Elmegy mellettünk a világ – Európának van egyáltalán esélye az USA és Kína mellett?

A pénzügyi elemzők körében gyakran emlegetett mantra, hogy európai vállalatok részvényeibe csak óvatosan érdemes pénzt tenni, mert a kontinens nagy cégei rendszerint alul teljesítenek. A globális porondon egyértelmű, hogy az amerikai és a kínai óriásvállalatoké a jövő.

Jellemző, hogy 2008-ban még a Fortune magazin 500 legnagyobb cégét felvonultató listáján 171 európai cég szerepelt, tíz évvel később ez a szám azonban 122-re apadt. Közben a kínai társaságok köré a ranglistán 28-ról 110-re nőtt.

Nem segít, hogy az agyonszabályozott EU sokszor nem hogy támogatja, de inkább gáncsolja a régiós vállalatóriások felemelkedését.

Elég csak arra az esetre gondolni, amikor pár éve az Európai Bizottság megfúrta a Siemens német ipari óriáscég és az Alstom vasúti üzletágának az egyesülését. Ez tipikusan olyan eset, amely Kínában aligha fordulhatott volna elő.

De önmagában nem magyarázza, hogy a legnagyobb vállalatok között miért találunk ennyire kevés európai céget. A jelenlegi 15-ös toplistában mindössze két európai társaság szerepel. A legjobban szereplő Volkswagen is „csak” a nyolcadik helyet tudta megcsípni.

A legnagyobb vállalatok a világon árbevétel alapján

A McKinsey készített egy tanulmányt, amelyben kétezer olyan amerikai és európai vállalatot vizsgáltak meg, amelyeknek az éves forgalma meghaladta az 1 milliárd dollárt. Az elemzésükből kiderült, hogy a kiválasztott öt éves időszakban az európai cégek 20 százalékkal kevésbé voltak nyereségesek, mint az amerikai társaik, a forgalmuk pedig 40 százalékkal lassabban növekedett.

Az egyik vezető ok, hogy az európai cégek a kutatás-fejlesztésbe jóval kevesebb tőkét forgatnak. A vizsgált mintáknál az európaiak a K+F-re fordított pénzek terén 40 százalékkal maradtak el az amerikai társaságoktól.

Az, hogy Európa az információ- és kommunikációtechnológia terén nem jeleskedik egyre nagyobb problémává növi ki magát.

Az informatika ugyanis lassan minden területre beszivárog, emiatt az európai gazdaságok tartóoszlopai is kezdenek megremegni. Sokáig úgy tűnt, hogy vannak szektorok, mint amilyen az autó- vagy a luxusipar, ahol az öreg kontinens pozícióját nem lehet megrengetni. Sajnos világos, hogy ez ma már nem igaz.

Az USA például az infláció elleni törvénycsomaggal (Inflation Reduction Act - IRA) igyekszik bebiztosítani, hogy az elektromos jármű gyártás terén a földbe döngöljék Európát, például olyan nagy adókedvezményekkel, amelyekkel a kontinensünk nem igen tud versenyezni.

A világ - vagy legalábbis Kína és az USA - elmegy Európa mellett már csak azért is mert sok technológiai kulcsterületen az EU képtelen megvetni a lábát.

Vegyük csak a szuperszámítógépek babérjaira törő kvantum-számítógépeket. Az efféle gépek fejlesztésével illetve a hozzájuk kapcsolódó beruházásokkal a tíz legnagyobb amerikai technológiai cégnek a fele foglalkozik. Kínában ez az arány 40 százalék.

És Európában? Nulla.

De ugyanígy legyen szó akár a mesterséges intelligencia megoldásokról, az 5G hálózatokról vagy a biotechnológiai szektorról, Európa csak a távolból figyeli, ahogy Amerika és Kína megpróbálják egymást lepipálni.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke pont a napokban mondta, hogy "össze kell szednünk magunkat, ha az élmezőnyben akarunk maradni".

Von der Leyen kifejezetten hangsúlyozta, hogy az uniós tagországoknak növelniük kell a kutatásra szánt kiadásaikat, ahogy azt is, hogy az EU versenyképességét többek között adókedvezményekkel, egyszerübb állami támogatási rendszerekkel és rugalmasan felhasználható uniós forrásokkal kell biztosítani.

Ami jól hangzik, csak félő, hogy mindez túl későn túl kevés.