Eddig bejött a balkáni nyitás: terjeszkednek a magyar cégek a térségben

A keleti nyitáshoz képest kevesebb teret kapott a sajtóban hazánk és a balkán gazdasági kapcsolatainak az alakulásáról, az úgynevezett déli nyitás eddigi mérlegéről. Ebben a cikkben annak jártunk utána, hogy mekkora fontossággal bírhat a magyar cégek terjeszkedése szempontjából ez a térség, illetve az energiaellátás és a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztések területén milyen előrelépések történtek az utóbbi időben.

A Balkánban hatalmas potenciál van. Jó piacai lehetnek a magyar gazdaságnak, és fontos iránya lehet a térség a hazai tőke befektetéseknek. Nem tartoznak ugyan Magyarország hagyományosan jelentős kereskedelmi partnerei közé a régió országai, de az utóbbi években komoly  bővülés volt tapasztalható a velük való kereskedelemben.

A bolgár, horvát, és szlovén gazdasági kapcsolatok is folyamatosan erősödtek az elmúlt években, ami logikus, mivel mindhárom EU tag és a közelségük miatt természetes a kapcsolatok felfutása, de elmondható, hogy

az elmúlt hat évben az egész Balkán összes államával kisebb nagyobb kilengésekkel jelentősen bővült Magyarország külkereskedelme.

Itt az említett három EU tagon kívül hat országról beszélünk: Albániáról, Bosznia-Hercegovináról, Észak-Macedóniáról, Koszovóról, Montenegróról és Szerbiáról, amelyekkel az utóbbi időben robbanásszerű mind az import, mind az export növekedése.

Magyar leányvállalatok a régióban

Ez feltehetően legalább részben a HEPA, azaz a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség megalapításához köthető. A HEPA a Külgazdasági és Külügyminisztérium útmutatása nyomán működik és a világ számos pontján működtet irodákat is, ezek közül egyet Belgrádban, melynek célja a nyugat-balkáni fejlesztések menedzselése. Ebben a célrégióban export-promóciós tevékenységet folytatnak, segítik a magyar cégek export tevékenységét, élénkítik a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat.

Külön program célozza, hogy magyar vállalatok, a régióban termelő leányvállalatokat hozzanak létre, hogy ezáltal a külföldön realizált profitból szerzett jövedelmet utalhassanak haza, ezzel is növelve a nemzeti jövedelmünket. A program neve Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás.

Emellett működtet a HEPA egy Nyugat-Balkáni kétoldalú infrastrukturális projektelőkészítési programot is, melynek keretében ahogy a program neve is utal rá infrastrukturális fejlesztések megvalósításában nyújt segítséget Magyarország a partnerországainak. Eddig Montenegró és a Szerb Köztársaság vesz részt ebben a kormányközi együttműködésben.

A HEPA mellett egyéb tényezők is növelik a térségben a magyar aktivitást. Talán most az egyik legfontosabb ilyen az Információs és Technológiai Minisztérium háttérintézményének a Nyugat Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft.-nek a legújabb tavaly novemberben bejelentett 400 millió forintos támogatási keretösszeggel meghirdetett klímavédelmi kapacitásfejlesztő programja.

Olyan projekteket indítanak most el magyar vállalatokkal közreműködve, mint Koszovó légszennyezettségének mérséklése, a Szabadkai vízközmű fejlesztése, Tiranai energetikai és vízipari beruházások eszközlése és Montenegró energetikai hulladékhasznosításának a segítése.

Épülő Selyemút, új kikötő Triesztben

A magyar állam mellett Kína már évek óta befektet a térségben az Új Selyemút (Belt and Road Initiative, BRI) program révén. Ennek keretében többek között a kínaiak által tulajdonolt Pireusz kikötője és Magyarország között lehetne felgyorsítani az európai Észak-Dél irányú vasúti közlekedést, ennek a projektnek a része a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztése, ez tehát szintén érint minket is.

A déli nyitáshoz köthető a magyar állam trieszti kikötővásárlása is, amely amennyiben sikeres lesz újabb kapu lehet a magyar gazdaság számára. A nemrég állami támogatással megnyitott német tulajdonú zalaegerszegi logisztikai központ is ebbe a képbe illik, hiszen nekünk előnyös lehet ha a Rijekai, Koperi és Trieszti kikötőkben vonatra rakott Németországba irányuló árut itthon osztják el.

Energetikai ellátásbiztonsági szempontok alapján is fontos számunkra a Balkán. Elég csak a déli áramlat földgázvezetékre gondolni, amelyen keresztül ha teljesen elkészül, Szerbián keresztül rengeteg gáz érkezhet az országba.

Fontos magyar akvizíciók a térségben

De éppígy fontos momentum, hogy hatalmas kapacitást kötöttünk le a KRK szigeti LNG terminálban, valamint, hogy tavaly októberben elindult a Cirkovce-Pince távvezeték kiépítése, amely végre összeköti a szlovén és a magyar elektromos hálózatot.

Az energiaszektorból a MOL is jelen van a térségeben. Ők az INA a Tifon és az EP balkáni kúthálózatok többségi tulajdonosai, illetve MOL néven is üzemeltetnek töltőállomásokat a térségben.

Így Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Szerbiában is birtokolnak benzinkutakat valamilyen márkanév alatt, sőt az első két országban még finomítót is üzemeltetnek. Emellett természetesen más ágazatok is képviseltetik magukat.

A bank szektorból, a hazai óriásbank, az OTP számos akvizíciót hajtott végre az utóbbi időben a Balkánon, így jelen vannak Horvátországban, Szerbiában, Albániában, Bulgáriában, Montenegróban és Szlovéniában is.

