Beleroppanhat az olasz gazdaság a koronavírusba?

Elemzések2020. márc 13.Sz.A.

Rekordzuhanással reagált az olasz tőzsde az Európai Központi Bank tegnapi kamattartására. Olaszország számára azonban pozitívum, hogy az EKB rugalmas lesz, és eleinte arányaiban nagyobb mértékben vesznek majd ismét az olasz kötvényekből. Kérdés, elég lesz-e mindez a már eddig meghirdetett olasz kormányzati gazdaságvédelmi csomagok mellett.

Közel 17 százalékos eséssel (1998 óta a legrosszabb eredménnyel) reagált az olasz tőzsde arra a hírre, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nem csökkentett kamatot, a német-olazs kötvények közötti kamatfelár pedig 260 bázispont fölé emelkedett. Arra számítottak ugyanis a piacok, hogy az EKB a hét közepén valamilyen módon közbelép az új koronavírus miatti piaci pánik csillapítására, hiszen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és a brit jegybank is rendkívüli kamatcsökkentést jelentett be a napokban. 

Christine Lagarde EKB-elnök végül azt jelentette be, hogy az év végéig 120 milliárd euróval bővítik az eszközvásárlási programot, és likviditásnövelő, illetve a kereskedelmi bankok kkv-hitelezését támogató programba kezdenek. 

Lagarde arra is felhívta a figyelmet, hogy rugalmasan kezelik majd a pénzköltést, vagyis eleinte az olasz kötvényekből vesznek, ezen kívül tovább segítik a bankok közötti hitelezést.

Később, ha normalizálódott a helyzet, akkor visszaállnak arra a szintre, ami megfelel az EKB alapító tőkéjét összeadó országok részarányának. Olaszországban február 21-e, az első beteg azonosítása óta egészen drámai módon terjed a kínai Vuhanból indult SARS-CoV-2 vírus.

Olasz lapértesülések szerint

a kormányzat most az Európai Bizottságtól vár valamilyen segítséget, amit Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos (volt kormányfő) segíthet tető alá hozni. Erről beszélt tegnap telefonon Angela Merkel német kancellár és Giuseppe Conte olasz kormányfő.

Emellett kétségtelenül nagy segítséget jelenthet az EKB refinanszírozási programja, amely az amúgy is gyenge lábakon álló, a válság óta nem teljesen stabilizálódott olasz bankrendszert támogatja. A Moody's tegnap mindenesetre arra hívta fel a figyelmet, hogy az olasz bankszektor jövedelmezősége jelentősen romlani fog idén.

Tegnap estére a megbetegedések száma meghaladta a 15 ezret, és több mint ezren vesztették életüket a fertőzés kövekeztében.

Emiatt Giuseppe Conte olasz kormányfő szerda este elrendelte, hogy az élelmiszerboltokon és a gyógyszertárakon kívül semmilyen üzlet nem maradhat nyitva az országban.

Felszólította a magánszektort is, engedje meg az alkalmazottaknak, hogy szabadságra menjenek, vagy otthonról végezzék a munkájukat, ha ez lehetséges.

Ez akkora leállást jelent az olasz gazdaság számára, hogy egyáltalán nem tűnik túlzásnak az az elemzői becslés, miszerint az év egészében 1,2 százalékkal esik vissza az amúgy is eladósodott ország GDP-je.

A statista.com még a totális korlátozás előtt vizsgálta meg a különböző forgatókönyveket. A legrosszabb szcenárió megvalósulása esetén az év első felében 40 százalékos visszaesés következhet be a textiliparban, a vasúti és légi szállításban, a szállodák, éttermek forgalmában, valamint a rendezvények és sportesemények terén.

A legjobb esetben is tíz százalékos visszaesés vár ezekre az ágazatokra.

A várható gazdasági károk és a pánik hatására a tízéves olasz kötvények hozamai a múlt hónapban 40, a héten pedig, 2011 óta nem látott egynapi mértékben, 55 bázisponttal emelkedtek, miközben az azonos futamidejű német kötvények hozama -0,9 százalék körül alakult.

A befektetők által figyelt olasz-német hozamkülönbség tehát 260 bázispont körüli szintre ugrott, ami jelzi, hogy nagyon kockázatosnak tartják az olasz papírokat.

Elemzők szerint 150 bázispontra kellene mérsékelni ezt a különbséget – írja a Reuters.

Úgy tűnik, tisztában van az EKB-elnök is azzal, hogy a monetáris intézkedéscsomag nem elég, ezért sürgeti az európai kormányokat, hogy minél hamarabb kezdjenek el költekezni, különben a gazdasági sokk még súlyosabb lesz. Lagarde bíztatásul még hozzátette: a koronavírus által kiváltott gazdaság sokk várhatóan átmeneti lesz, és ha elmúlik a járvány, akkor az eurózóna újra lendületbe jöhet.

David Zahn, a Franklin Templeton alapkezelő cég európai részlegének vezetője is hangsúlyozta: a koronavírusra adott hiteles európai válasz kulcsa az összehangolt monetáris és fiskális politika. Míg korábban sok kritika érhette az eurózóna tagállamait a széthúzás miatt, a szakértő most bízik az összefogásban.