A dohányzásra ideje másképp tekinteni mint eddig

Csak Magyarországon átlagosan óránként hárman hunynak el úgy, hogy a haláluk összefüggésbe hozható a dohányzással. Világszinten pedig évente 8 millió ember életét követeli a bagózás.

Világos, hogy a füstölés elleni harc nem áll túl fényesen. Az Egészségügyi Világszervezet célját, miszerint 2030-ra a felnőttek körében 30 százalékkal kéne visszaszorítani a dohányzást, időarányosan kevesebb, mint az országok harmada teljesíti.

Komoly problémát jelent, hogy a nikotinfüggőség felszámolására kitalált terápiák és programok az alacsony és a közepes jövedelmű országokban sokszor nem is elérhetőek.

A fejletlen és a fejlődő régiókban már csak emiatt sem sikerült érdemben visszaszorítani a dohányzást.  A baj akkora, hogy azoknak a száma, akik ezzel a káros szenvedéllyel élnek nem is nagyon változott az elmúlt évtizedben.

A világ egyik legtekintélyesebb orvosi szaklapja, a The Lancet hasábjain két új-zélandi orvos Robert Beaglehole és Ruth Bonita épp ezért amellett érvel, hogy érdemes lenne új irányból megközelíteni a dohányzás elleni küzdelmet.

Jelenleg gondot jelent, hogy sokszor azok sem tudják abbahagyni a füstölést, akik egyébként szabadulni akarnak a bagótól.

Világszinten rendszerint úgy 8 százalékra mérik azoknak az arányát, akik tartósan le tudnak szokni a dohányzásról. Robert Beaglehole és Ruth Bonita szerint az orvostudománynak fel kéne tárnia, hogy vannak-e olyan módszerek, amelyek a klasszikus nikotinbevitelnél kevésbé károsak.

Jelenleg ugyanis a dohányosok többsége, főleg a szegényebb országokban cigarettázni szokott.

A cigaretta elszívásakor pedig több ezer vegyület jut be a szervezetbe: olyan káros rákkeltő anyagok is, mint a benzol, az ammónia vagy az aceton. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a cigarettának vannak olyan alternatívái, amelyek a függőséget kielégítik, ugyanakkor a bevitt ártalmas anyagok mennyiségét csökkentik.

A két orvos szerint az Egészségügyi Világszervezet hibát követ el, amikor teljesen démonizálja a nikotint és a dohányzás teljes tiltása mellett áll ki. Ez a stratégia szerintük nem működik.

Akik le akarnak szokni, de nem férnek hozzá megfelelő terápiás lehetőségekhez és más eszközökkel sem tudnak szabadulni a klasszikus dohánytermékektől, azok –a két orvos szerint – tovább élhetnének, ha a cigi helyett alternatív, a szervezetre kevésbé káros nikotinbevivőket használnának.

Egy ilyen változás a dohányipart is át tudná alakítani és kiszoríthatná a hagyományos dohánytermékeket a piacról.

Ám ahhoz, hogy egyáltalán eljussunk oda, hogy ebben a kérdésben elindulhasson egy társadalmi vita, az orvostudománynak fontos kérdéseket kell tisztáznia. Például hogy a cigaretta lehetséges alternatíváinak pontosan milyen hatása van az emberi szervezetre.

Robert Beaglehole és Ruth Bonita megállapításaival Dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke is egyetért.

Összhangban az új-zélandi orvosok véleményével, szerinte is figyelni kell rá, hogy ha vannak a cigarettánál kevésbé káros nikotinbevivő-eszközök, akkor azok nehogy úgy eresszenek gyökeret a köztudatban, mintha egészségesek lennének. Nem szabad reklámot csinálni a nikotinfüggőséget kiváltó termékeknek.

Eleve meg kéne akadályozni, hogy új felhasználók jelenjenek meg a dohánypiacon. „Ezért is lehet roppant káros a fiatalok körében megjelent Elf Bar, mert ez az eszköz pont a 12-14 éveseket célozza meg. Az Elf Barok forgalmazását jobb lenne minél előbb teljesen felszámolni” – mondta el Toldy-Schedel Emil.