Elkerülte hazánk a „W” alakú kilábalást

Elemzések2021. feb. 17.Harsányi Péter

A visegrádi országok közül Magyarországon bontakozott ki a leggyorsabb gazdasági kilábalás 2020 utolsó negyedévében. Az ipar és építőipar, illetve az információ, kommunikáció ágazat támasztotta meg a magyar gazdaságot. Az Eurostat időközben közzétette az európai GDP rangsort. Spanyolországban és Olaszországban drámai a helyzet.

A várakozásokat felülmúlva nem zsugorodott a magyar gazdaság az év utolsó három hónapjában negyedéves alapon, mely ezáltal elkerülte a lassabb,  „W” alakú kilábalást. A hazai GDP 1,1 százalékkal növekedett a negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest.

A gazdaságvédelmi intézkedések és a járvány elleni lépések hatékonyságát bizonyítja, hogy a visegrádi országok közül hazánkban volt a leggyorsabb a kilábalás sebessége október és december között. Az uniós átlag messze a V4-ek után következik.

GDP negyedéves változása, negyedik negyedév, százalék

Forrás: Eurostat

Az utolsó negyedévben éves alapon már valamelyest árnyaltabb a kép, de még ilyen szempontból is felülteljesítette Magyarország az Európai Uniót.

GDP éves változása, negyedik negyedév, százalék

Forrás: Eurostat

A fenti grafikonon szembetűnik, hogy messze a legnagyobb visszaesést a déli uniós tagállamok szenvedték el. Ez alapvetően a turizmus nagy súlyával, a koronavírus miatt kieső bevételekkel és a járványhelyzet gyengébb kezelésével magyarázható.

Az északi államok a turizmus szempontjából kedvezőbb helyzetben voltak a járványhelyzet idején. A turistákat küldő északi országok állampolgárai a koronavírus miatt jellemzően otthon maradtak és az országhatáron belül költötték el a jövedelmüket. Mindez segített tompítani az éves alapú visszaesésüket.

Turizmus súlya a GDP-ben, százalék

Forrás: Knoema Data Workflow

A déli periférikus országok helyzetét ezenfelül rendkívül megnehezíti, hogy az uniós átlagnál lényegesen magasabb adósságmutatókkal rendelkeznek. Emiatt esetükben korlátozottabb a költségvetési mozgástér. A lenti ábra az uniós országok GDP arányos államadósságát mutatja.

GDP arányos bruttó államadósság, 2020 második negyedév, százalék

Forrás: Eurostat

Ennél a pontnál érdemes megjegyezni, hogy hazánkban a válságkezelésre lényegesen több mozgástér állt rendelkezésre az elmúlt évek egyensúlyjavító lépéseinek köszönhetően. A GDP arányos államadósság a 2010-ben látott 80 százalékról 2019 végére 65 százalék közelébe süllyedt.

GDP arányos bruttó államadósság és a devizaadósság arányának változása, százalék

Forrás: MNB

Ezt kísérte a devizaadósság lefeleződése és a megbízhatóbb lakossági állampapírok térnyerése. A sikeres szerkezetváltásnak köszönhetően a lakosság kezében lévő állampapírok állománya tavaly év végén 8 974 milliárd forintra emelkedett.

Mi tartotta meg a gazdaságot?

A magyar gazdaság bástyája az ipar volt, mely szeptember óta emelkedik éves alapon. Az ágazat teljesítménye uniós szinten is kedvező.

Ipari termelés éves változás, december, százalék

Forrás: Eurostat

Emellett az építőiparban is kibontakozott a helyreállás. Az ágazat 2020 novemberében és decemberében már növekedett az előző év azonos időszakához képest.

Az elkövetkezendő időszakra nézve kedvező, hogy az építőipari vállalkozások december végi szerződésállománya 7,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Ebben már szerepe volt az 5 százalékos lakás-áfa visszaállításának és az állami otthonfelújítási támogatásoknak is.

A szolgáltató szektoron belül pedig az információ, kommunikáció szegmens szintén hozzájárult a negyedéves növekedéshez.

Szintén pozitívum, hogy a várakozásokat felülmúló negyedéves hazai GDP adat kedvező áthúzódó hatásokat fejthet ki 2021 során. Erősebb szintekről indulhat az idei év.