Ebben a makrogazdasági mutatóban Magyarország áll az uniós lista élén

Gazdasági környezet

Az Európai Unió tagországai közül sokan már az idei első negyedévben komoly gazdasági visszaesést szenvedtek el. Ez többnyire a koronavírus korábbi megjelenésével és a kevésbé hatékony járványkezeléssel magyarázható. A legnagyobb mértékű GDP zsugorodás Olaszországot, Franciaországot és Spanyolországot sújtotta.

Magyarország az első negyedévben még 2 százalékkal növekedett a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ehhez társult hazánk tavaly negyedik negyedéves 4,6 százalékos GDP bővülési üteme. Ekkora növekedést csupán néhány tagországban mértek.

GDP-növekedési pálya, EU országok, Magyarország (HU), idei első és tavalyi negyedik negyedév, éves összehasonlítás, százalék

Forrás: Eurostat

Munkaerőpiac

A korábbi és a várható növekedést egyaránt támogatja a kiemelkedően alacsony magyar munkanélküliségi ráta, mely áprilisban 3,8, májusban 4,1 százalékon állt. Ezek az értékek uniós összehasonlításban is rendkívül alacsonynak számítanak. A koronavírus tehát erős, egészséges állapotban érte a hazai gazdaságot akkor, amikor már közel volt a teljes foglalkoztatottsági szint.

Munkanélküliségi ráta alakulása, EU tagországok, Magyarország (HU), százalék

Forrás: Eurostat

Fogyasztás

Az Európai Unió tagországai közül Magyarországon növekedett az első negyedévben a legdinamikusabban a lakossági fogyasztás.

Lakossági fogyasztás, EU-tagországok, Magyarország (HU), idei első és tavalyi negyedik negyedév, éves növekedési ütem, százalék

Forrás: Eurostat

Az alacsony munkanélküliségi rátának, a korábbi évek dinamikus béremelkedésének és a 8-10 százalékon alakuló lakossági megtakarítási rátának köszönhetően a járvány legnehezebb hónapjait követően viszonylag magas szinten tud stabilizálódni a lakossági fogyasztás.

Emellett a Magyar Nemzeti Bank és a kormány által meglehetősen gyorsan bevezetett, a GDP 18-20 százalékát közelítő mentőcsomagok családok százezreinek mentette meg a munkahelyét, amivel párhuzamosan elkerülhetővé vált egy jelentősebb vállalati csődhullám. Ezek a tényezők szintén hozzájárulnak a lakossági fogyasztás fokozódó bővüléséhez.

Külső egyensúly

A folyó fizetési mérleg egyenlege nagyságrendileg nulla százalék közelében alakult Magyarország esetében. E tekintetben hazánk az EU középmezőnyében helyezkedik el.

Folyó fizetési mérleg alakulása, EU tagországok, 2020 első negyedév, a GDP százalékában

Forrás: Eurostat

Az exportorientált magyar gazdaságnak meglehetősen rossz hír a külső kereslet gyengülése. A viszonylag ellenálló belső kereslet és a mérsékeltebb exportpiaci aktivitás párosa idén, 2021-ben és 2022-ben is enyhe negatív tartományban tarthatja a folyó fizetési mérlegünk egyenlegét.

Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Magyarország külső finanszírozási képessége, azaz a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege 2022 végéig többletes lehet. Ilyen szempontból hazánk tartósan nettó hitelnyújtói pozícióban maradhat.

Infláció

A dinamikus lakossági fogyasztás tükrében Magyarországon az elmúlt időszakban emelkedett szinteken alakult az infláció. A visegrádi országok közül azonban Lengyelországban és Csehországban is magasabb értékeket mutatott a fogyasztói árindex április és május során.

A koronavírus járványnak jelentős infláció csökkentő hatásai vannak, így a hazai és a nemzetközi inflációs mutatók is a korábbi negyedévekhez képest alacsonyabb pályára kerülhetnek.

Infláció alakulása, EU tagországok, április és május, százalék

Forrás: Eurostat

Államadósság

Az államadósság elinflálása szempontjából nem is akkora tragédia, ha az inflációs mutatók időről időre a jegybanki 2-4 százalékos toleranciasáv felső részénél navigálnak.

Az elmúlt évek gyors gazdasági növekedésének és a fegyelmezett költségvetési politikának köszönhetően számottevően csökkent Magyarország GDP arányos államadóssága, mely mutató napjainkban az EU középmezőnyében helyezkedik el.

GDP arányos államadósság alakulása, 2019 év vége, százalék

Forrás: Eurosatat

Előrejelzések

Az Európai Központi Bank előrejelzése szerint az eurózóna gazdasága idén 8,7 százalékkal zsugorodhat. Ezzel szemben az MNB előrejelzései alapján a magyar GDP 0,3-2,0 százalék közötti értékkel bővülhet. Ha valóra válnak a jegybankok prognózisai, akkor az eurózónánál idén nagyságrendileg 10 százalékponttal gyorsabban növekedhetünk.

Az igazi gazdasági felzárkózás természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki esik 9 százalékkal, mi pedig növekszünk egy százalékkal. A jelenlegi környezetben azonban komoly teljesítmény kihozni egy nulla százalék körüli gazdasági teljesítményt, amely kétségkívül erős alapot jelenthet az újrainduláshoz.