Nem állunk készen a mesterséges intelligenciára, és ez nagy baj - állítja a szakértő 

Hetek óta szinte minden a  ChatGPT körül forog a médiában. Mitől olyan nagy szám, és miért pont most jelent meg?

A mesterséges intelligencia tulajdonképpen az emberiség összes tudása, amelyben a megfelelő algoritmusok segítségével tudunk keresni. A technológia létezett korábban is, folyamatosan fejlődött, de most jutott el egy olyan szintre, amikor prezentálható. Nagy szerepe van a médiának is, hogy ezt most ennyire felkapta, de tény, hogy mi is elemeztük, és szinte tökéletes forráskódokat megír egy problémára.

Evolúciós szinten a mi mesterséges intelligencia fogalmunkhoz jelen pillanatban a Chat GPT társítható a legfejlettebbként.

Hogyan tekintünk majd vissza erre, mondjuk 30 év távlatából? Mérföldkő a technológia fejlődésében, ami megrengette a világot, vagy csak egy szép eredmény?

Ahhoz a pillanathoz tudnám leginkább hasonlítani, amikor Steve Jobs 2005-ben bemutatta az első iPhone-t. Ezzel gyakorlatilag a digitális svájcibicskának nevezett okostelefon első verzióját adta a kezünkbe. De az is nagyon érdekes, amit akkor mondott.

Kedves emberiség, nem tudok hozzá használati útmutatót adni, intuíciók alapján tudjátok majd használni.

Igaza lett, mindenki megtanulta használni, de korántsem egységesen, és ezzel megszületett egy olyan probléma, ami most, a Chat GPT kapcsán is jelentkezni fog.

Mi lenne ez a probléma? Az okostelefonnal a többség egész jól elboldogul…

Most vagyunk azon a ponton, amikor nagyon el kell gondolkozni arról, hogyan és mire fogjuk használni a mesterséges intelligenciát, miközben azt is látni kell, hogy maga a társadalom,

de még az egyes egyének sincsenek még erre felkészülve erre, ahogy az egész digitalizációra sem vagyunk érettek.

Az informatika jó pár évtizedes történet, számos generáció nőtt már fel úgy, hogy aktívan használ számítógépet, a többség ma már szinte minden ügyét a digitális világban intézi. Mire alapozza, hogy ezek után sem vagyunk felkészülve a digitalizációra?

 Azért nem vagyunk felkészülve, mert nem készítettek fel. 70-es születésű vagyok, az én korosztályom derékba kapta a digitalizációt. Autodidakta módon kezdtük el tanulni, belakni a digitális teret.

Úgy lehet ezt szemléltetni, hogy a digitalizáció előtt az emberiség egy házban élt egy fedél alatt, majd a digitális tér megjelenésével a házhoz felépült egy újabb szoba. Kezdetben egy nagy és nehéz vasajtó biztosította az átjárást, amit nagyon ritkán és nehezen lehetett csak kinyitni. Aztán egyre sűrűbben nyitogattuk,

ma pedig már egy forgóajtó vette át a helyét, amely napjainkban már olyan iszonyatos sebességgel pörög, hogy néha azt sem tudjuk, melyik térben vagyunk.

Ráadásul míg a fizikai világunknak megvannak a maga több ezer éve lefektetett szabályai, törvényei, ami a legfontosabb, az írás-olvasás tudás, és a joghatás kiváltás, és mindhárom képesség egységes, addig a digitális térben mindez csak részben lett megalkotva, és ami van, azt sem oktatta le senki.

Ez egy óriási hiányosság, ugyanis egységes oktatás híján ezeket a digitális képességeket az emberek különböző módon tanulták meg. A mai világunkban a magánemberek digitális képességei annyira szerteágazóak, hogy hiába adunk oda nekik szoftvereket, mesterséges intelligenciát, bármit, nem tudnak vele élni.

Hogy kik és hogyan fogják használni, azt egy hosszútávú evolúciós folyamat fogja meghatározni, de a mesterséges intelligencia egységes felhasználására még nem áll készen az emberiség.

Pedig úgy tűnik, muszáj lesz kezdenünk vele valamit, a szellem már nem megy vissza a palackba.

