Koronavírus mellett itt van ez is - Pusztít a madárinfluenza

Elemzések2020. feb 6.Növekedés.hu

Piacvesztésre, illetve értékesítési bizonytalanságra kell felkészülniük a hazai baromfiágazati szereplőknek a madárinfluenza újbóli megjelenése miatt.  Az export szempontjából szóba jöhető célországok egymás után léptetik életbe kereskedelem-korlátozó intézkedéseiket, főként Ázsiában.

Ahogy az várható volt, folyamatosan léptetik életbe korlátozó intézkedéseiket a magyar baromfitermékekkel szemben a madárinfluenza terjedésétől tartó importőr országok.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összesítései szerint január végéig Dél-Korea, az Egyesült Arab Emirátusok, a Fülöp-szigetek, Honkong, Izrael, Japán, Kína, Kuvait és Szingapúr sújtotta retorziókkal a hazai baromfiexportot amiatt, hogy a betegség vírusa megjelent a hazai állattartó telepeken.

A Nébih először január 13-án jelentette be, hogy madárinfluenzás megbetegedést észleltek a Komárom-Esztergom megyei Ács közelében egy pulykatelepen, ahol 53,5 ezer állatot kellett leölni. Január 15-én pedig az is kiderült, hogy a vírus a Hajdú-Bihar megyei Létavértesen bejutott egy kacsatartó gazdaságba is, és emiatt 115 ezer állatot kellett megsemmisíteni. Mindkét esetben a kórokozó H5N8 altípusát mutatták ki, amely eddig embereket nem betegített meg.

A szárnyasok gyors leölésére azért van szükség, hogy az agresszív vírus a hazai baromfiállományban ne terjedjen tovább. 

Az állattartó telepekre általában úgy kerül be, hogy a haszonállatok vadmadarakkal érintkeznek, de egyéb módokon – például takarmányokkal, gépjárművekkel – is bejuthat. Ezért az országos főállatorvos 2017-ben, az előző magyarországi járványkitörés idején határozatban írta elő a megelőző járványvédelmi intézkedéseket, amelyeket minden állattartónak kötelező (lenne) betartania.

A mostani fertőzéses esetek után pedig az egész országban elrendelték a szárnyasok zártan tartását, amely szintén valamennyi termelőre szigorúan vonatkozik.

A hatósági lépésekkel azonban már nem lehetett kivédeni, hogy a hazai baromfiexportot sújtó kereskedelmi intézkedések megszülessenek. Szerencsésebb esetben a célországok – például az Európai Unió és egyes harmadik országok – az úgynevezett regionalizációs elvet alkalmazzák, és csak a fertőzéssel érintett területekről (megyékből) származó baromfitermékeket tiltják ki. Sok esetben azonban a kereskedelmi döntések az egész országra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a madárinfluenzás megbetegedéseket hol észlelték.

A közelmúltban elrendelt hatósági járványvédelmi intézkedések, illetve betartatásuk legfontosabb célja most az lehet, hogy a madárinfluenzás károkat minimalizálni lehessen.  

A tét nagy, hiszen a 2016/2017-es legutóbbi kitörés óriási károkat okozott, mivel 240 baromfiállományban 2,66 millió baromfit – elsősorban víziszárnyast - kellett ártalmatlanítani. A megsemmisítésekből fakadó gazdálkodói veszteségek elérték a 11 milliárd forintot, az állategészségügyi hatóságok intézkedési kiadásai pedig kétmilliárdot emésztettek fel.

A leölésből származó, jól mérhető károkat az állam a 2016/2017-es járvány után megtérítette a gazdálkodóknak, ezen felül pedig jövedelempótló támogatásokat is folyósított az ágazati szereplőknek. Egyesek az akkori közvetett piaci károkat további 4 milliárd forintra becsülték, bár nehéz megítélni, hogy a korlátozásokból fakadó értékesítési gondok ténylegesen mekkora kieséseket okoztak, illetve okozhatnak most is a termékpálya cégeinek. Nem általánosan, hanem többnyire vállalati szinten jelentkező értékesítési nehézségekről van ugyanis szó, és a tényleges veszteségekben az is szerepet játszik, hogy a vállalkozások át tudják-e csatornázni más piacokra a visszautasított árukat. 

