hiszen az ő költségük is nőtt. Fuvarozni kell, őket is sújtja a magasabb energiaköltség - húzza alá Becsey Zoltán, azt ugyanakkor megjegyzi,
a nagyáruházak zöldségpultjai brutális árrésekkel dolgoznak, mondhatni indokolatlanul drágán, ami miatt már el is indult egy volumencsökkenés, ami egyelőre a nyereségtartalmat nem érinti az egyre magasabbra tolt árak miatt.
