Baromfis össztűz zúdul Brüsszelre a járvány miatt

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a brüsszeli Európai Bizottságra (EB) annak érdekében, hogy állítsa le a harmadik országokból érkező baromfiimportot. A legnagyobb európai baromfiágazati érdekképviseleti szervezetek - az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) és az Európai Élőbaromfi-termelők és Tojáskeltetők Egyesülete (ELPHA) - e lépésre együttesen szólította fel az EB-t, és a kezdeményezést támogatta a hazai baromfipiaci szereplőket tömörítő Baromfi Termék Tanács (BTT) is.

Magyarország nemrég hivatalosan is az ágazati lobbi élére állt azzal, hogy Nagy István - szokatlan módon nyilvánosan is ismertetett - levélben szólította fel az Európai Bizottságot az uniós baromfiimport soron kívüli felülvizsgálatára.

A miniszter a magyar álláspontot azzal indokolta, hogy a koronavírus-járvány az EU-s - így a magyar - baromfiágazatra olyan mértékű csapást mért, hogy a károk mérsékléséhez szükség van a behozatal korlátozására.

A gondot ma elsősorban az okozza, hogy a járványügyi intézkedések miatt Európa-szerte leállt az éttermeket és vendéglátóhelyeket átfogó Horeca-szektor, amely a baromfitermékek számára is az egyik fő felvevőpiacnak számít.

Ennek következtében a magyar baromfis cégek belföldi és exporteladásai is visszaestek, miközben a hűtőtárolókban jelentős – tízezer tonnát is meghaladó – eladatlan fagyasztott árumennyiség halmozódott fel. A raktárkészletek feltorlódása a feldolgozóiparban finanszírozási és likviditási nehézségeket idéz elő, amely egyes vállalkozások számára akár elviselhetetlenné is válhat. Ennek tudható be, hogy az utóbbi időszakban a baromfi-felvásárlási árak is komoly mértékben – 10-20 százalékkal – csökkentek, ez pedig az állattartók ellehetetlenüléséhez vezethet.

E helyzetben a szokásosnál is jobban borzolja a kedélyeket, hogy a harmadik országokból jelentős mennyiségű baromfitermék érkezik kedvezményesen az Európai Unióba, növelve az árletörő piaci felesleget.

A legnagyobb zavarokat a Brazíliából és Ukrajnából származó csirkeimport okozza, amelynek nagysága évi sokszázezer tonnára tehető. Ráadásul az is feszültséget okoz, hogy a harmadik országok baromfitermelőinek nem kell betartaniuk olyan szigorú állatjóléti és egyéb követelményeket, amelyeket az uniós gazdálkodóknak – többletköltségek vállalása mellett – kötelezően teljesíteniük kell. Ezért ágazati érverések szerint a behozatal normál körülmények között is jelentős versenyhátrányt okoz az uniós baromfipiac legális szereplőinek, és ez a mai körülmények között hatványozottan igaz.

Az ügyben nem irigylésre méltóak az Európai Bizottság pozíciói sem, mert a baromfiimportot befolyásoló kérdések számos érdeket érinthetnek. A kedvezményes baromfiimportért cserében más uniós gazdasági ágazatok – így például az autóipari cégek – dél-amerikai megrendeléseket kaphatnak, míg Ukrajna esetében az EU elkötelezett abban, hogy kereskedelmi könnyítésekkel is segíti a kelet-európai ország uniós integrációját. Így a baromfiimportra vonatkozó kedvezmények megvonása, vagy a behozatal rendkívüli leállítása politikai és gazdasági értelemben is további EU-s feszültségekhez vezethetne.

Magyarország mindenesetre az uniós agrárminiszterek közelmúltbeli videokonferenciáin is kitartott az import korlátozása mellett, és az Agrárminisztérium a baromfiágazati helyzet javítása érdekében más rendkívüli lépéseket is sürgetett. Így például a szektor számára további pluszforrásokat kért Brüsszeltől, amelyeket a tárca szerint elsősorban a megnövekedett árukészletek magántárolási támogatására kellene fordítani.

A soron kívüli beavatkozásokra a hazai baromfiszektor most azért is igényt tartana, mert a vállalkozásokat nem csak a koronavírus, hanem a madárinfluenza is sújtja.

E járvány a teljes hazai ágazatot megviseli, de leginkább a víziszárnyas-termelőknek okoz közvetlen károkat. A betegség márciusi megjelenése óta – főként a dél-alföldi megyékben – több mint 3 millió állatot kellette leölni, és az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a kórokozó felbukkanása miatt számos importőr ország léptetett életbe olyan kereskedelmi tiltó rendelkezéseket, amelyek az érintett régiókra, vagy akár az egész országra vonatkoznak.

Az agrártárca a leölések miatti közvetlen károkat megtéríti az állattartóknak, ha betartják az alapvető járványvédelmi előírásokat.

Emellett a minisztérium a veszteségek enyhítése érdekében a baromfiszektornak is szán nemzeti forrásokat abban a 25 milliárd forintos rendkívüli élelmiszergazdasági válságkezelő programban, amelyről a koronavírus-járvány miatt a közelmúltban döntött a kormány.

A madárinfluenza elleni fokozott védekezéshez pedig a tárca egymilliárd forintos célzott többlettámogatást szabadított fel a magyar Vidékfejlesztési Programban is, amelyet az ágazati vállalkozások kifejezetten járványvédelmi fejlesztésekre használhatnak fel. A minisztérium egyúttal kötelezettséget vállalt arra is, hogy az egymilliárdos forrást bővíti, ha a baromfitartók ennél nagyobb összegű indokolt beruházásokat akarnának megvalósítani.

A rendkívüli járványhelyzet az idén megakadályozta azt is, hogy a baromfiágazat résztvevői megünnepelhessék a május 10-i Baromfi Világnapot, amelynek elsődleges célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szektor élelmiszer-ellátásban betöltött szerepére. A rendezvények meghiúsulása a magyar baromfiágazat számára különösen fájó lehet, mivel a világnap bevezetését néhány éve a Baromfi Termék Tanács kezdeményezte a nemzetközi szakmai szervezeteknél. A BTT ugyanakkor nem tett le arról, hogy a magyarországi ünnepi eseményeket későbbi időpontban tartsa meg. A terméktanács a napokban adott hírt arról, hogy a hazai rendezvénysorozatot október 14-re halasztotta.