Ágazati vélemények szerint az idei madárinfluenzás helyzet is főként a víziszárnyas szektort – vagyis a kacsa- és a libaágazatot – érintheti súlyosabban, de egyelőre nincs információ jelentősebb piaci károkról.

Lehet tudni azonban olyan szállítmányokról, amelyeket a Távol-Keletre szántak, de végül a bizonytalanság miatt nem indították el, vagy éppenséggel visszafordították azokat. Egyes cégek a kockázatokat azzal is igyekeznek mérsékelni, hogy az exportra szánt szárnyasokat az érzékeny célországokba nem élve, hanem például sült kacsaként szállítják ki, mivel a kereskedelmi korlátozások általában az élő baromfikra terjednek ki.

A termelőket érintő állami kártalanítások általános szabálya, hogy csak azok jogosultak kompenzációra, akik eleget tesznek a járványvédelmi előírásoknak.

Így kizárják magukat e rendszerből azok, akik nem tartják be a rendelkezéseket, így a teljes termékpályát veszélyeztetik. További szankcióként a szektor vállalkozásait képviselő Baromfi Termék Tanács (BTT) kilátásba helyezte, hogy a renitens gazdálkodókkal szemben jogi lépéseket tesz, amely akár a terméktanácsi tagság elvesztéséhez is vezethet. Ez pedig azért is súlyos következményekkel járhat, mert a BTT-tagság előfeltétele annak, hogy a termelők hozzájuthassanak egyes más típusú – például állatjóléti – támogatásokhoz.

A hatóságok a két közelmúltbeli eset óta újabb járványkitörést nem regisztráltak, ami arra utalhat, hogy a szektor vállalkozásai most már egyöntetűen komolyan veszik az elrendelt járványvédelmi előírásokat. Szinte „természetes” jelenség volt ugyanis, hogy a 2016-2017-ben bevezetett és a gyakorlatban is érvényesített szigor után helyenként lazult a fegyelem.

A most látható ágazati összefogás viszont alapot adhat ahhoz, hogy a jelenlegi madárinfluenzás helyzetet a termékpálya kisebb veszteségekkel ússza meg.

A további károk megelőzése nemzetgazdasági szempontból is fontos, mivel a baromfiszektor kiemelt állattenyésztési ágazatnak számít. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a szintén meghatározó sertéstermelést az afrikai sertéspestis veszélyezteti, még egyértelműbbé válik, milyen nagy jelentőséggel bír az állategészségügyi kockázatok csökkentése.

E törekvés motiválta azt a közelmúltbeli bejelentést is, amely szerint az Agrárminisztérium – rendkívüli intézkedésként – újranyitja az állattenyésztő telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot az uniós forrásokat közvetítő Vidékfejlesztési Programban (VP).

Nagy István agrárminiszter a napokban megerősítette, hogy a sertés- és a baromfiszektor március végéig egy-egy milliárd forint pluszforrást kap, amelyet kizárólag járványvédelmi fejlesztésekre lehet felhasználni.

A minisztérium a döntéssel azt kívánja elérni, hogy az állattartó telepek legyenek felkészültebbek a sertéspestis és a madárinfluenza elleni védekezésben. Így a VP-s pénzeket többek között kerítések létesítésére, fertőtlenítő berendezések beszerzésére és telepi állatihulla-égetők létesítésére fordíthatják a termelők.

Nagy István azt is egyértelműsítette, hogy a tárca kész a források bővítésére is, ha a fejlesztési  szándékok meghaladják a meghatározott összeget.

Sőt, a miniszter garanciát vállalt arra is, hogy az agrártárca az összes járványvédelmi gazdálkodói igényt kielégíti, vagyis biztosítja az ehhez szükséges indokolt forrásokat. Így a sertés- és a baromfiszektor szereplői most olyan lehetőséghez juthatnak, amelynek kihasználásával érdemben fokozhatják járványvédelmi készültségüket a legveszélyesebb fertőző állatbetegségekkel szemben.