Beköszöntött az ingázás új aranykora - Magyarok tízezrei élnek itthon úgy, hogy külföldön dolgoznak

A munkaerő szabad áramlása az Európai Unió egyik alappillére, amely már az 1958-as Római Szerződés óta biztosítja a tagállamok polgárainak lehetőséget arra, hogy más uniós országokban vállaljanak munkát. A térbeli mobilitás révén milliók élnek és dolgoznak hazájukon kívül, ami az évek során egyre összetettebb formákat öltött.

Az uniós munkavállalók egy jelentős része nem költözik el végleg más országba, hanem naponta vagy heti rendszerességgel ingázik, vagyis egyik tagállamban él, míg egy másikban dolgozik. Az ingázásnak több típusa létezik: határmenti ingázás, szezonális munka, rövid távú munkavállalás, kiküldetések, sőt bizonyos esetekben a távmunka is idetartozhat.

Bár az EU-csatlakozás előtt sokan úgy gondolták, hogy a magyar munkaerő nem lesz különösebben mobilis, mára világosan látszik, hogy ez a feltételezés idejétmúlt. A magyar munkavállalók mobilitása ma már kifejezetten jól illeszkedik az uniós trendekhez

- hívta fel a figyelmet erre a fontos változásra Nagy Katalin, Magyarország EU melletti állandó képviseletének volt tanácsosa, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja.

Milyen szabályok vonatkoznak az uniós munkavállalókra?

A munkavégzés helye szerinti ország törvényei az irányadók a foglalkoztatásra, jövedelemadóra és számos szociális juttatásra vonatkozóan. Ezzel szemben az állandó lakóhely szerinti ország szabályai érvényesek például a tartózkodási engedélyekre, ingatlanadóra és egyes szociális jogosultságokra. Fontos uniós elv az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés tilalma, amelyek biztosítják, hogy a külföldön dolgozó munkavállalókat is ugyanolyan jogok illessék meg, mint a helyi dolgozókat.

A rendszer gyakorlati működésében közreműködik az EURES, ami egyfajta nemzetközi munkaközvetítő szervezetként segíti a kereslet-kínálat egymásra találását. Azonban a tagállamok közti együttműködés eltérő színvonalú lehet.

Hogyan alakult az uniós ingázás az elmúlt években?

2019-ben, még a koronavírus-járvány előtt, az EU 20–64 éves korú foglalkoztatott lakosságából mintegy 2 millió fő (az összes munkavállaló kb. 1 százaléka) ingázott más tagállamba. A járvány megtörte ezt a dinamikát, de 2023-ra az ingázók száma újra növekedésnek indult, elérve az 1,8 millió főt,ami 3 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest, de még mindig elmarad a járvány előtti szinttől.

2023-ban a legnagyobb számban Franciaországból (465 ezer), Németországból (252 ezer) és Lengyelországból (230 ezer) ingáztak más EU-országba.

Tavalyelőtt uniós szinten 5,5 millió kiküldetésre került sor. Fontos kiemelni, hogy ez az adat nem az egyéni munkavállalók számát jelöli, mivel egy személy több alkalommal is teljesíthet feladatokat különböző országokban. Emellett 738 ezer fő tért vissza hazájába külföldi munkavállalás után, ami a mobilitás egy másik, kevésbé látható, de fontos aspektusa - számolt be az uniós munkavállalási trendekről Nagy Katalin.

Magyar munkavállalók a külföldi piacokon

A magyar ingázók a legnagyobb nemzeti csoportok között említhetők Európában. Ebbe a körbe tartoznak például a Németországból Luxemburgba, Franciaországból Belgiumba, valamint Franciaországból Luxemburgba, illetve a keleti régióban Lengyelországból Németországba és Magyarországról Ausztriába ingázók. Ezek a csoportok évente legalább 50 ezer főt mozgatnak meg, és elsősorban az építőiparban, illetve a gépiparban helyezkednek el a munkavállalók.

A magyar munkavállalók esetében látványos növekedés figyelhető meg: míg 2001-ben mindössze 5200 fő ingázott külföldre, 2011-re ez a szám 27 ezerre nőtt, 2022-ben pedig már 113 ezer fölé emelkedett. Ausztria régóta a legfőbb célország, 2011-ben az ingázók 80 százaléka járt oda dolgozni, 2022-ben ez az arány 53 százalékra csökkent, miközben 24 ezer fő Németországban vállalt munkát.

A tipikus külföldre ingázó magyar munkavállaló 25 és 54 év közötti férfi, középfokú végzettséggel vagy szakképzettséggel rendelkezik, és többnyire az építőiparban vagy a feldolgozóiparban dolgozik. Általában dunántúli lakóhelyéről indul, és autóval jár ki napi rendszerességgel, rendszerint egy–két órás utazással elérhető ausztriai munkahelyére

- jellemezte az ingázó hazai munkavállalók többségét Nagy Katalin.

A határon átnyúló munkavállalás európai uniós kereteiről és magyar trendjeiről szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.