Egyre több kínai megy haza az USA-ból – Megszűnik a tudásimport

Merevlemezekkel töltött kosarak, pen-drive-ok, LED fények és számtalan egyéb technológiai berendezés között Jason Gui megtalálja, amit keresett: egy maréknyi kis méretű elemet. 

Shenzhen egyik külső kerületében, Huaqiangbei-ben az elmúlt évek során sokszereplős, pezsgő nagykereskedelmi piac alakult ki, amely a készülékek Szilícium-völgyeként vált ismertté. Gui számára persze ennél jóval többet jelent:

A Szilícium-völgy „egy kissé lassúnak bizonyult számunkra” mondja a start-up cégek számára létrehozott Hax inkubátorházban dolgozó Gui. „Ha mindezt az Egyesült Államokban csinálnánk, ugyanezeket az anyagokat kínai importból kellene beszerezni.”

A 28 éves Gui és a 30 éves Zhang a haigui-k, a tengeri teknősbékák közé tartozik. Kínában így nevezik azokat a külföldön tanult fiatalokat, akik hazatértek. 

Napjainkban már körülbelül 80 százaléka hazatér azoknak a kínai diákoknak, akik külföldön szereztek diplomát. A kínai Oktatási Minisztérium szerint 2007-ben ez az arány mintegy 33 százalék volt.

A folyamat aggasztja is az Egyesült Államokat: szakértőik attól tartanak, hogy Kína vonzóbbá válik a tehetséges fiatalok számára.

Ha vannak olyan tehetséges emberek, akik szívesen maradnának, meg kell tartanunk őket” mondta egy washingtoni tudományos műhely munkatársa, James Lewis. 

És azt is hozzátette: a bevándorlás szabályaival kapcsolatos általános bizonytalanság nehezíti a helyzetet, ugyanakkor Kína hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy ezeket a diákokat hazahívja.

A Szilícium-völgyből Shenzhenbe

Gui és Zhang 2013-ban, miután megszerezték az University of Pennsylvania diplomáját, azért tértek haza, hogy megalapítsák vállalkozásukat, a Vue-t. Egy amerikai partnerrel okosszemüvegeket gyártanak, amelyek figyelemmel kísérik tulajdonosuk tevékenységét és az okostelefonhoz kapcsolódva hívásokat fogadnak és zenét szolgáltatnak. Az olcsó és bőségesen rendelkezésre álló alkatrészek lehetőséget teremtenek arra, hogy a prototípusból gyorsan, néhány napon belül készterméket állítsanak elő. 

Gui és Zhang a diploma megszerzését követően San Francisco-ban telepedtek le. Egy év sem telt azonban el, amikor felkerekedtek és Shenzhenbe költöztek. Mostani irodájuk egy egyre bővülő piac egyik épületének emeletén található. A termékeiket készítő gyár autóval egy órányi járásra van. Ez a közelség időt és pénzt takarít meg számukra, az élet pedig állítja Gui gyorsabban pörög Shenzhenben. 

9-9-6: Az emberek itt valóban keményen, késő estig dolgoznak

Kína technológiai ágazatának saját rövidítése van az itteni munkaidő meghatározására: 9-9-6, ami annyit jelent, hogy az itt dolgozók reggel 9-től este 9-ig dolgoznak, hetente hat napon keresztül. 

„Azok a gyárak, ahol termékeink készülnek, tárgyalnak velünk este 10-kor vagy 11-kor, néha jóval éjfél után is. Dolgoznak a hétvégéken is, így az ügyek sokkal gyorsabban intézhetőek” mondja Gui. „Ugyanakkor San Francisco-ban délután 5-től senki sem válaszolt az e-mailekre, tehát a következő napig semmilyen ügyben sem lehetett továbblépni.”

A Völgyben ezt nem lehet megcsinálni

Kína start-up programja az alacsonyabb alapanyag – és munkabér – költségeknek köszönhetően alacsonyabb tőkeráfordítással is lehetővé teszi, hogy a vállalkozók megvalósítsák elképzeléseiket. 

Wang Meng Qiu, egy start-up alapító, aki a Stanford University-n számítógép-tudományi doktori címet szerzett, majd a Szilícium-völgyben a Facebook-nál és a Twitter-nél is dolgozott, később Shanghai egyik külvárosába költözött és megalapította saját droneépítő vállalkozását, a Zero Zero Robotics-ot. 

Wang 40 fős szakértői csapatának két éves munkabér-költsége 700 ezer dollár (mintegy 202 millió Ft-nak megfelelő összeg) volt. „A Völgyben ezt ennyiből nem lehet megcsinálni” mondja. 

A fizetés különbség a Szilícium-völgy és Kína között a Zero Zero Robotics 2014. évi indulása óta mérséklődött, különösen a felső szegmensben működő vállalkozások esetén.

Wang mérnökei jelenleg 70-80 százalékát keresik annak az összegnek, amelyet az Egyesült Államokban megkaphatnának.

