Mekkora kárt tehet a gazdasági növekedésben a koronavírus? Itt vannak a forgatókönyvek

Elemzések2020. feb 10.Szabó Anna

Hazai és külföldi banki elemzők nagyjából három forgatókönyvet vázolnak fel annak függvényében, hogy meddig tart és milyen intenzív lesz a járvány, illetve mekkora lesz a halálozási arány.

Az első lehetőség az, hogy a 17 évvel ezelőtti atípusos tüdőgyulladáshoz (SARS) hasonlóan nem húzódik el hosszan a járvány, és nem lesz túl sok áldozat, ezért csak rövid távon esik vissza a gazdaság Kínában,és a világ sem érzi meg különösebben a lassulást. Ezek az elemzők csak negyedéves szinten számolnak némi visszaeséssel – hat helyett mintegy négy százalékos növekedéssel, és éves szinten szinte semmilyen komoly hatást nem várnak (5,9 helyett 5,5 százalékot jósolnak).

Azért is gondolják ezt így, mert a kínaiak egy ideje már elégedetlenkednek a gazdaság évek óta tartó lassulásával, valamint a koronavírus körüli hatósági szerencsétlenkedéssel, ezért a kommunista vezetés valószínűleg minden eszközt megragad a növekedés erősítésére.

Erre utal a kínai jegybank által a minap bejelentett 1200 milliárd jüanos likviditásbővítés is, vagyis Peking önteni fogja a pénzt a piacokra. 

A második forgatókönyv szerint bizonyos ágazatok – mint például a turizmus vagy az autóipar, különösen a vuhani autó- és autóalkatrész-gyártás – nehezen fognak talpra állni, ezért középtávon is érzékelhető lesz a kínai visszaesés.


Korábbi vírusjárványok hatása az ázsiai légitársaságok forgalmára (bevétel és utasok által megtett km alapján)

Ezekben az ágazatokban ugyanis vannak olyan fogyasztási elemek, amelyek nem pótolhatók: ilyenek például az elmaradt utazások, amelyek már soha nem valósulnak meg, vagy a hatóságok által elrendelt  gyárbezárások. Összegzésképp elmondható, hogy a gazdasági károk zömét a vírus terjedésének megakadályozására tett intézkedések okozzák.

Ha valóban hamarosan 60-70 ezerre nő a fertőzöttek száma, amint azt egyes becslések sugallják, akkor nem túlzás a Capital Economics előrejelzése, mely szerint gyakorlatilag megfeleződik, azaz három százalék körüli lesz a kínai gazdaság első negyedévi növekedése. 

Végül a harmadik forgatókönyv szerint nem lesz egyhamar vége a járványnak, ezért a kínai gazdaságot érő sokk – az első negyedévben csak két százalékkal nő a GDP – jórészt át fog terjedni a világgazdaságra.

Ezt erősíti, hogy a közvélemény már egyébként is várta a következő gazdasági válságot – hiszen tizenkét éve ennek nyoma sincs, pedig átlagosan tízévente kerül rá sor. A mai piaci környezet már egészen más, mint a 2003-as SARS-járvány idején.

Kína a világ második legnagyobb gazdasága lett, ezért annak tartós visszaesése jelentős piaci kiigazítást okozhat a fejlett világban is. Számos európai és amerikai autógyártónak néhány héten belül komoly ellátási gondjai lehetnek, mert a kínai beszállítóik leálltak a termeléssel a koronavírus miatt.

A világ ötödik legnagyobb autógyártója, a dél-koreai Hyundai már most bajba került: a termelés egy részét leállította a dél-koreai üzemeiben, mert nem érkeznek az alkatrészek Kínából.

De nemcsak az autógyártók, hanem az elektronikai szektor, a számítógép- és a mobiltelefon-gyártók is nehézségek elé néznek, ha nem sikerül újraindítani Kínában a termelést.