Durvuló harc a magyar tejpiacon - Hatóság elé idézik a legnagyobb multikat is

Növekvő feszültséget gerjesztenek a tejpiacon az egész Európai Unióban, így nálunk is terjedő növényi alapú termékek, amelyek az állati eredetű, valódi tejeknek és tejtermékeknek igyekeznek alternatívát nyújtani. Bár a tejágazatot érintő növényi típusú italok és egyéb élelmiszerek piaci aránya még nem jelentős – egyes felmérések szerint uniós tagországonként 2-5 százalék között mozoghat -,

jelenlétük már ma is komoly aggodalmakat vált ki az állattenyésztési és tejfeldolgozás szektorban.

A gondot alapvetően nem az alternatív áruféleségek megjelenése okozza, hanem az a gyakorlat, ahogy egyes gyártók termékeiket elnevezik.

A tejpiaci szereplők szerint ugyanis egyre több esetben fordul elő, hogy a csomagoláson olyan megnevezések jelennek meg, amelyek a tisztán növényi alapú termékeknél az állati eredetet sejtetik.

Ennek oka pedig főként az, hogy a fogyasztók a tejből készült élelmiszereket – sajtokat, tejfölöket, vajakat, túrókat – már ismerik, így egy-egy új növényi termék piaci megismertetésénél és elterjesztésénél előnyös lehet, ha az elnevezések bizonyos mértékig a valódi tejféleségekre utalnak.

Csakhogy e módszer végeredményben ahhoz vezethet, hogy az alternatív növényi termékek megtévesztik a fogyasztókat. Hiába szerepeltetik a gyártók a csomagoláson és a címkézésen a tényleges összetevőket, a vásárlók a boltokban sokszor a nagybetűs megnevezések alapján, hirtelen hoznak termékválasztási döntéseket, és

a tejpiac résztvevői szerint a vitatható elnevezések félrevezetők lehetnek, ha a vevők a feltüntetett információkat felületesen olvassák el.

A magyar piacon is tetten érhető anomáliákat jelzi, hogy a tejágazati vállalkozásokat összefogó Tej Terméktanács (TT) a közelmúltban több bejelentést is tett a hatóságként működő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál. A szakmai szervezet kifogásolhatónak találta például a francia Danone új dobozos zabitalát, mivel azon a „Shhh…This is not m*lk” angol nyelvű felirat szerepel, amely

növekvő betűmérettel a milk (tej) szót hangsúlyozza ki leginkább, az „i” betű helyett pedig egy tejcseppszerű szimbólumot tüntet fel.

A magyarul „Pszt…Ez nem tej” jelentésű felirat mellett a dobozoláson megjelenik a magyar nyelvű termékleírás is, de a TT szerint a csomagolás összességében a vásárlók számára azt a látszatot keltheti, mintha valódi tejből készült italról lenne szó, holott azt ténylegesen alternatív növényi alapanyagból - zabból - állítják elő. 

Hasonló kifogások merültek fel a világ legnagyobb növényi alapú élelmiszereket gyártó vállalata, az Unilever margarinüzletágának 2018-as megvásárlása után létrejött holland Upfield Holding B.V. egyik új termékével, a 100 százalékos növényi alapú vajalternatívaként forgalmazott Rama-val szemben is.

A holding magyarországi leányvállalata, a budapesti Upfield Hungary Kft. által forgalmazott terméknél a TT nem csak a vaj szó szerepeltetését nehezményezi, hanem az alternatív megjelölést is valótlan állításnak tartja, mert a vaj tejszínből készül, míg az Upfield terméke növényi komponensekből áll, és ezek az összetevők a terméktanács szerint nem hasonlíthatók össze.

A napokban szintén bejelentés született a péceli Vegan Health Kft. túró helyettesítőként meghatározott, „Rögös krém” elnevezésű alternatív növényi terméke miatt, mivel

az Európai Bizottság korábbi döntése alapján a magyar „Rögös túró” hagyományos különleges termék védettséget kapott, így a „rögös” megnevezés az állati eredetű túrót illeti meg.

