Elkerülhető 2008 megismétlődése, lehetnek további bankcsődök? – Banki elemzőket kérdeztünk

„Amikor a nagy jegybankok szigorítanak, annak rendre vannak áldozatai”

Sokat változott a világ az elmúlt időszakban, akár a háború, az infláció, vagy a globális kamatkörnyezet szempontjából nézzük. Megfigyelhető egy komoly lassulás és egy sokkal magasabb hozamkörnyezet, ami nyomást helyez gazdaságra és a bankrendszerre. Általánosan elmondható, hogy amikor a nagy jegybankok szigorítanak, annak rendre vannak áldozatai, ez alapján benne volt a pakliban, hogy lesznek feszültségek a bankrendszerben. Most az utóbbi beigazolódott és meglettek az első áldozatok – fogalmazott Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és Svájcban bekövetkezett bankcsődök teremtette helyzettel kapcsolatban.

Noha van esély arra, hogy ennyivel lezárult ez a mostani kisebb krízis, de nem lenne meglepő, ha lennének még olyan szereplők a nemzetközi bankpiacon, akik nem bírják majd a nyomást.

Összehasonlítva a mostani eseményeket a 2008-as pénzügyi válsággal elmondta, hogy bár az érintett bankok csődje nyilvánvalóan kedvezőtlen és csökkenti a kockázatvállalási hajlandóságot, addig, amíg nincs rendezetlen bank csőd, nem kell elmélyülő bankválságra számítani. Ha visszatekintünk 2008-ra, akkor láthatjuk, hogy már a Lehman Brothers csődjét megelőzően voltak komoly pénzügyi feszültségek a rendszerben és a befektetői hangulat is erősen leromlott, ám ettől még önmagában nem következett be egy pénzügyi ’’armageddon’’. Az igazán súlyos problémák akkor kezdődtek, amikor a Lehman Brothers teljesen rendezetlenül, kaotikus módon ment csődbe és a bankközi piacon a Lehmant hitelezők és a betétesek váratlanul, hirtelen nagymértékű pénzügyi veszteséggel szembesültek – húzta alá.

Ehhez képest most láthatjuk, hogy a Silicon Valley Bank betéteseit nagyon rövid idő alatt kárpótolták, a Credit Suisse-t pedig szervezett keretek között átvette az UBS. Így a betétesek és a Credit Suisse-szel a pénzpiacon különböző szerződésben álló pénzügyi közvetítők nem szenvedtek el veszteséget. Ezek tehát organizált csődök voltak. Nyilvánvalóan most is mindenki feszült a piacon, azonban mivel ezek egyike sem volt rendezetlen, mint a Lehman csődje, így nem okoztak súlyos pénzügyi válságot – ismertette a bankszektort és pénzpiacot jól ismerő szakértő.

Fontos tudni, hogy rendezetlen csődre akkor kerülhet sor, ha egy banknál nagyon későn veszik észre, hogy baj van és addigra már nagyon súlyos helyzetbe kerül, elbukja a tőkéjét. Utóbbira azonban sokkal kisebb esély van most, mint 2008-ban. Ennek oka, hogy a bankrendszer sokkal jobban tőkésített, mint 2008-ban és szabályozók sokkal jobban odafigyelnek a bankokra – különösen Európában -, és mindenáron próbálják az ilyen kaotikus eseményeket elkerülni – intett nyugalomra az OTP Bank vezető elemzője.

Így összességében azt mondhatjuk, hogy kockázati szempontból új szintre léptünk, minden szereplő óvatosabb lett, a hitelezés értelemszerűen lelassult, ez pedig erősítheti a gazdaság lassulását. Ez pedig végső soron csökkentheti az inflációs nyomást, így a fejlett jegybankoknak nem kell olyan magasra emelni a kamatot, mint amennyire a mostani bankpiaci feszültség nélkül kellett volna – sorolta az összefüggéseket.

Összefoglalva, a mostani helyzet nem a világvége. Bármikor előfordulhat egy bankcsőd. Egy nehezebb gazdasági környezetben erre pedig nyilvánvalóan nagyobb az esély – vélekedett.

Én azt gondolom, hogy szerencsések vagyunk, ha Credit Suisse volt az utolsó bankcsőd. Nem zárható ki, hogy lesz még hasonló esemény, de mindaddig, amíg ezeket a bankokat reorganizálják, vagy rendezetten szanálják, nem kell attól tartani, hogy ebből hasonló probléma legyen, mint 2008-ban. A jegybankok most sokkal jobban odafigyelnek, mint akkor, a tőkeellátottság ezúttal jóval magasabb, kiváltképp Európában, így ilyen szempontból kevésbé kell aggódnunk. Egy ilyen esemény után azonban majdnem borítékolható, hogy lesznek további feszültségek és megnőtt annak is az esélye, hogy a teljes rendeződés előtt akár még rosszabbra forduljanak a dolgok.

– összegezte a helyzetet Tardos Gergely.

„A bankrendszert a bizalom működteti, ha az nincs, semmi nincs és ezt kezelték jól a jegybankok”

Az első és legfontosabb tény, amit le kell szögezni, hogy a mostani események nagyban különböznek attól, amit 2008-2009-ben láttunk. A mostani helyzet ugyanis nem tart ott, hogy válságról beszélhessünk. Sokan bankválságról beszélnek, azonban fontos tisztázni, hogy erről nincs szó egyelőre – hangsúlyozta Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője.

