Digitális fizetés: csak azt ismerjük, amit használunk
ElemzésekA digitális, készpénzmentes megoldásokkal kapcsolatos infrastruktúra Magyarországon fejlett, de a tudás és a használat terén nagyot lehetne még fejlődni. A mindennapi fogyasztáshoz tartozó tranzakciók között a digitális, azaz készpénzmentesek számának növelésére még jelentős tér van - ez derül ki a Digitális Fizetési Index kutatás eredményeiből. Az idén első ízben összeállított, a fogyasztási szektorban végrehajtott fizetésekre koncentráló mutató – amelyet a Mastercard készített el nemzetközi ágazati sztenderdek alapján készített el, idén egy érdekes pillanatfelvétel. Ezt összehasonlítva a következő években keletkező adatokkal, kézzelfoghatóvá válnak a változások és láthatóvá válik a reménybeli fejlődés is.
Az állam és a pénzügyi szektor hatalmas ráfordítással megteremtett egy olyan infrastruktúrát illetve szabályozási környezetet a digitális fizetési megoldások számára, amely kifejezetten fejlettnek mondható, de ennek elégséges kihasználásában még sokat lehet fejlődni.
Jól látszik, hogy a felhasználók használat közben ismerik és kedvelik meg ezeket a megoldásokat, tehát a fogyasztók tapasztalatlansága és ismerethiánya kéz a kézben jár, ami nemzetgazdasági szempontból még versenyhátrányt és sérülékenységet jelent. A jó hír, hogy a küldetés messze nem lehetetlen, sőt nemcsak biztató jeleket látni, de a tapasztalatok alapján is optimisták lehetünk.
A digitális fizetés elterjedtsége fontos mérőszáma egy-egy nemzetgazdaság - pénzügyi szolgáltatói szempontból: egy-egy piac - fejlettségének. Hogy mennyire, azt épp a pandémia mutatta meg, amikor a digitalizáció, és az elektronikus fizetés lehetősége számos vállalkozás számára a túlélést biztosította. A fontosságához képest ugyanakkor meghökkentően keveset tudunk róla: egyes pénzpiaci szereplők ugyan időnként szolgáltatnak rész-adatokat, de olyan átfogó, holisztikus adatállomány, amelynek révén a fizetési módokról, azok egymáshoz viszonyított arányáról, a változás tendenciáiról teljes képet alkothattunk volna, eddig nem állt rendelkezésre.
Ebben az információs űrbe robbant be idén a Digitális Fizetési Index, megtöbbszörözve a fizetésekre vonatkozó ismereteinket.
A Digitális Fizetési Index olyan komplex mutató, amely alapvetően a fogyasztók magatartását és attitűdjeit írja le, mégis elsősorban az iparág szereplőinek és a szabályozásban résztvevőknek szól, hiszen az adatok az ő munkájukat segítik. Annak, hogy a fogyasztók a digitális fizetési módokat részesítsék előnyben, három alapvető feltétele van:
a kiépült infrastruktúra, amely az elektronikus megoldások igénybevételét lehetővé teszi; a digitális alkalmazások és a pénzügyi szolgáltatások használatára vonatkozó tudás; és a felhasználói szokások, amelyekről egyre több adata van a szolgáltatóknak.
Mit mutat Magyarországról az új pénzpiaci mérőszám?
Először is azt, hogy ami a fejlettség legkézzelfoghatóbb, infrastrukturális pillérét illeti, kifejezetten fejlett országnak számítunk.
Maga a pillér olyan részelemekből áll össze, mint hogy milyen készpénzmentes fizetési eszközök érhetőek el Magyarországon, ezek mennyire fejlettek, és mely fizetési megoldások épülnek rájuk a valóságban.
Az infrastruktúra-pillér 100-as skálán 64 pontot kapott, ami a készpénzmentes fizikai infrastruktúra egészen magas, 76-os, illetve a jelen lévő fizetési megoldások 52-es értékének a számtani közepe. A vizsgált megoldások oldalán a számlaközi és a kártyás fizetés mellett feljövőben vannak a QR-kódos, a mobil- és a tokenizált tranzakciók is.
