Egy ország, amely 56 éve hadban áll Izraellel

Amikor olyan híreket hallunk, hogy Izrael lebombázta a szír főváros repülőterének kifutópályáját, joggal vetődik fel a kérdés, hogyan lehetséges ez, hisz egy ország egy másik, független ország komoly infrastrukturális létesítményét támadja. Nos, a válasz egyszerű: a két ország sok évtizede hadban áll egymással, pontosabban

a korábbi éles háborúkat nem zárták le békeszerződéssel.

Így egy-egy ilyen akció előfordul, de ezt szinte a normális ügymenet részének tartják. Szíria visszalő ilyenkor néhány rakétát lehetőleg lakatlan izraeli területre, és ezzel el van intézve a dolog.

A Hezbollah

A fontosabb kérdés, hogy a békeszerződés hiánya ellenére miért történnek ilyen cselekmények. Nagyon lényeges pont, hogy Izrael ilyenkor nem a szír államot vagy a szír kormányt támadja, hanem terrorszervezetek tevékenységét igyekszik meggátolni.

Szíriában ugyanis, akárcsak Libanonban, az állammal párhuzamosan, részben azzal összefonódva, részben attól függetlenül működik egy szervezet, a Hezbollah.

Ez akkor jött létre, amikor Iránban a nyugatbarát rendszert megdöntötte az Iszlám Köztársaság 1979-ben, amely egy igen erősen vallási alapokon nyugvó, szigorú  társadalmi berendezkedés, mégpedig a muszlim vallás síita ága alapján.

A muszlimok többsége világszerte a szunnita ágat követi, Irán mellett érdemi síita közösség Irakban található, emellett Szíria és Libanon egy részén, valamint Jemenben.

Az iráni Iszlám Köztársaság ezeket rögtön a szárnya alá vette, maga a legfőbb iráni vallási vezető, Komeini ajatollah adta a Hezbollah nevet annak a szervezetnek, amely főleg Libanonban és Szíriában kezdte meg működését, politikai és katonai szárnya egyaránt van, utóbbit az EU, az USA és több más ország terrorszervezetnek minősíti.

Libanon esete

A szervezet, akárcsak létrehozója, Irán, kezdettől ellenségként kezeli Izraelt, éa időnként csoportjai támadást intéznek ellene, illetve rakétákat lőnek ki rá. Ennek megfelelően Izraelnek állandóan figyelni kell a Hezbollahra, készültségben kell lennie, hogy annak támadásait elhárítsa.

Az a kérdés logikusan merül fel, hogy a szír vagy a libanoni kormány miért nem kezeli ezt a helyzetet, miért tűri, hogy a kormánytól függetlenül háborús-, illetve terrorcselekményeket hajtson végre.

Libanon esetében a magyarázat egyszerű: a mindenkori kormánynak nincs ehhez elég ereje a vallásilag és etnikailag széttagolt országban, sőt, a Hezbollah politikai szárnya régóta  az ország parlamentjében van, és korábban kormánykoalícióban is részt vett.A katonai-, vagy terrorszárny sokszor ettől függetlenül működik, így amikor Izrael a libanoni határon harcol a szervezet ellen, ténylegesen nem Libanonnal, mint állammal kerül konfliktusba.

Szíria és a Hezbollah

Szíriában annyiban eltérő a helyzet, hogy ott egy igen erős kormány van, mégpedig bő 50 éve, akor Hafez el-Aszad megkaparitotta a hatalmat, és így a síita kisebbség kezébe került a hatalom. Amikor a diktátor meghalt, a hatalmat fia, Basszár el-Aszad vette át 2000-ben, azóta is uralmon van.

A 2011-es arab tavasz ugyanakkor Szíriára is kiterjedt, forradalom söpört végig az országon, ami véres polgárháborúvá fajult, majd az Iszlám Állam felszámolása ürügyén megjelentek az oroszok, akik már a Szovjetunió idején is szövetségesei voltak az idősebb Aszadnak, és évekig tartó közdelemben helyreállították Aszad uralmát az ország területének 75 százalékán.

Ezekbe a harcokba Irán aktívan beavatkozott a Hezbollahon keresztül, így a szervezet megerősödött, és Irán most is támogatja anyagilag és fegyverekkel egyaránt:

a damaszkuszi repülőtér bombázása épp azt a célt szolgálta, hogy legalább átmenetileg ne tudjanak iráni szállítógépek leszállni ott.

Az Aszad-kormány eközben nem akar nyílt háborút Izraellel, de a békében sem tudtak megállapodni, noha a 90-es években voltak erre kísérletek.

Nem államok közti a háború

Izrael így végül egyetlen országgal sem folytat most aktív háborút, csak terrorszervezetekkel.

Miután az USA erősen mögötte áll, nem is valószínű, hogy bármely állam elszánná magát erre, szándék is legfeljebb csak Irán részéről lenne rá, de azon kívül, hogy Amerikával kerülne szembe, még a teljesen be nem ismert, de mégiscsak létező izraeli nukleáris fegyverekkel is szembe kellene néznie.

A konfliktus országokra, államokra való kiszélesedése így igen kevéssé valószínű, bár az sem kevés, ha a terrorszervezetek ellen kell harcolni.

Míg a Hamászt most gyökeresen meg szándékozik szüntetni Izrael, a Hezbollah esetén ez nem járható út, azzal hosszabb távon számolnia kell.