Egy európai ország, ahol már csak 1,25 százalék az alapkamat

A Svájci Nemzeti Bank (SNB) márciusban a két óriás jegybankot, az Európai Központi Bankot (EKB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedet megelőzve kezdte meg a kamtcsökkentési ciklust márciusban, és most újabb kamatvágást hajtott végre.

Igen alacsony infláció

Nem véletlenül: míg a Fed meg sem meri kezdeni a kamatcsökkentést, az EKB pedig tett egy első lépést, de nem tudni mikor tesz újabbat, addig Svájcban meglehetősen alacsony az infláció, ami részben a rendkívül erős svájci franknak köszönhető.

A svájci infláció várható idei szintje 1,3 százalék, a jövő évi előrejelzés 1,1 százalék, a 2026-os pedig kereken 1 százalék.

Ha a mostani kamatcsökkentés ezt kismértékben el is mozdítja fölfelé, akkor sincs gond, hisz a svájci jegybank inflációs célsávja rugalmas: 0 és 2 százalék között minden jó nekik.

Még egy lépés

A Bloomberg szerint idén még egy csökkentés jöhet az 1 százalékos egyensúlyinak tekinthető szintig, vagy szeptemberben, vagy decemberben: Svájc abban a remek helyzetben van, hogy még reálkamatot sem kell, hogy biztosítson.

A svájci jegybank nemsoká távozó elnöke, Thomas Jordan cáfolta, hogy a kamatcsökkentés gazdaságélénkítési célú lett volna: szerinte egyszerűen a kiegyensúlyozott monetáris politika időszerű lépése volt az inflációs adatoknak megfelelően. Hónapok óta úgy látják, hogy az inflációs nyomás teljesen eltűnőben van.

Beavatkoznak a devizapiacon

A frank árfolyama az utóbbi két hétben erősödött a francia előrehozott választások okozta bizonytalanság miatt, ami ugyancsak indokolhatta a kamatcsökkentést, ugyanakkor a svájci jegybankelnök jelezte, hogy az SNB továbbra is

aktívan beavatkozik a devizapiacon, ha túl erősnek, vagy túl gyengének tartja a frankot.

Ezt már csak azért is korlátlanul megteheti, mert 2015-ig, amíg felső határt szabtak a frank árfolyamának, a svájci jegybank elképesztő méretű, 700 milliárd euró körüli devizatartalékot halmozott fel.