A kiegyenlítődési folyamat segítette Wang-ot, hogy számos amerikai végzettségű mérnököt hazacsábítson. Egy évtizeddel korábban, ha valaki számítógépes szakértő volt, egyedül az Egyesült Államokban tudott nagy pénzt keresni – mondja Wang.

Ma viszont a kínai vállalatok összevethető vagy még vonzóbb ajánlatokat képesek tenni, mint az amerikaiak.”

Ha tudományos karrierre vágyott volna, mondja Wang, az Egyesült Államokban kellett volna maradnia. Termékfejlesztés és kereskedelmi sikerek tekintetében azonban a kínai know-how, a hozzáférhető tőke és a hatalmas fogyasztói bázis miatt Kína a nyerő. 

„Alapkutatások és innovációk tekintetében nem vagyunk ennyire gyorsak. A technológiák alkalmazása vonatkozásában viszont azt hiszem, jelenleg mi vezetjük a világot” mondja, utalva az e-kereskedelem, az üzenetküldő és mobil fizetési rendszerek esetében elért eredményekre. 

A piac a lényeg

Hasonló megfontolások vezették Wang Yi-t is, aki 2009-ben szerzett számítógéptudományi doktorátust a Princeton University-n. Egy, a Google-nál, San Francisco-ban eltöltött időszakot követően kedve támadt saját szoftver kifejlesztésére, egy olyan alkalmazás megvalósítására, amely a nyelvtanulóknak ajánl személyre szabott oktatási tanácsokat.

Wang azt mondta: egy óriási piacra és bizonyított felhasználói igényekre volt szüksége. Kína megfelelt ennek a követelménynek.

Középosztálya 2022-re várhatóan eléri az 550 millió főt, a 20 éves kínaiak körében pedig az egy főre jutó oktatási ráfordítás körülbelül kétszer akkora, mint az Egyesült Államokban. 

A kínai jelenlét nem akadályozta meg Yi-t abban, hogy az Egyesült Államokban is kiépítse hídfőállásait. A LingoChamp részvényeit tavaly bevezették New York Stock Exchange papírjai közé. Ugyanez igaz Wang Zero Zero Robotics cégére is: a vállalat megrendeléseinek fele az Egyesült Államokból érkezik. 

Wang mégis azt mondja: nincs ok arra, hogy visszatérjen. Kína több lehetőséget kínál. 

Shenzhen - a kínai sikertörténet

Az egykori kis halászfalu mára a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált. A kínai Szilícium-völgyként is emlegetett Shenzhen gazdasági sikerei várhatóan nemsokára beérik az egykori példaként szolgáló Hongkongét. A város fejlődésének sikertörténete nemcsak az átalakuló kínai gazdaság húzóereje lehet, hanem modellként is szolgálhat a többi kínai város számára.

A pekingi vezetés pedig a Gyöngy-folyó deltájában tervezett ’Greater Bay Area’ kezdeményezésben kulcsszerepet szánna a városnak - olvasható a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Kutatóintézet tanulmányában. A kínai Szilícium-völgyről szóló elemzés teljes egészében itt olvasható.

A tanulmány összegzése szerint 2018-ban lesz 40 éve, hogy Kína a bezárkózás után újra nyitott a világ felé, és 38 éve lesz annak, hogy Shenzhen Különleges Gazdasági Övezetté vált.

A város a kínai sikersztori mikrokozmosza. Gazdasága ezalatt a 40 év alatt a tízezerszeresére nőtt, miután Kína – habár csak részben – nyitott a világ felé.

2017-ben Shenzhen lett a guangdongi tartomány legnagyobb gazdasága, és egyes becslések szerint hamarosan Hongkong-ot is meg fogja előzni. A kerítés, amely kettéosztotta a várost, nemsokára lebontásra kerül. Ez akadályozta meg, hogy emberek és az áruk ellenőrzés nélkül lépjenek be a speciális adóval ellátott területre. Hongkong szolgált modellként és a hongkongi kereskedők nagyban hozzájárultak az akkori halászfalu fellendüléséhez és metropolisszá válásához.

Shenzhen jelentheti az inspirációt a többi kínai városnak, ahogy egykoron Hongkong jelentette számára.

A Gyöngy-folyó deltájában tervezett nagyszabású kezdeményezés a térségben a verseny helyett az együttműködést kívánja elősegíteni és Hongkong, valamint Makaó nagyobb integrációját a szárazföldi Kínával. Hongkong egykori múltja révén nem érti helyét a kezdeményezésben, azonban a gazdasági adatok láttán és kereskedelmi pozíciójának meggyengülése okán Shenzhen kezd felülemelkedni rajta, és átvenni a helyét. Több területen is mutatkoznak jelek együttműködésre, azonban, ha nem tudja felvenni Shenzhen tempóját, a második, esetleg a harmadik helyre fog szorulni a régióban, és gyengül pozíciója a pekingi vezetéssel szemben.