Éhséglázadások Kubában - utoljára a Szovjetunió összeomlásakor volt ennyire súlyos a helyzet
ElemzésekKiürültek a boltok polcai Kubában, 30 éve nem látott élelmiszerhiány van az országban. A pandémia miatt kiesett a turizmusból származó jövedelem, megcsappantak a külföldről hazautalt pénzek, apadnak a devizatartalékok. Májusban egy hónap alatt 40 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, és még mindig nem törölték el a Trump-adminisztráció szankcióit.
Napok óta emberek ezrei tüntetnek az élelmiszerhiány miatt Kubában, egy részük Miguel Díaz-Canel elnök lemondását követeli, mások pedig éppen ellenkezőleg, kormánypárti tüntető. A The Economist és a Reuters értesülései szerint nagyon súlyos a helyzet, a BBC szerint pedig már több mint 30 helyen törtek ki felkelések a szigeten.
Ilyen sok tüntetés utoljára 1994-ben zajlott Havannában, akkor a Szovjetunió bukása utáni válság állt a háttérben.
A tüntetőkkel szemben rendőri erőket is bevetettek, videófelvételeken komoly összecsapásokat rögzítettek a tüntetők és a hatóságok között. Rendőri brutalitás is sűrűn előfordult, több felvételen is látszik, hogy a tüntetőket helyenként erőszakos eszközökkel vették őrizetbe.
A mélyülő gazdasági válság vitathatatlan, az állami kézben lévő gazdaság 11 százalékot zuhant egy év alatt.
Kormányellenes (b) és kormánybarát tüntetők dulakodnak Havannában 2021. július 11-én. A kormánnyal szimpatizáló tüntetők azután tartottak demonstrációt, hogy több kubai városban is kormányellenes tüntetések voltak, hasonló volumenű demonstrációkra évtizedek óta nem volt példa a karibi szigetországban.
MTI/EPA/EFE/Ernesto Mastrascusa
A koronavírus és a betegek ellátásának igénye nem várt anyagi terheket ró az országra, a turizmusból korábban befolyó deviza-bevételek hiányoznak,
az élelmiszerimportra szoruló országban egyre kevesebb a devizatartalék.
A járvány miatti válság következtében elapadtak az Egyesült Államokban élő kubaiak által hazautalt pénzek is.
Ráadásul idén az egyik legrosszabb cukornád termés volt, amely az ország egyik legfontosabb exportcikke. A rossz termés egyik oka a szárazság, másrészt a termeléshez szükséges, csak dollárért kapható termékek hiánya.
A mostani tüntetések elsődleges oka az élelmiszerhiány, a drágulás, az állami szolgáltatások hiányosságai, így az áramkimaradások.
Ezen kívül a koronavírus komoly terhet ró az ország nem éppen felkészült egészségügyi rendszerére. A turizmusra is elkerülhetetlen következményekkel van: az ország évente átlagosan négymillió turistával számol, mely 2018-ban 3 milliárd dollárral járult hozzá az ország GDP-jéhez. Ez az összeg most nagyon hiányzik, mivel a turizmus gyakorlatilag lenullázódott.
Bár az országba utatást nem kötik sem oltási igazolványhoz, sem PCR-teszthez, az egészségügyi körülmények azonban katasztrofálisak az országban, így nemigen jönnek turisták.
Mint Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem docense lapunknak korábban beszámolt: "a kubai helyzet romlik, nem utolsó sorban a koronavírus-járvány hatására, illetve a Donald Trump által bevezetett évek óta folyamatosan erősödő szankciók miatt.”
Donald Trump korábbi amerikai elnök 2017-től súlyos szankciókkal sújtotta az országot, melyet azzal indokolt, hogy az állam támogatja Nicolás Maduro, venezuelai elnök politikai törekvéseit.
A szankciók célja az ország gazdasági ellehetetlenítése, mely igen hatékonyan sikerült.
A fent említett oknak köszönhető, hogy a kormánypárti erők a felfordulást az amerikaiak számlájára írják. A kormány narratívája szerint ez egy puccskísérlet, hogy megdöntsék a kubai szabadságharcosok eddig elért függetlenségi törekvéseit.
Az összeesküvés-elméleteket erősítette, hogy Joe Biden, amerikai elnök bejelentette, hogy "Washington határozottan kiáll a kubai emberek mellett, akik egyetemes jogaikat érvényesítik”. Ennek ellenére a Trump által bevezetett szankciók visszavonásáról még nem született döntés, mely Biden számára politikailag kockázatos döntés lenne.