Több mint 6,3 millió lakossági számla vesz részt a fizetésekben, 9,1 millió fölötti kártya van a lakosság birtokában, 800 ezer kártya kapcsolódik digitalizált mobiltárcákhoz, a bankok saját alkalmazásai mellett jelen vannak a globális szolgáltatók is. Kártyaelfogadó terminállal az üzletek 42%-a van ellátva, a növekedést pedig olyan lehetőségek szolgálják, mint például az androidos mobileszközt olcsó és kényelmes terminállá alakító SoftPOS.
A számlák digitális hozzáférhetősége már tíz éve is 77%-os volt, jelenleg pedig eléri a 85%-ot.
A pontszámokhoz hozzájárult a 2020-ban indult az azonnali fizetési rendszer, és az ettől nem függetlenül megjelent QR-kódos fizetés.
A tavalyi év végére az érintésmentes kártyás fizetés elérhetősége megközelítette a 100%-ot. A jelentés szerint a közeli jövőben a bekötött terminálok és a mobiltárcák terjedésének felgyorsulásával lehet számolni, ami új lendületet adhat a digitális fizetés fejlődésének.
A második pillér, vagyis a tudás terén már visszafogottabb, 51-es értéket jelez a mutató. Természetesen a fogyasztók, vagyis a fizetéseket eszközölő felhasználók tudásáról van szó, és ez a pillér is több elemből áll, viszont nincs közöttük olyan nagymértékű különbség, mint az infrastrukturális pillér építőelemei esetében.
A tájékozottság 50, a szándék 52, az ismeret 51%-ot kapott, vagyis, ezen a téren van fejlődési lehetőség és ez szükséges is.
A fizetési módokról és azok biztonsági aspektusairól majdnem duplaannyit tudnak a megkérdezettek, mint az egyes márkákhoz illetve szolgáltatókhoz kapcsolódó konkrét megoldások működéséről, de ez sem tűnik leküzdhetetlen akadálynak.
A készpénzhez még mindig sokan társítanak olyan előnyöket, amelyek valójában a digitális, készpénzmentes fizetési megoldások előnyei, mint a kényelem, a biztonság, van tehát tere az ismeretbővítésnek.
Különösen a fejlett, új generációs biztonsági megoldásokat illetően, de számos felhasználó számára nem egyértelmű, hogy a csalások esetén sok esetben a szolgáltatója vállalja át ennek pénzügyi felelősségét. A két faktor összefüggésben is van, hiszen ha a modern biztonsági megoldásokat használja az ügyfél, a csalások okozta kár a legritkább esetben terheli őt – ezért ezen a téren van tennivaló.
A harmadik pillér, tehát a használat terén viszonylag alacsony, 38-as pontszámot mutat az index. Ezen belül a készpénzmentes fizetés használata terén jobb (54), a különféle más fizetési módok elterjedtsége tekintetében rosszabb (22) a helyzet.
A felmérés szerint például a QR-kódos online fizetés gyorsabb terjedésének egyaránt gátja a kevés fizikai lehetőség (32%) és a hiányzó tudás (30%).
Ugyanez látszik a mobilfizetésnél is. A felhasználók nem ismerik az előnyeit és a hátrányait mondjuk a kártyás fizetéssel szemben, és a készülékek elvesztésétől félve a bizalom sem egyértelmű.
Érdekes, hogy sokan tartanak a bonyolult használattól is – noha ez a mobil megoldásoknál a legritkábban merül fel.
E gátak leküzdésében segíthet az ismeretátadás, de áttörést a gyakorlati tapasztalat tud elérni.
Érdemes tehát az erőforrásokat hangsúlyozottan a pénzügyi tudatosság és kultúra erősítésére koncentrálni, kiaknázva a Mastercard Digitális Fizetési Index kutatása által felszínre hozott fejlődési lehetőségeket. Ha megtörténik, annak pozitív hatásai minden bizonnyal már a következő évi indexek nyilvánosságra hozatalakor láthatóak lesznek.
