Egyre gyakrabban mondanak csütörtököt az óriásvállalatok IT-rendszerei

Karácsony előtt összeomlott az egyik legnagyobb hazai online áruház informatikai rendszere. Az eredmény bosszúság, sokan csak az ünnepek után jutottak hozzá a megrendelt ajándékokhoz.

Január elején az egyik vezető telekommunikációs cég járt ugyanígy, az üzlethelyiségeikben nem lehetett semmit elintézni, pórul járt aki aznap akart telefont venni, vagy tv előfizetést lemondani.

Aki használ netbankot-és ki nem manapság-az tudja, hogy időnként homokszem kerül a gépezetbe, és akkor nincs utalás, vásárlás, lehet besétálni a legközelebbi bankfiókba, beállni a sorba készpénzért.

Az online vásárlás hőskorában még ha ritkán is, de előfordult, hogy a vásárlók jól jártak egy-egy rendszerhibával, Romániában például biztosan emlegetik még azt a 2014-es bakit, amikor az emag.ro-n az online áruház működtetői tévesen tüntették fel egy rendszerhiba miatt az árakat, így a black friday alkalmából egyetlen lejért árulták a Samsung Galaxy S4-et a korábbi 1449 lej helyett, a 117 centis Philips LED Smart TV-t 4246 lej helyett 3 lejért adták el.

Manapság viszont leginkább bosszúságot, várakozást, és meghiúsult ügyintézést okoz, ha valahol vacakol a rendszer. Ráadásul ilyen esetek az utóbbi időben egyre sűrűbben fordulnak elő a nagy szolgáltatóknál, ezért utánajártunk, mi lehet a háttérben.

Elavult rendszerekre szabadult rá a tömeg

Legfőbb oka ennek az, hogy már alapvetően a koronavírus járvány előtt is gyorsan zajlott a digitalizáció, de a lezárások alatt hirtelen mindenki az online térbe költözött. A megnövekedett forgalomra a szolgáltatók nem voltak felkészülve

- mondja a Növekedés.hu-nak Gönczy Gábor, az információ-technológiai szolgáltatásokkal foglalkozó Stylers Group vezérigazgatója. A cégnek olyan nagyvállalatok voltak a megbízóik között, mint az ELMŰ, a MOL, a Cofidis, a Fundamenta, a Profession vagy az Extreme Digital.

Az IT-szakember rámutatott, még a legnagyobb cégek jelentős része mára elavult és meghaladott monolit rendszereket használ, amelyek zöme öt-tíz éves. Márpedig az informatika világa olyan gyorsan fejlődik, hogy ezek már matuzsálemeknek számítanak.

- Erre a régi infrastruktúrára lett ráeresztve a 2020 tavaszán megugró forgalom, csak az e-commerce piac huszonöt százalékot nőtt a járvány első évében, nem véletlen, hogy itt-okk akadozás tapasztalható.

Korábban ezek a cégek nem voltak rá kényszerítve arra hogy változtassanak a rendszeren, ráadásul ez nem is olyan egyszerű művelet, amit egy-két hónap alatt le lehet vezényelni

- mutat rá a szakember hozzátéve, egy klasszikus monolitikus rendszernél ha bele akarunk avatkozni bármilyen folyamatba, hogy változtassunk rajta (pl. egy új komponenst akarunk elhelyezni a szoftverben), az gyakorlatilag a teljes architektúrát, a teljes szoftvert érinteni fogja.

Emiatt a bevezetés mindig nehézkes, hiába csak apró módosításokat akarunk végrehajtani, hiszen rengeteg következményt von maga után minden ilyen lépés.

Lenne mire váltani, de lassú átmenet lesz

Gönczy Gábor elárulja, léteznek már azok a technológiák, amelyek leválthatnák a monolit rendszereket, és lépést tudnának tartani a felhasználók számának a növekedésével, ilyen például a  microservice architektúra.

Ahelyett, hogy mindent egy nagy szoftverrel próbálnánk megoldani, egy sor különböző apró szoftverek együttműködéseként hozzuk létre a rendszert. Ennek a logikájára egy jó párhuzam, ha arra gondolunk, hogy a focicsapatokban is különböző képességű játékosok játszanak különböző pozíciókon, és nem egyfajta játékosból, mondjuk a csatárból van 11 darab.

Könnyen belátható, hogy egy ilyen rendszer nagyobb fokú rugalmasságra képes, és másfajta lehetőségei vannak - foglalja össze a szakember.

Csakhogy egy ilyen “rendszerváltás” koránt sem olcsó mulatság, nagyobb vállalatok esetében több százmillió forintra rúghat egy ilyen beruházás, így még akkor is kétszer meggondolják a döntéshozók, ha egyébként bevételkieséssel jár, hogy az elavult rendszerük időnként összeomlik a terhelés miatt.

Arról nem is beszélve, hogy a pénzügyi szektorra általában is jellemző, hogy kockázatosnak ítélik meglévő rendszereik cseréjét.

A szakember szerint ezért még évekig el fog tartani, mire a cégek többsége vált az új vállalati rendszerekre, addig viszont szaporodni fognak a problémák.

Most lenne igazán szükség izmosabb rendszerekre

Pedig Gönczy Gábor szerint éppen ideje lenne a technológiaváltásnak, mivel a járványhelyzet alatt az emberek rájöttek arra, hogy nemcsak kényelmesebb, hanem sok esetben olcsóbb is, és maradtak az online megoldásoknál. Így akkor sem várható a forgalom számottevő csökkenése, ha a koronavírust végleg sikerül visszaszorítani.

Ráadásul a digitális bennszülöttek, vagyis az a generáció, amely beleszületett a digitális világba mostanában érik el azt az életkort, amikor elkezdik ezeket a nagy rendszereket használni, ami még több felhasználót jelent.

Végül, de nem utolsósorban a Big Data korát éljük, amely egyre nagyobb tömegű adatot jelent.

- Minél nagyobb az adatmennyiség, annál több üzleti logikát ki tudunk olvasni belőle, de a hirtelen megugró felhasználószám rengeteg adatot gerjesztett, amire szintén nem voltak felkészülve a cégek- mutat rá az igazgató.