Bolygónk lakossága sajnálatosan lassan szokik le a dohányzásról

A világ dohánypiaci trendjei alapvetően pozitívak.

A WHO egészségügyi világszervezet vezetésével erős a globális felvilágosítás, ma már nehéz egy fogyasztónak nem szembesülnie a dohányzás egészségügyi ártalmaival. A filmekben már nem jellemző, hogy úton-útfélen mindenki rágyújtana, a fejlett világ fiataljai mással mérgezik magukat.

Ugyanakkor az ártalmakat aligha lehet eléggé hangsúlyozni, szakemberek szerint Magyarországon 1990 óta 1 millió ember halálát okozhatták, a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek, és az aktív, vagy passzív dohányzás jelenleg is évente 25ezer ember életét olthatja ki.

De azért az biztosan örömteli, hogy a számok, a dohányzás elterjedtsége összességében pozitívak, azaz csökkenek.

Csalóka számok

Ugyanakkor mindenki, aki a nagyvárosok tiltásai, vagy a filmek dohányzást már szinte nem is mutató hangulati megújulása alapján tájékozódnak, ott tévedhet, hogy a „láthatatlanabb” világban, kistelepülések kocsmái előtt, nagy gyárak cigarettaszüneteiben, vagy a 40-50 éve dohányzó fogyasztók megváltoztathatatlan szokásaiban még mindig nem változik olyan sok minden.

A világon ma becslések szerint 1,3 milliárd dohányfogyasztó van, és minden öt fogyasztóból négy alacsony, vagy legfeljebb közepes jövedelmű országokban él (nagyon sokan Kínában, Indonéziában, Oroszországban, amelye nem csak népesek, de elterjedt is a dohányzás). Csak egy adat ennek alátámasztására: Kínában 2500 milliárd szálat szívnak el évente.

A bolygó lakossága 950 milliárd dollárt költ évente dohánytermékre.

Ha ezt a bődületes adatot elkezdjük lebontani, akkor az látható, hogy minden egyes világpolgár, a csecsemőket is belevéve, évi 120 dollárt, több mint 40 ezer forintot költ cigarettára. És mivel van, ahol olcsóbb, van ahol drágább a cigaretta, mint Magyarországon, akkor sem tévedünk sokat, ha kétezer forintos dobozárral számolunk, és azt mondjuk, hogy

a fogyasztók és a nem-fogyasztók átlagában 20 doboz cigaretta elfogy mindenkinél évente.

Nagy fogyasztók vagyunk

Magyarországon viszonylag pozitív a fogyasztási trend, a folyamatos drágulás, a fiatalok korlátozása (trafikszabályok), a felvilágosítás és a reklámtiltás miatt azt mondhatjuk, hogy bár értékben nem apad a cigarettapiac, de volumenben igen.

Ez a trend összességében még akkor is igaz, ha olykor bizonyos külső körülmények torzítanak is az adatokon. Arra gondolunk, hogy miközben sokáig tényleg gyorsan csökkent a Magyarországon eladott cigaretták száma, addig a Covid előbb gyorsuló csökkenést, majd a Covid utáni visszarendeződés enyhe volumen-növekedést okozott.

Az ok a turizmusban keresendő, Magyarországra jellemzően több látogató érkezik, mint ahány magyar külföldre megy, így amikor van turizmus, akkor nagyobb a magyarországi cigarettafogyás, de ez a változás egy kicsit torzítja, hogy maguk a magyarok mennyit szívtak el.

Merre elterjedt?

Érdekes egyébként, hogy a cigaretta elterjedése nem mutat túl nagy regionalitást, hiszen minden földrészen találunk fogyasztási gócpontokat. Extra sokan dohányoznak a Balkán, Észak-Afrika, a Távol-Kelet, illetve Dél-Amerika egyes országaiban, de, hogy Ausztrália se maradjon ki a földrészek között, a csendes-óceániai szigetvilágban is nagyon elterjedt a cigaretta. Még, ha ez nem is mindig ugyanazt a terméket jelenti, a legismertebb továbbra is a dobozos, gyári cigaretta, de Indonéziában például a kretek, egy szegfűszeg alapú termék ismert, és a világnak vannak olyan szegletei, ahol valami más helyi sajátosságot kedvelnek, legyen az a szivar Kubában, a shisha, vagy a vizipipa Közel-Keleten, az iráni dokha, az indiai gutka, vagy a svéd snüssz.

Akik már leszoknak

Kevesebben dohányoznak ma már Észak-Amerikában, Észak-Európában (Svédországban például) és nagyon kevés a dohányos Közép-Afrikában. Abban is jelentősek a különbségek, hogy a társasági életnek mennyire része valamilyen dohányipari termék, Albániában, Marokkóban, vagy Indonéziában nagyon is az, bizonyos vallásokban (magában a kereszténységben is) azonban inkább rosszallás övezi.

Abban is eltérőek a világ országai, hogy mindenki dohányzik, vagy csak a férfiak.

Összességében a világon háromszor-négyszer több a férfi dohányos.

Van néhány olyan állam a világon, ahol a nők körében még több is a dohányos, de egyes arab világban szinte azt is ehet mondani, hogy a férfiak körében ritka kivétel a nem-dohányos, viszont a nők körében alig találunk dohányost.

Újdonságok

Említettük, hogy a dohányipar összefoglaló elnevezésébe sokféle termék belefér. Mi magyarok talán elsősorban a cigarettára, vagy a szivarkára gondolunk, ha dohányzásról beszélünk. A termék lehet gyári, de ha vágott dohányt veszünk, akkor lehet saját sodrású is, vagy amennyiben pipadohányt tömködünk a pipánkba, akkor is dohányzásról van szó, bár utóbbi mintha kiveszőben lenne a hétköznapokban.

Ugyanakkor a svédek például úgy mutatnak ki nagyon alacsony cigarettázási százalékot (az egész unióban egyedül a skandinávok mondhatják el, hogy náluk 10 százalék alatti a dohányzás ilyen elterjedtsége), hogy közben imádják az említett snüsszt, ami dohányból, sóból, vízből és különböző ízesítő anyagokból áll, a felső ajak és az íny közé kell helyezni, és így szabadít fel nikotint a szájban.

Emellett van egy csomó újgenerációs termék, például a hevítéses dohányrudacskák, ezek pozitívuma, hogy nincs füstjük, nem keletkezik kátrány, de vannak olyan különféle elektromos folyadékok is, amelyekben dohány sincsen, csak valami ízesített, nikotinos folyadék.

A WHO azonban továbbra is arra figyelmeztet, hogy a csökkentett ártalmú termékekre sem érdemes rászokni, azok sem egészségesek, és a szervezet becslése szerint évente még mindig 8 millió ember hal meg a dohányzás miatt.