Brutálisan nőtt a dió ára, idén is drága lesz a bejgli 

A városi és a vidéki fogyasztói piacokon is mélyre kell nyúlni a zsebünkbe a tisztított dióbélért, amelynek

kilóját idén 4200-4500 forintért kínálják.

Pedig karácsonykor sok fogyna belőle, egy tepsi gazdagon töltött süteménybe egy kiló darált diót is illik belerakni, ha pedig vendégeket is vár az ember, akár egy tízezrest is otthagyhat a boltban csak a dióért.

Főleg akkor tűnik hatalmasnak az áremelkedés, ha a KSH adatait összevetve megnézzük, mennyibe került tíz éve.

2011-ben még 2560 Ft-ért adtak egy kiló diót, öt éve is be lehetett még vásárolni átlagosan 3250-ért, míg tavaly már 4330 Ft volt az átlagos fogyasztói ára. 

Érdekesség, hogy a drágulás úgy következett be, hogy a dió magyarországi termőterülete folyamatosan nő, tíz évvel ezelőtt még alig volt több háromezer hektárnál, míg ma a 8000  hektárt is meghaladják a diófa-ültetvények, ebből már 5-6000 hektár aktív termőterület.

Eközben szintén a KSH adatai szerint a diótermés az 1990-es évek közepén még csak  3 ezer tonna körül mozgott, az új telepítéseknek köszönhetően 2019-ben viszont már a 7000 tonnát is megközelítette. 

Három éve beütött a baj

Noha a diótermést tönkreteheti egy rosszkor jött tavaszi fagy, az őszi betakarítást pedig hátráltathatja egy extrém csapadékos időjárás, a termesztőknek elsősorban nem emiatt fájt a fejük az elmúlt három évben.

Jelenleg jóval nehezebb a munkánk, mint 2003-ban, amikor elkezdtük a diófák telepítését. Akkor még úgy tartotta a mondás, hogy a dió a lusta ember gyümölcsöse, ha egyszer elültetted, nem nagyon kell bajlódni vele.  A dió jó mélyre leereszti a gyökerét, eléri a talajvízszintet és köszöni szépen jól elvan, sokáig kártevői sem voltak

- mondja Fábián Kristóf diótermesztő. Csakhogy 2019-ben ide is elért Amerikából a dióburokfúró légy, és az almamoly is elkezdte pusztítani a termést, emiatt tavaly és tavalyelőtt is ment a kukába az egész - panaszkodik a termesztő. 

Az almamoly fiatal lárvái a dió belsejéig rágják be magukat, majd felélik a dióbelet, míg a nyugati dióburok-fúrólégy, amely 2012-ben kezdett el hazánkban is terjedni, szintén lárvái útján okoz kárt, amelyek elfogyasztják a dió zöld burkát. Ennek az eredménye az, amit olyan sok diófán szabad szemmel is észrevehetünk, az elfeketedett burok, amely alatt töpörödötté, penészessé válik a dióbél.

Emiatt a gazdák arra kényszerülnek, amire korábban soha: permetezni kezdik a dióültetvényeket, sőt összeszedik és megsemmisítik a lehullott termést, hogy elejét vegyék a további fertőzéseknek. 

- A permetezésnek meglett az eredménye, idén már olyan termés volt amire azt mondhatjuk hogy sikerült. Kisebb szemű lett a dió, mint az utolsó rendes évben, de legalább termett, és tudtunk szüretelni - mutat rá Fábián Kristóf hozzátéve,

idén az időjárás is nagyon kegyes volt hozzájuk, ugyanis tavasszal pontosan akkor volt egy kis faggyal járó hidegfront, amikor az a diónak nem ártott, viszont az almamolynak és a diófúró légynek a peteérési időszakára esett, és ez betett a kártevőknek.

Viszont a szaksajtó szerint a teljes magyar dióállomány tekintetében 2021 így is csak egy közepesen sikerült év volt.

Még most jön az energiaárak hatása

- Nyugat felől szép lassan indult el a dióburokfúró légy inváziója évekkel ezelőtt, egyre nagyobb területeket hódított meg, ami a dió árában is visszaköszönt - magyarázza a termelő, aki szerint a drágulásban az is benne volt, hogy elindultak a bérfejlesztések, évek óta nő az élőerő költsége.

Márpedig a diószedést nagyon nehéz gépesíteni, és sok termesztő még a mai napig arra vesz fel idénymunkásokat, hogy kalapáccsal törjék és kézi erővel pucolják a diót.

Náluk ezt már sikerült meghaladni, és félautomata gépeket állítottak munkába a feldolgozóüzemben, amelyeket kézzel kell tölteni, és kitárolni belőlük a dióbelet, viszont a törést, tisztítást elvégzik. 

Viszont aki automatizált mindent, az most az elszálló energiaárakat fogja megérezni. Amikor kijöttek az első nagybani árak, akkor erről még szó sem volt. Most mivel nagyon közel a karácsony picit lentebb mentek, de a novemberi felkúszásban már ez is benne lehetett.

Ha nem oldják meg az energiaár problémát a húsvéti szezon érdekes lehet - mutat rá Fábián Kristóf, aki azt is elárulja, a feles dióbél nagykereskedelmi ára valahol a nettó 2495 Forint környékén alakul, a termelői ár ennél 8-15 százalékkal lehet alacsonyabb. 

Az exportőrök is foghatják a fejüket 

Az Európai Unió dió-külkereskedelmi egyenlege negatív, az Eurostat adatai szerint az import  2020 első tizenegy hónapjában 86,5 ezer tonna volt, míg az export mindössze 5,2 ezer tonna.

Magyarországra is érkezik importban valamennyi héjas dió, illetve zömében dióbél az ukrán és román piacról, éves szinten átlagosan 1000-1500 tonna között. Ugyanakkor hazánk egyenlege az EU-éval szemben pozitív, az exportra szánt dió javarésze Németországba és Olaszországba megy.

Csakhogy rosszul alakulnak a számok, a KSH adatai szerint ugyanis a kivitel volumene nagyot zuhant tavaly, 297 tonna héjas dió ment külpiacra, ami 78 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest, míg az értéke 79 százalékkal csökkent. 

Fábián Kristóf szerint a magyar diónak sokáig megvolt az az előnye, hogy korábban termett, mint az európai fajták zöme. Így a magyar héjas dió időben meg tudott jelenni a nemzetközi piacokon, egy ütemmel előbb ért oda a nagy felvásárlópontokra, mint a konkurencia.

Viszont ez az előny mára elszállt, ugyanis mostanra Dél-Amerika és az Egyesült Államok termőterületei is erősen termőre fordultak. Mivel ott teljesen más az évszakok alakulása, a chilei dió ugyanúgy, sőt korábban meg tud érkezni Európába, így a szezonalitásból fakadó előny lassan eltűnik.