Bejött Putyin húzása: erősebb a rubel, de nagyon ingatag lábakon áll

A rubel visszerősödött, ám csalóka a kép, mert 1994 óta nem látott recesszió várható idén az orosz gazdaságban, magas az infláció, és továbbra sem megoldottak a szerkezeti problémák. 

Ennek ellenére az orosz jegybank további kamatcsökkentést lengetett be hétfőn, hogy megfizethető hitelhez juthasson a pénzszűkébe került gazdaságot. Április eleje óta 17 százalékon áll az alapkamat, melyet az invázió után a rubel-árfolyam jelentős esése miatt 20 százalékra kellett emelni.

Emellett a rubel lakossági átváltásánál is kisebb, inkább jelképes könnyítést vezettek be magánszemélyek részére, mert az intézkedés csak a bankokba április 9-e óta került külföldi valutára vonatkozik.

Egyszeri hatásokra erősödött a rubel

Az orosz-ukrán háború kezdetén gyorsan gyengülő rubel a jelek szerint kétségtelenül ledolgozta korábbi lemaradásának egy jelentős részét. A rubel és az orosz gazdaság jelenlegi állapota kapcsán megszólalt az orosz kormány korábbi tanácsadója, Szergej Gurijev is, aki szerint a rubel visszaerősödése kétségtelen tény, de ez korántsem olyan örvendetes Oroszország számára, mint azt az első pillanatban gondolná az ember.

Gurijev – aki korábban az orosz kormány gazdasági tanácsadója volt – 2013-ban azt követően költözött Oroszországból Franciaországba, hogy Putyint bíráló írásai miatt politikai zaklatások áldozata lett.

A Project Syndicate-n megjelent cikkében a közgazdász azt írja, hogy hiba lenne az erősödést a rugalmasság jeleként értelmezni. A valutának inkább olyan tényezők kedveztek, amelyek végül mind a szövetségi költségvetést, mind a reálgazdaságot jelentős mértékben fogják terhelni.

Gurijev szerint a nagyon gyors és határozott nyugati szankciók pénzügyi pánikot váltottak ki, és erőteljes politikai válaszlépéseket eredményeztek. Február 28-án a központi bank szigorú tőkekontrollt vezetett be, szigorította a devizakereskedelmi korlátozásokat, és drasztikusan, 9,5 százalékról 20 százalékra emelte irányadó kamatlábat. Ezzel párhuzamosan az exportőröket kötelezték, hogy az exportbevételek nyolcvan százalékát váltsák rubelre, a devizavásárásokra pedig 30 százalékos – majd 12 százalékra csökkentett – jutalékot vezettek be. Bizonyos esetekben pedig megtiltották a dollárvásárlást, illetve korlátozták a deviza tulajdonosoknak a számlájukról történő pénzfelvételt. 

Továbbra is kiugróan magas az infláció

Mindezen intézkedések ellenére a rubel árfolyama a korábbi 81 dollárról 139 dollárra esett, felgyorsult az infláció: először heti kettő százalékos, azaz évi 181 százalékos volt, majd felére esett vissza, de még így is igen magasban maradt. 

Gurijev felhívja a figyelmet, hogy a rubel árfolyama azóta ugyan visszakerült a 80 dolláros sávba, ez azonban nem feltétlenül lesz tartós. Érvelése szerint ugyanis, ha egy valuta kereskedelme erősen korlátozott, akkor az árfolyama nem tükrözi a piaci értékét.

Az viszont kétségtelen, hogy vannak kézzelfogható jelei annak, hogy a rubelre nehezedő nyomás csökken. A központi bank eltörölte a dollárvásárlás 12 százalékos díját, enyhített bizonyos korlátozásokat a devizában denominált betétekre vonatkozóan, és - ami a legfontosabb –  20 százalékról 17 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat, miközben jelezte, hogy további lazítás várható. Ezek a lépések hangosabban beszélnek az orosz gazdaság erejéről, mint bármely hivatalos nyilatkozat.