Igen, én úgy látom, hogy egy fordulópont elején állunk. A digitalizáció tulajdonképpen evolúció, és ma már nem az a kérdés, hogy jó-e vagy rossz a mesterséges intelligencia, csupán annyi, hogy tudunk-e alkalmazkodni hozzá. A fejlesztésben biztosan lesznek zsákutcák, és persze további világraszóló sikerek is, most rohamléptékű fejlődést várhatunk,

tavaly 136 milliárd dollárra értékelték a globális MI-piacot, az előrejelzések szerint 2030-ra – vagyis alig 8 év alatt – ez az összeg elérheti a 1581 milliárdot.

Mindeközben még keressük a helyét, hova való ez a technológia, sőt kijelenthetjük, hogy az lesz a legnagyobb nyertes, aki erre a kérdésre elsőként találja meg a választ.

Sokan viszont máris azt keresik, hogy kik lesznek a vesztesek. A verset író, percek alatt adatbázist építő, szinte barátként beszélgető Chat GPT nagyon széles tömegeknek léphet a tyúkszemére a munkaerőpiacon. Jó kérdés például, hogy nekünk, újságíróknak is kell-e féltenünk a munkánkat?

Nem gondolnám, hogy az újságíróknak aggódniuk kellene, az igazi tartalom a vélemények ütköztetéséből születik, és az nem vezetne sehová, ha ezt a feladatot szoftverekre bíznánk. Sőt egyre inkább felértékelődnek a humán hátterű tartalmak, termékek, szolgáltatások és alkotások, hiszen az ezek által nyújtott egyediséggel és érzelmi dimenziókkal ma még a gépek nem versenyezhetnek. De én abban sem hiszek, hogy más szakmákban is hirtelen tömegesen veszítenék el az állásukat a dolgozók.

A mesterséges intelligencia sokkal inkább lesz egy új kolléga, egy mankó, amely segíti, hatékonyabbá teszi a munkát. Akkor lehet baj, hogyha döntési jogot adunk neki, felülbírálhatja az ember döntéseit.

Kérdés persze, hogy eljön-e egy olyan pont, amikor ez már nem segíteni fog hanem hátráltatni vagy veszélyeztetni, de egyelőre ilyen veszély nincs. Más oldalról közelítve ahogy az internet mindenkié, a használatával mindenki csak nyer, az internet adatain alapuló mesterséges intelligenciát tekinthetnénk akár közvagyonnak is.

Persze ez nem így lesz, máris megindult a verseny a birtoklásáéért, amiben jelen pillanatban a Microsoft áll nyerésre. Azt pedig a világ vezetőinek a feladata lesz eldönteni, hogy ekkora tudás kerülhet-e egyetlen cég birtokába.

Mennyire vagyunk felkészülve mi, magyarok erre a változásra?

Sajnos nem állunk valami fényesen, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató (DESI) alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll, és minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít. Automatikusan javulni fog a helyzet, amikor a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal generáció felnő és belép a munkaerőpiacra, de az még 15 év. Az igazi probléma az, hogy

a 25 és 65 év közötti aktív munkavállalók, ez Magyarországon 4,7 millió ember, akik a GDP 100 százalékát termelik, egy kevésbé digitális világban nőtt fel, vagyis ők híján vannak a versenyképes technológiai tudásnak.

Őket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel. Ebből a célból alkottuk meg a kAPPcsolat programot, illetve indítjuk el hamarosan a DEKK Sulit, Magyarország első, Digitális Edukáció Képző Központját. Digitálisan felkészült országot, társadalmat digitálisan felkészült vállalkozásokra lehet építeni, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre.

Vannak azért nálunk is eredmények, erős internet, jó lefedettség, Debrecenben nemrég adtak át egy szuperszámítógépet…

Valóban, az alapok megvannak. De, és ez nem csak hazánkra igaz, hasonlattal élve az alapozás után falazás helyett létrákra másztunk és onnan gyönyörködünk a kilátásban, de nem merünk egy lépést sem tenni, mert félünk, hogy lezuhanunk. Ez ma a digitális világ.

Rohanunk előre vakon, követjük a trendeket, azt gondoljuk, hogy lemaradunk mindenről, már öt meg tíz évvel akarunk előrébb tartani, miközben húsz-harminc évvel el vagyunk maradva.

Nincsenek meg az alapképességek, ott áll a telkünkön egy csomó létra, azaz olyan rendszerek, amelyek között nincs összefüggés. És éppen ezért olyan nagy dolog a Chat GPT, mert ez az első olyan rendszer, amely azt mutatja föl, mi lenne ha valami jól kapcsolódna, és még működik is.