Új hidegháború határozhatja meg az előttünk álló évet

Érdemi pozíció harc, a rivalizáció Kína és az USA között marad 2023-ban is, és bár ez a harc folyamatosan eszkalálódik, és Hszi Csing Ping kínai elnök szerint egy konfliktus felé halad a két nagy állam viszonya, továbbra is meghatározü marad a gazdasági egymásra utaltság - hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Ázsiával foglalkozó évértékelő kerekasztal-beszélgetésén.

A Donald Trump elnök alatt indult úgynevezett kereskedelmi háború nem hozott áttörést, sőt, az USA külkereskedelmi mérlege még inkább negatívumot mutatott Kínával szemben, és idén is csak azért alakult ki alacsonyabb deficit, mert a zéró-Covid politika erősen látszódott a kínai kivitelen.

A két vezető nagyhatalom gazdasági viszonya tehát továbbra is inkább a meghatározó faktor, mint a globális elsőségre törő versengés. Kína legelső exportpartnere toronymagasan az USA, míg Amerika fő importőre Kína, ahonnan az összes behozatalának a 19 százalékát szerzi be.

Az USA kereskedelmi hiányának alakulása (millió dollár, 2018-2022, forrás: tradingeconomics)

Így az USA-ba irányuló importban Mexikó, Kanada, Japán és Németország is csak követi Kínát. Másrészt Peking legelső exportpartnere pedig az Egyesült Államok, melyet Hongkong, Japán, Dél-Korea, Vietnám és Németország követ. Az első tíz kiviteli célországban Hollandia, India, Nagy-Britannia és Malajzia szerepel.

A kínai külkereskedelmi mérlegen a zéró-Covid politika mellett a magas importenergiaárak is látszódnak, mindkét tényező visszavetette a külkereskedelmi mérleg szufficitjét.

Kína külkereskedelmi egyenlege (milliárd dollár, 2018-2022, forrás: tradingeconomics)

A külgazdaságban és külpolitikában Dél-Kelet Ázsia meghatározó helyi szereplője Kína, semlegesen is fontos szereplő India, a többi állam pedig polarizált.

- Oroszország nem tudott beépülni a Dél-Kelet Ázsiai régióba, míg a térségen kívüli államok közül meghatározó szereplő az USA - hangzott el a KKI kerekasztalbeszélgetésén, melynek szereplői a KKI Ázsia-Csendes-óceánia kutatási programjának munkatársai Eszterhai Viktor vezető kutató, Goreczky Péter vezető elemző, Mezei Tibor kutató és Salát Gergely vezető kutató voltak.

Érdemi pozícióharc, rivalizálás Kína és az USA között van, és ez a harc folyamatosan eszkalálódik:Hszi Csingping kínai elnök szerint egy konfliktus felé halad a két nagy állam viszonya, de ezzel párhuzamosan a kölcsönös gazdasági függés is ugyanilyen meghatározó.

Élet a kereskedelmi háború után

Az amerikai választások után egyértelmű lett az USA szándéka, a Trump-féle szembenállás politikáját Biden elnök folytatta. Ez gyakorlatilag egy hidegháború, de nem olyan éles, mint volt 1945 és 55 között, hisz az elnökök most találkoztak.

Egyes szakértők szerint nem lehet hidegháborúról beszélni, mert a globalizált világgazdaságban a kereskedelmi kapcsolatok folyamatosak. A politika felül akarja írni a gazdaságot, de ennek az ereje már nem a régi.

A szakértők szerint ehhez a rivalizáláshoz Kína úgy áll hozzá, hogy "mindenből kisajtol mindent, amit lehet". Igazán nem akarnak háborút, a gazdasági kapcsolatokat folyamatosan tovább építik, gazdaságilag terjeszkednek, s építik az Új Selyemutat.

Kína negyedéves GDP-növekedése (év/év, %, forrás: tardingeconomics)

Hogy ki mit fog lépni a jövőben, az attól függ, hogy a sarokba szorítás taktikája melyik fél részéről lesz hatásosabb.

A Covid-hatás

Dél-Kelet-Ázsia többféle választ adott a járványra. Japán és Dél Korea nagyon sikeresen kezelte a járványt az úgynevezett szelektív lezárás módszerrvel. Kína ugyanakkor elkésett az elején az intézkedéseivel, de időben váltott és megoldotta a feladatot. Az újabb Covid-hullám után a zéró tolerancia nagyon drámai helyzetet hozott létre, ezért végül feloldották a nagyon szigorú intézkedéseket, és az ezzel járó felelősséget gyakorlatilag "a népre hárították".

Azok a módszerek, amelyek a Covid ellen Ázsiában működtek, Európában nem működnek, mert itt fegyelmezetlenebbek az emberek - szögezték le az elemzők.

Arra a kérdésre, hogy a térség a két hatalmi központú, vagy a multipoláris irányba megy-e, Kína egyértelműen a multipoláris irányt választotta, mert semmiképp nem szeretne elszigetelődni. Ezért nem akar Oroszország mellett egyértelműen állást foglalni az orosz-ukrán háborúban.

A klímaváltozással és a környezetszennyezéssel kapcsolatban a szakértők álláspontja az volt, hogy jelenleg nincs olyan közös nevező, olyan világprobléma, amely felülírná a gazdasági összefonódás erejét.