A rubel a magas energiaárak függvénye

Ennek ellenére az idei évre vonatkozó oroszországi növekedési előrejelzések továbbra is borúsak. A központi bank szerint a GDP idén 8 százalékkal fog csökkenni; miközben a háború előtt 2,4 százalékos növekedést vártak. 

Nyugati elemőházak 11-20 százalékos idei visszaesést prognosztizálnak a háború elhúzódásának, az enerfiaáraknak, és az energiaexport alakulásának függvényében.

A rubel közelmúltbeli felértékelődése ugyanakkor nem érvényteleníti ezeket a pesszimista nézeteket, mivel az árfolyam fellendülése csupán az import példátlan korlátozásának és a magasabb olaj- és gázáraknak a következménye.

Tovább súlyosbítja az orosz helyzetet, hogy a nyugati kormányok súlyos szankciókat vezettek be az Oroszországba irányuló technológiai exportra is, amelyeket a magánszektor bojkottja is megerősített, több mint 600 nyugati vállalat vonult ki Oroszországból.

A háztartások és a vállalkozások számos importált fogyasztási cikkhez és köztes alapanyaghoz nem jutnak hozzá, míg a légtér lezárása és az Airbus, a Boeing, valamint a nagy biztosítók és lízingcégek bojkottja szinte lehetetlenné tette az oroszok számára, hogy Nyugatra utazzanak.

Mivel ezek a korlátozások jelentősen csökkentették az orosz importkeresletet, csökkentették a dollár iránti keresletet is (amely az ilyen áruk megvásárlásához szükséges), ami a rubel árfolyamát felfelé hajtotta.

Ahogy a Covid-19 járvány arra kényszerítette a cégeket világszerte, hogy számoljanak a globális ellátási láncoktól való függőségükkel, úgy Putyin háborúja megmutatta az orosz vállalatoknak, hogy nem tudnak import nélkül működni.

Még azok is, akik belföldről szerzik be az alap- és gyártási anyagokat, ráébredtek, hogy beszállítóik a nyugati importtól függenek. Ezért állt le az orosz autóipar, az eladások márciusban a 2021 márciusi szint harmadára estek vissza.

Ráadásul a dollár iránti keresletet tovább csökkentették a pénzügyi szankciók, amelyek lényegében tiltják, hogy Oroszország dollárral fizesse ki még a dollárban denominált adósságát is. Ezek az intézkedések már technikai államcsődöt eredményeztek.

A rubel felértékelődésének másik tényezője a magas olajár, amely visszatért a 2014-es szintre. Akkoriban a rubel 38 dolláron, mai árakon 52 dolláron forgott (az orosz és az amerikai inflációval kiigazítva). A mai olajárak tehát a rubel további felértékelődésének lehetőségét implikálják, eltekintve attól a ténytől, hogy a geopolitikai kockázatok és a tőke menekülése miatt a rubel gyengébb, mint amilyen egyébként lehetett volna.

A mai árfolyam azt jelzi, hogy Oroszország fizetési mérlegét erősen támogatják a jelenlegi olajárak, ami azt jelenti, hogy a költségvetés is jól tartja magát. Míg a korai szankciók Putyin készpénzállományának nagy részét befagyasztották, a magas olajárak jelentős napi pénzbeáramlást biztosítottak. Az orosz fizetési mérleg kedvező alakulása kétségtelenül támasztja a rubel árfolyamát is.

Kétélű szankciók

Mint Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nemrégiben rámutatott, az unió a háború kezdete óta 35 milliárd eurót fizetett Oroszországnak az olaj- és gázszállítmányok fejében, miközben Ukrajnának mindössze 1 milliárd eurónyi segélyt adtak.

Ugyanakkor ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e uniós olaj- és gázembargó, hanem az, hogy az mikor veszi kezdetét.

Az okoz majd igazi gondot Vlagyimir Putyinnak, amikor ez bekövetkezik, met az orosz olaj- és gázimport leállításáról szóló uniós szintű döntés katasztrofális következményekkel járna az orosz szövetségi költségvetésre nézve, és ezzel vége lenne a rubel közelmúltban tapasztalt fellendülésének is.