Mint mondta, ennek oka, hogy teljesen más most a bankszektor helyzete, mint 2008-ban volt. A jegybankok és a felügyeleti szervek a pénzügyi válságot követően legalábbis részben egészen biztosan megtanulták a leckét és most jól is vizsgáztak belőle. Míg 2008-’09-ben mindenki ölbe tett kézzel nézte végig, ahogy sorra mennek csődbe a bankok, és meglepétésként ért mindenkit, hogy a pénzintézetek között létezik egyfajta fertőzés, addig most azonnal reagáltak, a FED és a svájci jegybank a problémák jelentkezésekor haladéktalanul beavatkoztak. A likviditást biztosították, és mindent azonnal megtettek annak érdekében, hogy ne tudjon súlyosbodni a helyzet.

Másrészről 2008-2009-hez képest sokat szigorodtak a különböző szabályozások és itt nem csupán a tőkeszabályozásokra kell gondolni, hanem önmagára a felügyeletre is

– szögezte le.

Míg például korábban egyesével vizsgálták a bankokat a pénzügyi válság rávilágított arra, hogy vannak rendszerszintű kockázatok és ezeket is folyamatosan felügyelni, kezelni kell és ezt meg is teszik. Ezt hívjuk makroprudenciális politikának, tehát bankrendszer szinten vizsgálják a kockázatokat. Ez meg tudja akadályozni, hogy olyan könnyen fertőzés alakuljon ki, mint ahogy azt a Lehman Brothers csődje után láttuk – sorolta a változásokat.

Én úgy látom, egyelőre nem beszélhetünk válságról. Bár kockázatok kétségtelenül továbbra is vannak, de a hatékony és gyors jegybanki beavatkozásnak köszönhetően úgy tűnik, a legnagyobb problémát el lehetett kerülni

 – fogalmazott az ING Bank elemzője.

Fontosnak tartom ezentúl elmondani, hogy az amerikai és a svájci bankcsőd egymástól némileg független. Az egyetlen dolog, ami a kettőt összeköti, az maga a bankpánik, a piaci reakcó.

Az Egyesült Államokban két kisebb, regionális jelentőségű bank ment tönkre a rossz befektetési stratégia, rossz kommunikáció és a rossz időzítés következtében. Nagyon sok egyéni döntés járult hozzá az ottani bankcsődökhöz, sőt némileg a felügyelet is, hiszen ők sem vizsgálnak mindenkit nagyon szigorúan és ez a két bank kissé a ’’radar alatt repült’’. Most ebben ismét lehetnek majd változások és tovább szigorodhat a felügyelet. Végül az ott kialakult bankpánik volt az oka annak, hogy a befektetők megkeresték a leggyengébb láncszemet Európában, ez pedig nem volt más, mint a Credit Suisse. A nagynevű svájci bank gyakorlatilag évek óta szenved, botrányról botrányra ugrál és rendre azért került be a hírekbe, mert valamilyen büntetést kaptak, vagy probléma merült fel velük kapcsolatban. Sokatmondó, hogy 2000 óta több ezer milliárd eurónyi büntetést szedtek össze – ismertette az elmúlt időszak eseményeit.

Egyszóval a csődbe jutott svájci bankkal is volt probléma. Épp ezért azonban, mivel a piacon mindenki tisztában volt vele, hogy a Credit Suisse nem éppen a legegészségesebb intézmény ezért az európai bankpiaci szereplők csak nagyon szűk limitekkel voltak hajlandóak bármit is csinálni vele. Épp ennek köszönhető, hogy a nagyhírű svájci pénzintézet egyre inkább zsugorodott és marginális szereplővé vált a piacon. Az operációja így már közel sem volt olyan, mint 20 évvel ezelőtt. Így viszont a fertőzési veszély is jóval alacsonyabb, pont azért, mert mindenki látta a problémákat és senki sem akarta kitenni magát annak a kockázatnak, hogy ő legyen az, aki fittyet hányva a kockázatokra az első dominó lesz, ami borul a Credit Suisse után – összegezte.

Egy bankpánik alakult így ki, de nem bankválság, ami egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy még mindig van mit javítani a felügyeleti, kommunikációs és jegybanki szinteken.

Egyelőre úgy gondolom, még a mostani helyzet nem zárult le, de megelőlegezhető az a bizalom a felügyeletnek és a jegybankoknak, hogy nem alakul ki válság

–vélekedett.

Az európai bankrészvények esése úgy tűnik inkább egy pánik volt és nem egy fundamentális esemény és ez látható most a visszaigazodásban is. Nyilvánvalóan amint lehetett mindenki likvidálta a pozícióit, ám szerencsére ebből végül azért nem lett nagyobb probléma, mert időben léptek a jegybankok és elkezdték megnyugtatni a piacot, így meg tudták állítani azt az eladási hullámot, ami miatt esetleg egyik-másik bank szintén hasonló sorsra jutott volna. Hiszen ne feledjük, az emelkedő kamatkörnyezet nagyon sok bank számára okoz kihívásokat a saját mérlege menedzselésében és nem csak néhány amerikai banknál kellene veszteségeket leírni, hanem a kötvényeket is el kellene adni. Ez egy viszonylag általános jelenség.

Most azt kell megakadályozni, hogy az egyelőre nem realizált veszteségeket ne is kelljen realizálni és ne legyen rá szükség, hogy ezeket a pozíciókat el kelljen adni. Egyelőre úgy tűnik, hogy kellő mennyiségű pénzt és bizalmat sikerült önteni a rendszerbe ahhoz, hogy stabilizálódjon a helyzet. Hiszen a bankrendszert a bizalom működteti, ha az nincs semmi nincs és ezt kezelték jól a jegybankok. Volt egy gyors bizalmi válság, de most talán elindult visszafelé ez a folyamat. Természetesen kell még idő a piacoknak, hogy bebizonyosodjon, hogy valóban sikerült elkerülni a legrosszabbat, azonban én most nem látom azokat az intő jeleket, amelyek 2008-’09-ben mutatkoztak a súlyos válságot megelőzően – húzta alá.