Ez utóbbi két országhoz köthető az OTP csoport két legutóbbi akvizíciója is a régióban, melynek során mindkét esetben a francia Societé Generale csoport helyi leányvállalatában szerzett abszolút többségi részesedést a hazai bank csoport.

Montenegróban  90,56 százalékát, Szlovéniában pedig 99,73 százalékát szerezte meg a felvásárolt bankoknak, és így immár 27,9 százalékos részesedést szerzett a teljes montenegrói és 8,3 százalékot a szlovén bankpiacokon.

Az utóbbi időben, az egyébként szintén magyar (Veres Tibor a többségi tulajdonosa) BÉT-en jegyzett AutoWallis is aktívan terjeszkedett a térségben, így mára tulajdonképp az egész Balkánon képviselteti magát, még Koszovóban is.

Az Adriára épülő turizmusba is szeretnénk beszállni, vannak több országban is kisebb-nagyobb magyar tulajdonú vendéglátó helyek, de olyan nagyok is képviseltetik magukat mint a hazai Hunguest Hotel, nekik például Herceg Noviban, Montenegróban van szállodájuk.

A távközlési ágazatban is érzékelhető magyar befolyás, habár csak átvitten, mivel a német Telekom leánya, a Magyar Telekom saját leány vállalataiként birtokolja és irányítja a Telekom csoport balkáni érdekeltségeit is.

Emellett perzse kisebb magyar cégek is megjelentek a régióban, például a Piros Mogyorós csokoládémárka magyar tulajdonosa is úgy döntött, hogy miután megszerezte a Mondelez Internationaltól a márkanevet, a Vajdaságban bérel gyártókapacitást a csokoládénak (már korábban sem itthon gyártották).

Ezzel a teljességet nélkülöző listával, tehát érzékelhető, milyen jelentős a magyar tőke jelenléte a Balkánon. De nem csak a befektetéseinkkel vagyunk egyre erőteljesebben jelen a félszigeten, hanem a kereskedelmi kapcsolatainkat is felélénkítettük.

Mit is jelent számokban a nyitás? 

A HEPA belgrádi partnerirodája alá tartozó országokba Magyarországról irányuló export 2014 és 2020 között 60,7 százalékkal bővült, tehát több mint másfélszeresére nőtt, szám szerint 575 ezer milliárd és 391 millió forintról 924 ezer milliárd 691 millió forintra nőtt a térségbe irányuló kivitelünk mértéke.

Az innen hazánkba érkező import viszont még ennél is jelentősebben bővült. Körülbelül 200 százalékos növekmény olvasható ki a statisztikákból a vizsgált időszakban, tehát közel háromszor annyi árut hoztunk be az országba tavaly a Nyugat-Balkánból, mint hat évvel ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy a behozatal  folyó árfolyamon számolt értéke az említett időtartam alatt 167 milliárd 566 millió forintról, 503 milliárd 78 millió forintra növekedett.

Látható ugyan, hogy a térségből érkező import jelentősebben bővült, mint az oda irányuló magyar export, de még így is abszolút pozitív hazánk mérlege,

hiszen 2020-ban körülbelül 421 milliárd 614 millió forint volt a külkereskedelmi többlet, amit az ország a Nyugat-Balkánon realizált. Ez az érték azért is érdekes, mert bármennyire is nagy a behozatal bővülése, nominálisan még így is sikerült valamennyire növelni a külkereskedelmi többletet hiszen az 2014-ban csak 407 milliárd 825 millió forint volt.

Gyors dinamika az exportban

Összehasonlításképp ezek a számok eltörpülnek a legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel Németország folytatott export-import tevékenységünk értékeihez képest, hiszen onnan a behozatal tavaly 8 553 milliárd 914 millió forint értéket képviselt, míg az oda irányuló kivitelünk a 10 246 milliárd forintot is meghaladta.

Érdekesség viszont, hogy a bővülés dinamikája a Nyugat-Balkán irányába gyorsabb mint akár az EU 27 tagállama irányába ahol 6 év alatt mindössze 22 százalék volt export növekménye,

illetve akár Németország felé, az ide irányuló export már 55,7 százalékkal bővült, de még ez is elmarad a nyugat-balkáni értéktől, a 60,7 százaléktól. Az import bővülésében való különbségek még jelentősebbek (EU 27: 18%, Németország: 40,6%, Nyugat-Balkán: 200%.)

A Balkán másik három országa (Görögországot már direkt nem vizsgálva messzesége miatt) Bulgária, Horvátország és Szlovénia, mindhárom EU-tagállam. A velük folytatott kereskedelem még mindig felülmúlja a nem EU-tag balkáni országok értékeit, 2020-ban az ebből a három országból érkező import közel 952 milliárd forint volt, még az ide irányuló export meghaladta az 1397 milliárdot is. Az ezen országokkal folytatott kereskedelmünk növekedése is hasonlóképp erőteljes, mint a Balkán-félsziget többi részén.

Látható tehát, hogy egyértelműen felpörgött a régió és Magyarország közti kereskedelem de egyenlőre még messze elmaradnak a főbb kereskedelmi partnereinkkel folytatott export-import tevékenység volumenétől. Viszont mégis van potenciál a déli kapcsolatokban és várhatóan a jövőben is érdemes odafigyelnünk a Balkánra, mivel ha ezek a trendek folytatódnak egyre fontosabb lesz számunkra a térség.

Mindenesetre az már most érzékelhető, hogy jelentős a magyar vállalatok jelenléte a tárgyalt országokban és van esély hogy ez a jelenlét akár növekedjen újabb akvizíciók által. (A diagramok alapjául szolgáló adatok forrása a KSH honlapja.)