CIB Bank: 355-365 között maradhat az euró/forint árfolyam

A 2021-es év első negyedévét még mindig a koronavírus-járvány és az újra bevezetett korlátozó intézkedések határozták meg a világ legtöbb országában. A harmadik hullám lecsengésének, illetve a lakosság immunizációjának köszönhetően a második negyedévben a fejlett világban megindulhat a korlátozó intézkedések fokozatos feloldása, és ezzel párhuzamosan a gazdasági kilábalás, amely a CIB Bank várakozása szerint az év közepétől kapcsolhat magasabb fokozatba.

A nagy, fejlett gazdaságok közül a kilábalást az immunizációban elöljáró Egyesült Államok vezetheti, ahol a növekedést az extrém laza monetáris politika és a robusztus költségvetési élénkítés is támogatja.

Az euróövezetben időben késve indulhat, és gyengébb lehet a gazdasági helyreállítás. A gazdaságok újranyitása, a kínálat oldali sokkok és az alacsony bázis a tengerentúlon és Európában is megemeli az első félévben az inflációt, a középtávú inflációs kockázatok azonban az euróövezetben jóval enyhébbek, mint az idén jó eséllyel túlfűtötté váló Egyesült Államokban. Mind a Federal Reserve, mind az Európai Központi Bank elkötelezett a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása mellett, a Fednél azonban az év vége felé már napirendre kerülhet a normalizálási menetrend meghatározása.

A növekedési kilátásokat továbbra is jelentős kockázatok övezik, amelyek közül még mindig kiemelkedik a koronavírus-járvány és annak esetleges újabb hullámai

– mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Előnyös helyzetben Magyarország

Az első negyedév hazai gazdasági teljesítményére is rányomta bélyegét a pandémia, a második félévtől azonban elindulhat a fokozatos kilábalás, amely az év közepétől válthat magasabb tempóra.

Európai összehasonlításban az ország kifejezetten jól áll az oltások terén, így a fokozatos gazdasági nyitás valamivel korábban elindulhatott, mint a legtöbb EU-s országban.

Természetesen a kilátásokat továbbra is a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi, de ha a következő hónapokban nem érkezik újabb járványhullám, az év egészében 4-5 százalék közötti növekedési ütemet várunk. 2022-ben pedig – elsősorban a rendelkezésre álló európai uniós források intenzív felhasználásának köszönhetően – tovább gyorsulhat a gazdaság

– tette hozzá Trippon Mariann.

A gazdasági kilábalás előrehaladtával párhuzamosan a munkaerőpiacon is megindulhat a helyreállítás, aminek első jeleit már a márciusi KSH adatok is mutatták. Ezek a számok megerősítik, hogy a járvány harmadik hulláma sokkal kevésbé ütötte meg a munkaerőpiacot, mint az első hullám: ennek a CIB Bank elemzői szerint elsősorban az az oka, hogy a gazdaság egyrészt részben alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, másrészt a második és harmadik hullám alatt a korlátozó intézkedések is kevésbé voltak szigorúak.

Ugyanakkor a hivatalos statisztikák számbavételi problémák és módszertani okok miatt még mindig a valóságosnál jobb képet festenek a munkaerőpiaci helyzetről, az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában szereplő álláskeresőkkel kalkulálva a KSH 4 százalékos értékével szemben még mindig 6 százalék feletti, „számított” munkanélküliségi ráta adódik.

A gazdaság újranyitása és szezonális okok miatt a következő hónapokban tovább javulhat a munkaerőpiaci helyzet: az EU-s országok nyitásával párhuzamosan a külföldön dolgozók egy része is visszatérhet külföldi munkahelyére, de az elsődleges munkaerőpiacon is nőhet a foglalkoztatottak száma.

Sőt, a korlátozások által legdrasztikusabban sújtott és most újranyitó ágazatokban – szállodaipar, vendéglátás – akár már rövid távon is munkaerőhiány alakulhat ki. „Ha a korlátozások feloldása tartósnak bizonyul, a munkanélküliségi ráta a tavaszi hónapokban tetőzhet, és az év további részében fokozatosan tovább javulhat. Ebben az esetben az éves átlagos munkanélküliségi ráta alacsonyabb lehet, mint a jelenlegi 4,5 százalékos prognózisunk” – emelte ki a vezető elemző.

Öt százaléknál tetőzhet az infláció

Az év első három hónapjában a vártnak megfelelően gyorsult az infláció hazánkban is, ami mögött elsősorban az alacsony bázis, az üzemanyagok drágulása és a dohánytermékek jövedéki adó emelése állt. A CIB Bank elemzői szerint a második negyedévben tovább emelkedik az éves pénzromlási ütem, és várakozásaik szerint 5 százalék közelében tetőzik. „Alapforgatókönyvünk a tavasz végi csúcsokról fokozatos lassulással számol, az év második felének kilátásait azonban jelentős bizonytalanságok övezik, és nem elhanyagolhatók a felfelé mutató kockázatok.

A gazdaság újranyitásával párhuzamosan a piacra ömlő elhalasztott kereslet mellett kínálat oldali tényezők is az irányba mutatnak, hogy az infláció látványos lassulása a második félévben elmarad

– emelte ki a vezető elemző.

Éves átlagban a CIB Bank szakértői 3,8-3,9 százalék közötti inflációt várnak, de az év végére is csak picivel lehet az átlagos alatt az év/év index.

Az előttünk álló időszak legnagyobb monetáris politikai kihívása a gazdasági helyreállítás támogatása mellett a másodkörös inflációs hatások elkerülése, az inflációs várakozások horgonyzottan tartása, vagyis annak megakadályozása, hogy az átmenetileg megemelkedő infláció beépülve a várakozásokba egy vártnál hosszabb ideig tartó magasabb inflációs pályát eredményezzen.

A jegybank egyelőre kivár, de kommunikációja egyértelműen óvatosabbá, szigorúbbá vált az elmúlt hónapokban.

A kilátásokat övező bizonytalanságok és a felfelé mutató kockázatok miatt az egyhetes betét és az alapkamat közötti rés a következő időszakban fennmarad, ennek megfelelően a Bubor görbe a következő időszakban is a jelenlegi szintek körül ingadozhat.

Az éven belüli kamatok mérséklődése csak az év második felében elképzelhető, de csak abban az esetben, ha a nyár eleji csúcsokról az infláció meggyőzően lefelé indul, és a forint árfolyama is stabil marad. Rövid oldalon a fundamentumok alapján egyelőre szigorításra nincs szükség, az egyhetes betéti kamat emelésére csak abban az esetben kerülne sor, ha a forintárfolyam tartósan és nagymértékben gyengülne.

A hozamgörbe hosszú végén a következő időszak a konszolidáció jegyében telhet, összhangban a fejlett piacokon látható folyamatokkal. Ha esetleg újra felerősödnek a piaci feszültségek, a mennyiségi enyhítés rugalmas alkalmazásával a jegybank képes lesz ezeket tompítani, arra azonban nem lehet számítani, hogy a hosszú hozamok visszatérjenek év eleji szintjeikre.

Az MNB többször jelezte direkt és indirekt módon is, hogy a feltörekvő piacokkal szembeni kockázati hangulat ingadozásait (ami indirekt módon a forint árfolyamának alakulására utal) kiemelten figyeli.

A CIB Bank elemzőinek várakozásai szerint az euró/forint keresztárfolyam az év hátralévő részében is jellemzően a 355-365 közötti csatornában ingadozhat.

Ha ebből a sávból bármelyik irányba és nagymértékben kimozdulna az árfolyam, az MNB az egyhetes betéti kamat alakításával simíthatja a mozgásokat.