Eddig megúsztuk a benzinár-drágulást, de az izraeli háború egy időzített bomba
ElemzésekA piacok egyelőre kivárnak, az olajár nem lőtt ki drasztikusan, de ma már közhely, hogy a közel-keleti konfliktusokra igen érzékenyen reagál az olajpiac. Most is benne van a levegőben, hogy baj lesz. A legnagyobb csapást az jelentené, ha Irán közvetlenül is beavatkozna a háborúba, abban az esetben aligha úszhatnánk meg a drágulást.
Három héten át, szeptember 27-től kezdve összesen hat ízben csökkent az üzemanyagok ára, a benzin összesen bruttó 57 forinttal, a dízel szerényebben, bruttó 31 forinttal. Nem változnak a hazai üzemanyagárak ezen a héten sem, ezt már jó előre be is harangozta a Holtankoljak.hu.
Az üzemanyagár figyelő blog nem tévedett, csakugyan maradt a 95-ös benzin literára átlagosan 603 forint, a gázolajé pedig 650 forint.
Amennyire örvendetes a hír, annyira meglepő is, hiszen köztudott, hogy ha a Közel-Keleten katonai konfliktus bontakozik ki, azt a világgazdaság is azonnal megérzi, főleg a kőolaj világpiaci ára reagál érzékenyen.
Nem csoda, hogy görcsbe rándult az autósok gyomra, miután, a Hamasz meglepetésszerű és szokatlanul brutális terrortámadást indított Izrael ellen, amely - ma már tudjuk, hogy a legtöbb civil áldozatot követelő terrorcselekmény lett a zsidó állam egyébként is vérzivataros történelmében, és egyben a támadás napja a legtöbb zsidó áldozatot követelő nap a holokauszt óta, és éppen ezért vélhetően az izraeli hadsereg sem fog finomkodni a válaszcsapás során. Még aggasztóbb, hogy
a mostani eseményeket okkal hasonlítják az 1973-as Jom Kippur-i háborúhoz, amikor először, és mostanáig utoljára sikerült meglepetésszerű csapást mérni Izraelre, amely, legalább is a háború kezdeti szakaszában sikert hozott a támadóknak, Egyiptomnak és Szíriának.
Az üzemanyagárak szempontjából viszont azért lett történelmi jelentőségű a háború, mert ennek hatására Szaúd-Arábia, és még számos nagy kőolajtermelő ország olajembargót hirdetett több nyugati országgal szemben. Ez okozta a hírhedt 1973-as olajválságot. Természetesen örülünk neki, hogy nem kell több pénzt a kúton hagyni, de az elhúzódó és eszkalálódó háborús helyzetet látva aligha esett volna le az állunk, ha a hetek óta csökkenő üzemanyagárak a héten felfelé indulnak.
Ezért úsztuk meg eddig a drágulást
- Egyelőre még nem nagyon érződik a háború hatása, noha emelkedett a kőolaj világpiaci ára, ez nem volt jelentős, pillanatnyilag 90 dollár környékén mozog. Noha egy héttel ezelőtt még azt prognosztizáltuk, hogy egy kisebb mértékű üzemanyagár-emelkedésnek lenne realitása, ez végül nem következett be - mondja a Növekedés.hu-nak Grád Ottó. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára aki arra számít, hogy a héten már nem is lesz jelentősebb áremelkedés, már amennyiben a háborús helyzet nem változik meg drasztikusan.
- A piac egyelőre nem reagálja túl a helyzetet, most mindenki azt várja, hogy merre mennek tovább az események, viszont azt is fontos látni, hogy rendkívül szenzitív a helyzet, amiből viszont az következik, hogy a legkisebb változást is intenzív reakciók követhetnek
- húzza alá Grád Ottó, aki szerint ilyen változás lehet, ha Izrael az indokoltnál keményebb bosszúhadjáratot indít a Gáza-övezetben, de leginkább az, ha Irán is közvetlenül beszáll a konfliktusba. Izrael, Libanon és Jordánia ugyanis csupán felhasználói a kőolajnak, ezért a jelenlegi konfliktus közvetlenül nem fenyegeti sem a kőolajkitermelést, sem az exportot, ezért is úszhattuk meg eddig a jelentős áremelkedést.
Ellenben van egy olyan szereplője a történetnek, akire mindenképp oda kell figyelni, ez pedig Irán. A perzsa állam ugyanis az egyik legnagyobb kitermelő, így, ha belesodródik a háborúba, az azonnali áremelkedést is hozhat.
Ezért annyira képlékeny a helyzet
Mivel a világ tíz legnagyobb kőolajkitermelő országából négy a Közel-Keleten található, érthető, hogy a térségben bármilyen feszültség közvetlenül és gyorsan hat az olajárra. Itt koncentrálódik ugyanis a világ olajtermelésének egynegyede, és a kőolajpiac rendkívül érzékenyen reagál a régiós konfliktusokra.
Ennek részben földrajzi okai vannak, például az, hogy a világ olajszállításának 15 százaléka a Perzsa-öböl kapuján, a javarészt iráni ellenőrzés alatt álló Hormuzi-szoroson halad keresztül, és Irán ezt nem is habozik kihasználni.
Márpedig egyáltalán nem zárható ki, hogy a konfliktus régiós szintre növekszik, és Irán több alkalommal is azzal fenyegetett, hogy belép a palesztinok oldalán.
