Elkerülhető-e a vállalati hitelpiac befagyása?

A forint gyengülése és az elszabaduló infláció szükségessé tették a monetáris politika jelentős szigorítását. A kamatemelési ciklus eredményeként az alapkamat 13, az effektív kamat, vagyis az egynapos betéti kamat 18 százalék lett – mondta el Regős Gábor, a Makronom Intézet szakmai vezetője.

Bár az inflációhoz képest egyik mutató sem nagy, azaz mindkét visszatekintő reálkamat negatív, ugyanakkor az intézkedés hatással bír a hitelpiacra, így a teljes reálgazdaságra.

Vélhetően ezért is próbálkozott meg a jegybank szeptemberben a kamatemelési ciklus leállításával, amelyet követően a piaci folyamatokra reagálva végül mégis kamatot kellett emelnie, még ha nem is az alapkamatot.

Ki kell viszont emelni, hogy az új hitelezésre gyakorolt hatás esetében a 13 és a 18 százalékos kamatszint között nincs olyan jelentős eltérés – mutatott rá Regős Gábor.

Hiteldinamika

A kamatok emelkedése alapvetően két módon hat a vállalati hitelkamatokra: az új hitelek kamatainál és a már meglévő, változó kamatozású hiteleknél.

Az előbbinél a magas kamatok miatt várható, hogy a vállalkozások nem vesznek fel hitelt, hiszen nem tudnák kitermelni a kamatokat, vagy a bankok nem adnának nekik hitelt, mert nem bíznak a visszafizetésben.

A hitelezéssel kapcsolatban a legfrissebb adatok a II. negyedévre vonatkoznak. Ebben az időszakban az alapkamat a mostaninál jóval kisebb volt, a negyedév végén 7,75 százalék. Így a hitelezésben sem látszik csökkenés, a vállalati hitelállomány 3,8 százalékkal emelkedett negyedéves, 15,0 százalékkal pedig éves alapon. A kkv-hitelek állománya 12,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Támogatott hitelek

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az új hiteleken belül egyre növekszik a támogatott konstrukciók (elsősorban is a Széchenyi-kártya) szerepe: az új kkv-hiteleken belül 37 százalékra nőtt a részesedése.

Ez a program a jövőben is folytatódik, így nagy szerepe lesz a hitelezés, és ezáltal a gazdaság működésének fenntartásában, hiszen a piacinál jóval kedvezőbb (bár természetesen a korábbinál magasabb), 3,5, illetve jövőre 5 százalékos hitelt nyújt.

Fontos, hogy a kkv-k ismerjék a lehetőséget, és így elkerülhető legyen a hitelezés befagyása.

Forgóeszköz hitelek és beruházási hitelek

A bizonytalanabbá váló gazdasági helyzet azonban visszavetheti a hitelezést, és mivel a piaci hitelek is drágulnak, ezért nem számít Regős Gábor a hitelállomány kétszámjegyű emelkedésére, talán csak minimális bővülés várható.

Ezen belül a forgóeszköz-hitelek aránya a megugró energiaszámlák miatt növekedhet, míg a beruházási hiteleké csökkenhet.

Változó kamatozású hitelek

A már meglévő, változó kamatozású hitelek kamatait is érinti a kamatkörnyezet szigorodása. A hitelek bedőlése a 2008-2009-es válságban ahhoz vezetett, hogy a visszaesés hosszan elnyúlóvá vált, a gazdasági teljesítmény csak lassan állt helyre, a hitelezés pedig befagyott.

Ezt most a kormányzat el akarja kerülni, így a kamatstopot a lakosság után kiterjesztette a kkv-k hiteleinek nagy részét adó változó kamatozású hitelekre is.

A hitelkamatok itt nem az aktuálisan 16,75 százalékos BUBOR-hoz igazodnak majd, hanem a június végi 7,77 százalékon rögzített kamathoz.

Ez a kormányzati közlések szerint a kkv-hitelek 40-45 százalékát, mintegy 60 ezer kkv-t érinthet.

Ez nagymértékben segítheti azt, hogy ezen vállalkozások ne menjenek csődbe, folytatni tudják tevékenységüket – tette hozzá Regős.

Nem teljesítő hitelek

Mivel azonban a vállalkozásokat nemcsak a hitelkamatok növekedése, hanem reálgazdasági problémák (kereslet visszaesése, energiaárak elszabadulása) is sújtják, ezért biztosan lesznek olyan cégek, amelyek a program ellenére sem lesznek fizetőképesek.

Erre legnagyobb esély talán a szolgáltatásoknál, azon belül is a turizmusban és vendéglátásban van, hiszen az ipart a kormányzat gyármentő programmal támogatja, illetve ezen ágazatokat már a koronavírus is sújtotta, és a kereslet visszaesése is erősebb lehet itt.

A II. negyedévben a nem teljesítő vállalati hitelek aránya 3,9 százalékról 4,1 százalékra emelkedett, ami még mindig alacsonynak mondható. Középtávon ez a mutató tovább nőhet, de a korábbiakból tanulva mindenkinek célja a hitelek bedőlésének elkerülése, így a nem teljesítő hitelállomány-ráta olyan 6-7 százalék körül alakulhat.

Regős Gábor szerint a hitelpiacon több szempont között kell egyensúlyozni: egyrészt a hitelezés fennmaradjon és ne dőljenek be tömegével a hitelek, másrészt megvalósuljon a monetáris transzmisszió, így emelkedjenek a piaci kamatok és a támogatott hitelek se jelentsenek túl nagy terhet a költségvetés számára.