A „Rögös krém” elnevezésnél egyes vélemények szerint „képzavar” is felmerülhet, mert a Magyar Élelmiszerkönyv leírása alapján egy termék nem lehet egyszerre rögös és krémes is.

Bár a Nébih ezeket az ügyeket még vizsgálja, korábban már hozott olyan határozatokat, amelyek a kifogásolt megnevezési gyakorlat megváltoztatására kötelezték az érintett gyártókat és forgalmazókat.

Nem csak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is akadnak azonban olyan vitás esetek, amelyek egészen bírósági perekig fajultak.

Ezek közül a legnevezetesebb a Verband Sozialer Wettbewerb (VSW) nevű, tisztességtelen verseny ellen fellépő német szervezet és a vegetáriánus, illetve vegán élelmiszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó TofuTown.com GmbH közötti jogvita, amely – előzetes döntéshozatal eljárás keretében – a luxemburgi Európai Bíróság elé került.

A peres ügyet az váltotta ki, hogy a TofuTown „Soyatoo tofuvaj”, „növényi sajt”, „Veggie‑sajt”, „tejszín” és egyéb hasonló megjelölésekkel reklámozott és forgalmazott tisztán növényi termékeket, és ezzel a VSW szerint megsértette a tisztességtelen verseny elleni harcról szóló német törvényt. A jogvitában végül a trieri regionális bíróság fordult az Európai Bírósághoz, amely 2017-ben hozott precedensértékű ítéletében megállapította, hogy

a „tej” megjelölés és a tejtermékek számára fenntartott egyéb megjelölések a forgalmazás során vagy a reklámban tisztán növényi termékek megjelölésére nem használhatók fel.

E bírósági döntés azóta a magyar tejpiaci szereplőknek is hivatkozási alapot szolgáltat arra, hogy a kifogásolhatónak tartott megnevezések ellen fellépjenek.
Az egyre gyakoribbá váló bejelentések mögött az húzódik meg, hogy mind élesebbé válik a vásárlókért vívott piaci küzdelem. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tejmérlege szerint a hazai egy főre vetített tejfogyasztás az elmúlt időszakban növekedett, de

2019-ben megtorpant, és a legutolsó adatok szerint 2020-ra 206 literről 203 literre esett vissza.

Ebben valószínűleg jelentős szerepet játszottak a Covid-járvány miatti korlátozások fogyasztáscsökkentő következményei is, amelyek tavaly is érvényesülhettek, és ez további kedvezőtlen piaci változásokat idézhetett elő.

A KSH tejmérlegéből ugyanakkor az is látszik, hogy a mintegy 1,9 milliárd literes éves hazai tejtermelés ma egyensúlyban áll a belföldi fogyasztással, a nagyjából egy-egy milliárd liternek megfelelő éves export és import pedig „semlegesíti” egymást, illetve a behozatal növeli az itteni termékkínálatot is, bár kétségtelen, hogy tejpiaci árletörő hatást is kifejthet.

Ez tehát összességében azt is jelenti, hogy az ország tejből mennyiségi értelemben önellátónak tekinthető,

és az ágazat szereplőinek nyilvánvalóan az az érdekük, hogy konkurens termékek ne idézzenek elő komolyabb keresletcsökkenést, vagyis belföldi értékesítési lehetőségeik ne szűküljenek.

A növényi termékek számára pillanatnyilag  hátrányt okoz, hogy például

egy dobozos kiszerelésű literes növényi ital 500-1000 forintba is kerülhet, miközben az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a 1,5 százalékos saját márkás UHT-tejek fogyasztói ára literenként 250 forint körül mozog.

A tejtermékeket is érintő, általános drágulási hullám nyomán viszont az uniós és a hazai tejszektor vállalkozásai attól tartanak, hogy hosszabb távon a növényi alapú termékek már ár szempontból is jóval nagyobb kihívást jelenthetnek, főleg akkor, ha gyártóik egyre agresszívebb módon igyekeznek betörni a piaci résekbe.