Indul a magyar cégek külföldi térhódítása

Elemzések2021. márc. 1.Kovács Dániel

Kiderült, melyik cégek külföldi terjeszkedését segíti a tavaly meghirdetett Külpiaci Növekedési Támogatás. A győztesek állami forrás segítségével helyezhetik ki külföldre termelő, kutatási és szolgáltatási kapacitásaikat, az Aktív Kft. például Szerbiában létesítene telephelyet, és vízközmű-kiépítésbe vágna bele. Hévizi János, a cég ügyvezetője a Növekedés.hu-nak elárulta, miért lesz ez nagyon jó üzlet a közeljövőben.

A napokban kihirdették a tavaly elindított külpiaci növekedési támogatási program győzteseit.

Az állami támogatásért százötvenhét vállalat pályázott, közülük került ki az a huszonnyolc győztes, akik részesülhetnek a hetvenmilliárd forintos keretből.

Az évtized végére kell elérnünk, vagy kellene elérnünk oda, hogy a külföldön befektető magyar tulajdonú vállalkozások Magyarországra hazahozott profitja (…) elérje azt az összeget, amit a Magyarországon működő külföldiek kivisznek az országból

nyilatkozta év elején Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak.

A külpiacok meghódításáról az átlagembernek leginkább a Rubik-kocka jut az eszébe, és bár valójában közel sem állunk rosszul 

- exportteljesítmény terén hazánk a világranglista harmincnegyedik helyén áll, miközben a lakosságszámban csupán a kilencvenkettedik -

a Külgazdasági és Külügyminisztérium stratégiai jelentőségűnek tartja a magyar vállalatok külföldi terjeszkedését, amelyet évek óta támogatnak is különböző programokon keresztül.

A kifektetési stratégia keretében két éve hirdették meg a Nyugat-balkáni Beruházási Támogatást, hogy erősítsék a magyar cégek régiós jelenlétét, és egy alapot is létrehoztak, amely segíti a hazai vállalatok külföldi tulajdonszerzését.

Különösen fontos lett ez most, amikor a járványhelyzet átrendezi a gazdasági környezetet, és küszöbön áll egy új világgazdasági verseny.

Milliárdos beruházásokba kezdenek a nyertesek

A kormány a Külpiaci Növekedési Támogatást a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökségen keresztül tette elérhetővé olyan cégek számára, akik már jelen vannak külföldi piacokon, azzal a céllal, hogy gyártási tevékenységüket bővítsék külföldön, hogy exportteljesítményük még tovább növekedjen.

A konstrukció olyan projektek részére nyújt támogatást, amelyek megfelelnek a Nemzeti Exportstratégiában megfogalmazott és nagy potenciálú piacokra irányuló befektetési irányelveknek, illetve Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködéseire vonatkozó szakpolitikai stratégiának – fogalmazott a HEPA.

A vissza nem térítendő támogatást Magyarországon bejegyzett kis-, közép- és nagyvállalatok igényelhették 2020 szeptember 10-ig, minimum kétszáznyolcvanmillió forint, maximum hárommilliárd forint összegben.  A támogatás feltétele, hogy a célországokban tervezett beruházásokra kell fordítani, és a megítélt összeg felét előlegként vehetik fel a győztesek. Közülük nyolc cég kapott most összesen tizenhárom milliárd forintos állami támogatást, vezetőik pedig ünnepélyes keretek között vehettek át oklevelet Szijjártó Péter külügyminisztertől február 13-án.

Szerbiában növekednének

Ipari kivitelezéssel foglalkozunk, ezt egészítjük ki építőipari termékek kereskedelmével

mondja a Növekedés.hu-nak Hévizi János ügyvezető.

Cége, a 2019-ben 5,2 milliárd forint forgalmat bonyolító Aktív Ipari, Építőipari és Kereskedelmi Kft. – egyike a most kiválasztott nyolc támogatott vállalatnak – tavaly decemberben volt harminc éves, magyar alapítású, és magyar tulajdonú.

Korábban is próbálkoztak már külpiacra lépéssel Romániában, ám ezt végül nem koronázta siker.

A bevételünk oroszlánrésze most még Magyarországon keletkezik, egy kis része származik exportból. Négy évvel ezelőtt az Aktív Kft. megvásárolt egy tervezéssel foglalkozó szabadkai céget. Most, hogy nyertünk a pályázaton, lehetőségünk nyílik arra, hogy Szerbiában telephelyet létesítsünk. Folytatnánk a tervező munkát, de kiegészítenénk a tevékenységet víziközmű kiépítéssel, épülne egy, az építésekhez kapcsolódó fémfeldolgozó üzem is

avat be a tervekbe az ügyvezető.

Hévizi János választása nem véletlenül esett déli szomszédunkra, azt mondja, Szerbiában nagyon alacsony szinten áll a vízközmű-ellátottság, és a minőségbiztosítás is gyerekcipőben jár még. Nagyjából olyan a helyzet, mint Magyarországon volt húsz évvel ezelőtt.

Viszont folyamatban vannak a tárgyalások Szerbia Európai Uniós csatlakozásáról, és vannak olyan EU-s források, amelyeket már ebben a szakaszban is igénybe tudnak venni. Számos megoldásra váró feladat közül a vízközmű-hálózat fejlesztése lesz az egyik, amely terén a közeljövőben komoly fejlesztés várható.

- Úgy gondoljuk hogy ha ez a beruházás beindul, jelentős potenciál fog keletkezni, ami számunkra is jó lehetőség, ráadásul hosszú távra. Magyarországon ez a folyamat huszonöt évig tartott, Szerbia kisebb ország, és a munka is koncentráltabban fog zajlani, de így is nagyjából húsz év kell majd hozzá – véli az ügyvezető, aki azt is elárulja, az állam azzal a feltétellel támogatja a külföldi terjeszkedésüket, ha teljesítenek bizonyos indikátorokat,

a kint megtermelt profitot hazahozzák, illetve a tevékenységük révén Magyarország exportja is növekszik.