A koronavírus kényszerítheti ki a német költségvetési élénkítést?

A magyar út

A magyar példa jól mutatja, hogy a munkát terhelő adók csökkentésével és a fogyasztást érintő adók növelésével számottevően bővíthető a foglalkoztatottság. A adóreformok és a munkára nem ösztönző szociális ellátórendszer átalakításának hatására Magyarországon a foglalkoztatottak száma 2011 és 2018 között 750 ezer fővel nőtt, és 2019-ben meghaladta a 4,5 millió főt.

Foglalkoztatottság alakulása az Európai Unióban

Forrás: MNB

Az Európai Unión belül a foglalkoztatottság növelésére leginkább a periférikus országok – úgymint Görögország és Olaszország – esetében van a legnagyobb lehetőség.

Fontos kiemelni, hogy a magyar adórendszer átalakítása nem okozta a fogyasztás visszaesését. Sőt, a dinamikus gazdasági növekedéssel összhangban kiemelkedően növekedett a lakossági fogyasztás.

Forrás: MNB

A társasági nyereségadó csökkentése szintén hozzájárult a beruházok felfutásához, a vállalkozási kedv javulásához, és a működő tőke dinamikus beáramlásához. Jelenleg Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adókulcs az Európai Unión belül.

A koronavírus kényszerítheti ki a német lazítást?

A kínai feldolgozóipar és ellátási lánc komoly nyomás alá került a koronavírus miatt. A kínai autókereskedők szövetsége által készített felmérés szerint, az autókereskedők 50 és 80 százalék közötti visszaesést várnak a személygépjármű értékesítésekben idén februárban az előző évhez képest. A Kínával szoros kereskedelmi kapcsolatban lévő Németország feldolgozóipara tehát újabb sokkal néz szembe.

A koronavírus végleges gazdasági hatása egyelőre nehezen becsülhető, de számos egyéb tényező is a lazább európai és német fiskális politika mellett szól.

A monetáris politika az eurózónában elérte a határait, az Európai Központi Bank (EKB) már nem tud érdemben kamatot csökkenteni. A nettó eszközvásárlásokat sem tudja már jelentősen bővíteni a jegybank a kibocsátói limitek és a tőkekulcsok miatt. Leginkább a hosszabb lejáratú államkötvények vagy a mélyebb negatív hozammal forgó állampapírok megvásárlásával, illetve több vállalati kötvény felhalmozásával tud operálni az EKB. Minden puskaport viszont feltehetően nem akarnak ellőni a döntéshozók főleg úgy, hogy nincs recesszióban az eurózóna.

Christine Lagarde is több alkalommal rámutatott a támogató fiskális politika fontosságára. Az Európai Központi Bank elnöke szerint minél tovább marad laza a monetáris politika, annál nagyobbak lesznek a melléthatások. Itt elég csak az eszközár buborékokra, a felelőtlen pénzügyi magatartásra vagy az alacsony hatékonyságú vállalatok fennmaradására gondolni.

A gazdaságot már nem lehet eredményesen csupán támogató pénzpolitikával serkenteni. Hosszú távon az élénkítő költségvetési politika is elengedhetetlen.

Lassuló növekedés Németországban?

A német feldolgozóipar már hosszú hónapok óta zsugorodik. A szigorodó károsanyag-kibocsátási szabályozások, az átállás az elektromos autók gyártására, valamint a gyengébb kínai és globális kereslet egyaránt nyomást gyakorolnak a német autóiparra.

Az elmúlt időszakban ugyan mérséklődött a feldolgozóiparban a visszaesés sebessége és a kilátások is javultak némileg, amit az előremutató beszerzési menedzserindexek is mutattak. A koronavírus terjedése, a kormányzati óvintézkedések és a bizonytalanság ellenben ismét visszafoghatja a német gazdaság teljesítményét.

Európa legerősebb gazdaságának az ereje pedig számottevően kihat a magas adóssághegyekkel küzdő periférikus országokra is. Ráadásul Németország rendelkezik a világon az egyik legnagyobb folyó fizetési mérleg többlettel, mely az elmúlt 4 évben átlagosan 8 százalék felett alakult.  Kereskedelmi, pénzügyi és erkölcsi szempontok miatt is szükség van tehát a német költségvetés nagyobb mértékű támogatására.

Milyen intézkedések kellenek?

Németországban, de egyébként más uniós államokban is a hatékonyságot növelő, a technológiai fejlődést és a digitalizációt elősegítő intézkedésekre lenne szükség. Nagy hangsúlyt kellene fektetni az infrastrukturális beruházásokra, a modernizációra illetve a zöld ágazatok támogatására is. Utóbbinak köszönhetően korábban válnának elérhetővé a kitűzött klímavédelmi célok.

A német kormány által korábban meglebegtetett 50 milliárd eurós fiskális élénkítő csomag jelen környezetben nem lenne különösebben megterhelő Németországnak, miután 2018-ban és 2019-ben 1,9 és 1,5 százalékos többletet halmozott fel a költségvetés. Előbbi 62,4, utóbbi 49,8 milliárd euró nyereséget jelentett a német államnak.

Az Európai Unió országainak másrészről fokozatosan el kellene mozdulnia a munkát terhelő adók irányából a fogyasztást érintő adók irányába, ami hozzájárulhatna a foglalkoztatottság további emelkedéséhez.

Egy biztos, minél később ismerik fel a helyzetet a döntéshozók, annál nehezebb lesz kezelni az esetleges károkat.

Vészforgatókönyv

Egy komolyabb lassulás vagy gazdasági visszaesés esetére – a Bloomberg értesülései alapján - a német kormány már korábban kidolgozott egy vészforgatókönyvet, amiben az alábbi rövidtávú keresletélénkítő lépéseket preferálja:

• Megnövelheti a kormány a támogatásokat az elektromos autó értékesítések esetében. A program méretét azonban jelentősen behatárolja, hogy a gyártási kapacitások az elektromos autók tekintetében korlátozottak.
• Életbe léptethetnek a döntéshozók széleskörű vállalati adójóváírásokat. Hasonló intézkedésekre 2009-ben is volt példa, amelyek segítségével javították a vállalatok likviditási helyzetét.
• Járulékcsökkentések bevezetése a munkavállalók és a munkáltatók számára.
• Hamarabb kivezeti a kabinet a szolidaritási pótdíjat. Amennyiben 2021 helyett korábban megszüntetik az intézkedést, az akár 10 milliárd euróval növelheti a lakossági fogyasztást.